2024. november 21. csütörtök Olivér

Vetőmagpiaci trendek globális és hazai kitekintésben

Agro Napló
A korszerű vetőmaggazdálkodás elsajátításában az idő haladtával egyre nagyobb teret tölt be a széles körű, előrejelzéseken nyugvó piaci ismeretek megszerzése. Mind a mezőgazdasági vállalkozások, mind az input – szűkebb értelemben vetőmag-előállító és -forgalmazó cégek számára – komoly versenyelőnyt jelent, ha ismerik a saját iparáguk fejlődését befolyásoló tényezőket és képesek átlátni az arra ható folyamatokat. Ezek segítségével fejleszthető tovább a szervezetek, vállalkozások tevékenysége, növelhető, illetve tartható fenn a gazdálkodásuk eredményessége.

Ez az írás hangsúlyozottan a vetőmagpiac globális és hazai alakulását és jövőjének kérdéseit elemzi. A trendek bemutatásával és a fontosabbak elemzésével választ kaphatunk arra, hogy a globális és nemzeti agrárstartégiai célkitűzésekben, azaz középtávon a mezőgazdaság és élelmiszerágazat hatékonyságának növelésében, hosszú távon pedig a világ népességének biztonságos élelmiszer-ellátásában milyen szerepe van a biológiai alapoknak.

A vetőmagpiac értéke

Először is nézzük a vetőmagpiac értékének alakulását, amit az első ábra mutat be.

A Mordor Intelligence előrejelzése szerint a vetőmagpiac várhatóan 2018–2024 között 6,6%-os éves növekedést produkál, és 2024-re eléri a 98,1 milliárd dolláros értéket. Értékében 50%-os növekményt mutat tehát, ami azonban földrészenként jelentősen eltér (2. ábra).

Az ázsiai–csendes-óceáni piacon és Kelet-Európában lesz várhatóan a legmagasabb az éves növekedés. A rendkívüli bővülés egyik fő oka a népesség folyamatos növekedése az ázsiai országokban. Ázsiában India vezet népességének 782 milliós növekedésével, Kína 111%-os népszaporulata a születésszabályozás miatt ugyan elmarad a világ átlagától, de India népessége 2030-ig várhatóan Kínát is megelőzi és itt fog élni az emberiség hatoda. A régió nemzeti kormányai egyre bővülő pénzügyi támogatást biztosítanak az olaj, gabona, gyümölcs- és zöldségfélék mezőgazdasági termelésének növelése érdekében, hogy az élelmiszeripari alapanyagok iránti szükségletet hazai forrásokból elégíthessék ki hosszabb távon.

Ebben a régióban, hasonlóan Észak-Amerikához, az új fajtákra, a fajtákkal összefüggésbe hozható technológiák, beruházások és eszközök megvásárlására egyre nagyobb lehetőség nyílik, szemben a még inkább lemaradó Afrikával, ahol bár az élelmiszertermelés növekszik, mégis az egy főre eső élelmiszertermelés alig emelkedik, s az új technológiák alkalmazására még inkább szűkülő erőforrások állnak rendelkezésre. A probléma elsősorban a szub-szaharai régióban van mind politikai, mind technikai téren. Példaképpen Tanzániában a behozatali eljárások nehézkesek, gyakorlatilag lehetetlenné teszik a vetőmag importját. Zimbabwében pedig a gazdasági válság idején a kormány betiltotta a vetőmagexportot. A vetőmagvállalatok létrehozása magas indulási költséget igényel, a hitelhez való hozzáférés problémás, s a megbízható kutatási létesítmények és szakképzett emberi erőforrások elérhetősége is limitált.

Az észak-amerikai vetőmagpiac esetében továbbra is magas növekedéssel kell számolni, a kutatási és fejlesztési beruházások szintje változatlanul rekordszinten van, a hibridváltás rendkívül gyors.

