Egy 20 milliós vetőgép megvásárlása helyett jobb a már meglévőt tökéletesíteni

Agro Napló
A pontatlan beállítások és technikai megoldások miatt a jelenlegi vetőgépekben még benne van 10–20 százaléknyi teljesítmény. Speciális elektronikai és gépészeti megoldásokkal feltárhatóak az alkalmazott vetéstechnológia valós problémái, és a pontatlanság miatti veszteség elkerülésére is vannak megoldások. A beruházásra 1, de legfeljebb 2 éves megtérülést lehet számolni – Sebestyén Gergellyel, a cég magyarországi regionális menedzserével beszélgettem.

Milyen kihívásokra ad választ a cég a növénytermesztőknek?

A Precision Planting központja az Egyesült Államok északi részén, Illinois államban található, és azzal a céllal jött létre 1994-ben, hogy a gazdák lehetőség szerint minden egyes szem vetőmag teljes potenciálját kihasználják, vagyis a lehetőségekhez képest az összes elvetett mag 100 százalékon teljesítsen. Elkezdték vizsgálni, hogy a vetőgép beállításai hogyan befolyásolják a csírázást és a növény fejlődését, valamint ezen keresztül a termést. Az itt feltárt tökéletlenségek miatt kezdtek a vetőgépekhez kiegészítéseket fejleszteni. A cél tehát nem új gép és alkatrész értékesítése, hanem a már meglévő vetőgépek tökéletesítése. Jelenleg szélesebb sortávú, szemenkénti vetőgépekre fejlesztünk.

Hogyan valósul meg ez a gyakorlatban?

Már a helyes vetőgép-beállításoknak is mérhető pozitív hatása van a terméseredményre. Az esetleges hibákra helyszíni szemlét követően hívjuk fel a termelők figyelmét, és a vetés megtekintése után megoldást is javaslunk azokra. Olyan vetéssel kapcsolatos gondokat is kiszűrünk, amikre a gazda már túl későn döbbenne rá. A folyamatos fejlesztés egyik legújabb eredménye lehetővé teszi, hogy különböző szenzoradatok alapján dinamikusan tudjuk beállítani a vetésmélységet, így a mag a számára legideálisabb környezetbe kerüljön. A fejlesztésre megkaptuk a 2019-es Agritechnica innovációs ezüstérmét. A novemberi hannoveri kiállításra a magyar gazdákon kívül szeretettel várjuk a hazai szakmát is, mert lesz mit mutatnunk: kicsit felturbóztuk a Väderstad vetőkocsikat, valamint a Monosem, a Gaspardo, a Horsch és a Kuhn vetőkocsijaira is kigondoltunk olyan technikai megoldásokat, amivel a gépek jobban teljesítenek.

Milyen paraméterek segítségével állítja be a rendszer a vetőmag elhelyezkedését?

A 2019-es fejlesztésű rendszer 4 szenzora közül az egyik a talajnyomást, a SmartFirmer szenzor a szervesanyag-tartalmat, valamint a talajnedvességet, -hőmérsékletet és -összetételt méri valós időben, van egy rádiószenzoros érzékelő a vetőcsőben elhelyezve, ami a mag útját méri, és van egy folyadékszenzorunk is. Ez a 4 érzékelő ad képet a vetőgép teljesítményéről. A mért adatok alapján feltárjuk a hiányosságokat és az erősségeket, ez alapján dolgozunk tovább. Ezáltal az adott problémára tudunk koncentrálni.

Milyen általános hibákkal találkoznak a magyar gazdák talajai esetében?

Jellemző a talajnyomás problémája, amikor a vetőgép a keményebb, vagy a lazább talajon túl sekélyre, vagy mélyre helyezi el a magot. Jelenleg az eszközök nagyobb része nem tudja korrigálni például azt a hibát, hogy egy régebbi nyomvonalra ráfut a vetőgép, és emiatt csak a talajfelszín közelébe juttatja a magot, vagy épp úgy megsüllyed, hogy a mag túl mélyre kerül, és ezért a csírázás megkésik vagy el sem kezdődik. Sokszor előjön a tőszámeloszlás kérdése is. Itt nem a jelenleg divatos változó tőszámról van szó, hanem arról, hogy az általánosan vett 65 ezer tő hogyan oszlik el egy hektáron egy vetőtárcsa, vagy annak hibás beállítása miatt. Ezek kihagyást vagy duplázást okozhatnak a sorban. Ennek kiküszöbölésére kínáljuk a vSet és a vDrive megoldásainkat. Ez gépészeti, elektronikai és szoftveres megoldások együttese, ami minden más alkatrészünkkel kompatibilis. Az elektronikus vetőtárcsák gondoskodnak róla, hogy egy kelési helyre ne 0, ne 2, ne 3, hanem pontosan 1 mag kerüljön. Így a mag teljes potenciáljában tud fejlődni.

