Ezért a Budapest Bank felkarolja az agrárszektor számára fontos témákat, mivel vállalati hitel- és lízingportfóliójának egyharmada az agrárágazatot szolgálja. A pénzintézet szervezett rendezvények keretében támogatja az ismeretterjesztést, ahol a digitalizáció és precíziós gazdálkodás stratégiai és vállalati szintű kérdéseire adnak választ szakértők és vállalatvezetők. A bank legutóbbi agrárdigitalizációs rendezvényének Pécs adott otthont.
A magyar agráriumban is zajlik a technológiai forradalom, amelynek lényege a digitalizáció, az informatika kínálta lehetőségek egyre szélesebb körű alkalmazása. A digitalizáció nemcsak elemi kényszer, hanem egyben lehetőség is a fejlődésre. Térnyerése jelentős változást hoz az agrártermelők mindennapjaiba, míg a változásokkal lépést nem tartók helyzete nehezebb lesz. A versenyképesség javításához elengedhetetlen a digitalizáció adta lehetőségek lehető legszélesebb körű felhasználása.
Az eszközök, szenzorok, az információtechnológiai (IT) megoldások ugyanakkor önmagukban keveset érnek. A kulcs maga az ember, a gazdálkodók, a termelők – nekik kell jól használni az új eszközöket, lehetőségeket. Ezeket az eszközöket akkor lehet hatékonyan üzemeltetni, ha a felhasználóik az ehhez megfelelő tudással is rendelkeznek.
A pénzintézet szakértői úgy gondolják, hogy a Budapest Banknak mint az agráriumot jelentős mértékben finanszírozó hitelintézetnek, érdemes finanszíroznia az agrárgazdaságban lezajló digitalizációs és technológiai fejlődést. Ezáltal ugyanis fejlődik a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások jövőbeni alkalmazkodási potenciálja, jobban meg tudnak felelni a XXI. század támasztotta kihívásoknak, és az agrártermelők fenn tudják tartani vagy növelhetik is versenyképességüket. Ehhez pedig egyre több olyan rendezvényre van szükség, amilyeneket a Budapest Bank szervez, hogy az információk eljussanak az agrárgazdaság szereplőihez – mondta el Bognár Róbert, a Budapest Bank agrárszakértője a bank pécsi agrárdigitalizációs rendezvényén.
Hozzátette: a magyar termelők megértik a technológiaváltás hasznosságát, amit a Budapest Bank augusztusban publikált Agrár Gazdasági Index kutatása is alátámasztott. A kutatás eredményei szerint a megkérdezett gazdálkodók 56 százaléka már most is használ valamilyen precíziós eszközt, 28 százalékuk még az idén tervezi a jelenleg használt precíziós technológiájának a bővítését, 5 százalékuk pedig valamilyen új technológia bevezetését tűzte ki céljául, úgy, hogy korábban még nem használtak ilyet.
A bank agrárszakértője úgy vélekedett: vannak még tartalékok a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, főleg a hatékonyság terén. Az automatizálással és a robotizációval olyan kézi-munkaigényes munkafolyamatok cserélhetők le, amelyek emberi erőforrással már nem, vagy csak jelentős nehézségekkel végezhetők el. A digitális átállás még nem teljes, a kisebb vállalkozások elmaradása jelentős.
Nem szabad elfelejtkezni a technológia által képződő adatmennyiség elemzéséről és felhasználásáról sem – hívta fel a figyelmet a szakértő. A digitális eszközök adta adatbőségben felértékelődik az emberi felkészültség, a szintetizáló tudás. Az eszközök kezelése, üzemeltetése magas elvárást támaszt az emberekkel szemben, mert a digitális eszközök dinamikus fejlődése az agráriumban is folyamatos tanulást igényel az alkalmazóktól.
