A kibocsátás tekintetében mind a növénytermesztő vállalkozások, mind az állattenyésztésben működők kedvező teljesítményt nyújtottak az MRSZ adatai alapján, ugyanakkor jövedelmezőség tekintetében vegyes a kép. A gabonatermesztés eredményessége a számottevő áremelkedésnek köszönhetően javult, míg az állattenyésztésben a sertéságazatnak kellett szembenéznie jelentős jövedelemcsökkenéssel. A kismértékben romló jövedelmezőséget a NAV adóstatisztikái is igazolják, ugyanakkor árnyalják a képet.

A KSH novemberben megjelent adatai szerint a 2017-es csökkenést követően 4,5%-kal nőtt reálértéken a mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték. A növénytermesztés kibocsátása az egy évvel korábbi számottevő visszaesést követően alig 1,0%-kal bővült, az állattenyésztésé viszont bő 6%-kal ugrott meg.

Összességében jó évet zártak a növénytermesztő gazdaságok, amin még az időjárás változékonysága sem tudott rontani: a növénytermesztés gerincét biztosító gabonatermesztés 7%-kal bővült volumenben 2018-ban, miközben a betakarított terület 2014 óta tartó csökkenése tavaly sem állt meg. A termésmennyiség 6,5%-kal lett több, elsősorban a kukorica termésmennyiségének 18%-os növekedésének köszönhetően, ezáltal a gabonatermesztés a teljes mezőgazdasági kibocsátás volumennövekedéséhez 2%-ponttal járult hozzá. A gabonafélék mellett a takarmánynövények és a gyümölcsfélék számottevő bővülése játszott szerepet a növénytermesztés 2018-as volumennövekedésében, miközben az ipari növények és a kertészeti termékek kibocsátása érdemben visszaesett.

Az állattenyésztés jó teljesítményét elsősorban a nagyobb részarányt képviselő élő állatok szegmens jelentős, közel 10%-os növekedése alapozta meg, ahol különösen a bruttó kibocsátás legnagyobb részét adó baromfitenyésztés csaknem 12%-os éves növekedése, illetve a sertéstenyésztés 5%-os volumenbővülése emelendő ki. Az év során levágott vágóállatok összsúlya több mint 7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, a vágóbaromfi mennyisége 11, a vágómarháé 8, míg a vágósertésé 2%-kal volt magasabb a bázisnál. Az állati termékek kibocsátása azonban kismértékű volumencsökkenést mutatott 2018-ban az előző évhez viszonyítva, az állati termékek több mint felét kitevő tejtermelés volumenben kevesebb mint 1%-ot csökkent.

A kibocsátás emelkedésével párhuzamosan nőtt, bár kisebb mértékben, a folyó termelő felhasználás is, melyről a termeléshez kapcsolódó ráfordítások adnak információt. A legjelentősebb tételek közül a műtrágya és növényvédő szer felhasználása mutatott kisebb csökkenést, miközben az energiaköltségek, valamint az állatgyógyászatra és állati takarmányokra fordított kiadások emelkedtek.

A hazai mezőgazdasági vállalkozások nettó jövedelme, mely a források és felhasználások eredőjeként alakul ki, a KSH statisztikái szerint 1,1%-kal csökkent 2018-ban. Míg forrásoldalon a bruttó hozzáadott érték csekély emelkedése mellett a termelési támogatások folyóáron 5%-os növekedése játszott szerepet, addig felhasználási oldalon a munkavállalói jövedelmek, valamint kifizetett bérleti díjak, kamatkiadások növekedése 3, illetve 6%-os növekedése szűkítette a jövedelmet.

A mezőgazdasági kibocsátás MSZR-ben jelzett volumennövekedése ellenére, a NAV statisztikái stagnáló árbevétel mellett a jövedelmezőség enyhe romlását mutatják a kettős könyvvitelt végző mezőgazdasági vállalkozások körében. A saját tőke-arányos megtérülés kismértékben romlott 2017-ről 2018-ra a mezőgazdaságban, és a csökkenés egyaránt érintette a főtevékenységként állattenyésztést és növénytermesztést végző vállalkozásokat, az utóbbiakat azonban kevésbé. Az árbevétel-arányos működési eredményhányad, mely hosszú idő óta a nemzetgazdasági átlag felett áll a növénytermesztés egészét tekintve, a 10% feletti szintről 9%-ra csökkent a tavalyi évben. Ugyanakkor az ágazati árbevétel és profit túlnyomó részét adó gabonatermesztés a felvásárlási árak 2018-as emelkedésének köszönhetően megtartotta 10%-os szintjét. Jelentős mértékben romlott ugyanakkor a gyümölcstermesztés és az egyéb szántóföldi növénytermesztés jövedelmezősége a tavalyi évben.

Az állattenyésztés saját tőke-, illetve eszközarányos megtérülési mutatói, valamint az árbevétel-arányos jövedelmezőség is romlott a tavalyi évben, ezzel több éve tartó emelkedő trend szakadt meg. Az árbevétel több éve tartó emelkedése a baromfitartást nem számítva minden szegmensben megtorpant, miközben a költségeket egyedül a szarvasmarhatartásban sikerült féken tartani. Számottevően romlott a sertéstenyésztés súlya az ágazati adózott eredményben, a felvásárlási árak 10%-os csökkenése mellett a legalacsonyabb, 4%-os árbevétel-arányos működési eredményt érte el 2018-ban.

A cikk szerzője: Rátkai Orsolya