A cég körül egy nagy port kavaró eseménysorozat is zajlik: megvásárolta volna a John Deere, aztán mégis a rivális AGCO csoport vette meg a Precision Planting vállalatot, ami után a JD több, közösen fejlesztett szabadalmi fejlesztés miatt beperelte a PP-t. Hogy történt ez és mi a jelenlegi helyzet?

A Precision Planting céget 2012-ben 250 millió dollárért vette meg a Monsanto, amely ezután még több projektben dolgozott együtt a John Deere-rel. Az előbbi Climate Corporation-je és az utóbbi Climate Field View-ja több projektet is közösen fejlesztett. Majd, amikor a Bayer és a Monsanto egyesülése miatt az utóbbit kötelezte az USA Igazságügyi Minisztériuma, hogy egyes üzletágaitól váljon meg, 2017-ben bejelentették, hogy eladják ezt a részleget. A fő esélyesnek a John Deere látszott, mert jó együttműködései és közös fejlesztései voltak velünk. A zöld-sárga cég bejelentkezett a vételre, az ajánlattétel is megtörtént, de a tröszt­ellenes törvényre hivatkozva az Igazságügyi Minisztérium közbelépett, és megakadályozta a John Deere-Precision Planting egyesülését a monopolhelyzet kialakulásának veszélye miatt. Az AGCO látott bennünk lehetőséget, és megvette a cégünket. A 240 millió dolláros per kérdése, hogy az AGCO-PP közös fejlesztései sértik-e a JD 12 szabadalmát, és ezek a hasonló fejlesztések hogyan függenek össze, ha egyáltalán szó lehet erről.

Mivel az AGCO saját vetőgépeket gyárt, a vetőgépeket feljavító cég akvizíciója akár a konkurencia felvásárlásának is tűnhet. Mi a véleménye erről?

Sok számítás után kiderült, hogy ez nincs így, a kapcsolat pedig egyre szorosabb. Idén ez abban csúcsosodott ki, hogy a Fendt Brazíliában bemutatta az új Momentum vetőgépét, ami a teljes Precision Planting portfólióval kerül gyártásba.

Van piaca a használt vetőgépek feljavításának?

Igen, az Egyesült Államok után az európai és a magyar piac visszajelzései is bizonyítják ezt. Nem mindig kell mindenből újat venni. Ha van egy jó váz, egy jó alap, arra lehet építeni a vetőgépeknél. Precíziós technológiát is. Nem kell egyből 30 milliós eszközt venni, ha a régit is fel lehet szerelni olyan szenzorokkal és gépészeti megoldásokkal, amelyek alkalmassá teszik a helyspecifikus gazdálkodásra. A felrakásuk ráadásul nem vesz igénybe több napot, vagy hetet. Az első szemmel látható különbség vetés után a gyors, egyenletes kelés lesz.

A rendszerrel 99 százalékos pontosságot lehet elérni. Ehhez egy manuális/digitális mérőműszert is használunk, ami a termelőknél a táblában az adott vetőgép típusához viszonyítja a méréseket, tőszámtávolságot, a kelési arányt és a többi értéket. Ezeket figyelembe véve egy algoritmus megadja a legnagyobb lehetséges terméspotenciált. Jelenleg 20 milliónál is több mért növényünk van. Minél többször használjuk ezt a rendszert, annál pontosabb a mérés. Az itthoni tapasztalataim, legyen szó akár Väderstad, Gaspardo, John Deere, Horsch vagy Monosem gépről, hogy nagyjából 80–85 százalék körül van a vetés milyenségéből eredő terméspotenciál. Ezen tudunk növelni azzal, hogy a mag oda kerül, ahova kell, akár 15-16 km/h sebességgel is.

Csurja Zsolt

További információ: gergely.sebestyen@precisionplanting.com

A cikk szerzője: Csurja Zsolt

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?