Nyugat-, Észak- és Közép-Európa közepes növekedést mutat, természetesen számol az eddig is intenzíven művelt régiók termelési kapacitásának, a termesztett fajták, hibridek terméspotenciáljának növelésével. Ugyanakkor az ökológiai feltételekhez adaptált fajtaszortiment használatával, a vegyszerfelhasználás, környezetterhelés csökkentésével kíván jó minőségű élelmiszert előállítani a hagyományos mezőgazdaság eszközrendszerén belül.

A magyar vetőmagpiac értéke – saját belső számításaink szerint – 246 millió dollár volt 2018-ban, s várhatóan 260–270 millió dollár lesz 2024-ben, ami 1–1,5%-os évi bővülést jelent a hazai piacon. A vetőmagvásárlásra fordított ár kukorica, s őszi káposztarepce tekintetében a közép-európai régió országaihoz képest azonos, míg kalászos tekintetében annál magasabb értéket képvisel hektáronként. Napraforgó esetében kiemelkedően jó, ennél a növényfajnál Európában egységnyi hektárra nézve a legmagasabb hibridértékkel számolhatunk. A magyar fajtahasználat magas szintű, a magyar gazdálkodók nagyon fogékonyak az innovációkra, az új hibridekre. Ezt támasztja alá az a Kleffmann-felmérés, mely a termesztett hibridek életkorát vizsgálta főbb szántóföldi kultúrák tekintetében 2018-ban. A felmérés alapján kukoricában az országos vetésterület 42%-án, napraforgóban 48%-án, míg repce esetében 54%-án 3 éves, vagy annál fiatalabb hibrideket termelnek.

A vetőmagpiac mozgatórugói

A vetőmagpiac mozgatórugóit, valamint a piac hátráltató tényezőit követhetik nyomon a 3. ábrán.

 

A vetőmagpiacra pozitívan hatnak a következő tényezők, hatásukat illetően csökkenő sorrendben:

  • gabonafélék, növényi olajok és zöldségfélék növekvő szükséglete,
  • állati takarmányok igénye,
  • új tulajdonságokkal bíró hibridek kifejlesztése,
  • egy főre jutó mezőgazdasági művelt terület csökkenése,
  • hibridizáció,
  • bioüzemanyagok felhasználásának növekedése,
  • akvizíciók, integrált ajánlatok,
  • GM növények termesztésének bővülése.

A piac növekedését visszafogó erők az alábbiak, hatásukat tekintve csökkenő sorrendben:

  • GM vetőmagokkal kapcsolatos aggályok,
  • új tulajdonságok kifejlesztéséhez szükséges idő,
  • politikai és jogi környezet,
  • lezajlott akvizíciók,
  • termelők pénzügyi helyzete.

Közismert, hogy táplálni kell a növekvő globális népességet, s ki kell elégíteni a folyamatosan növekvő állati takarmányszükségletet is, hiszen nagyságrenddel nőtt a hús- és tejtermékfogyasztás az elmúlt évtizedben. Mindezek kiegészülve a bioüzemanyagok iránti kereslet növekedésével jelentik a legmarkánsabb piaci mozgatóerőt. A megnövekedett igények kielégítésére olyan újabb és újabb hibridekre van szükség, melyek terméspotenciálja magas, termés­stabilitása pedig kiemelkedő. Emellett mindinkább fontosak azok a nemesítési feladatok, amelyek a tápanyag- és vízhasznosítás, a rezisztencia és a szárazságtűrés javítását célozzák.

Ennek következményeképpen a fajtaváltás rendkívül gyorsuló tendenciát mutat, ami a kutatásfejlesztésre kettős nyomást gyakorol. Egyrészt gyorsabban kell előállítani a piacképes hibrideket és fajtákat, másrészt a hibrideket úgy kell köztermesztésre bocsátani, hogy azok termőhelyi adaptációját és az üzemi technológiába való illeszthetőségét is meg kell adni, mert arra nem lesz idő, hogy mindezek a gyakorlati termesztés során derüljenek ki. Növelni kell tehát mind a cégek belső kísérleti helyszíneinek, mind az állami fajtakísérleti állomásoknak a számát. Ezzel egyetemben az adatok kiértékelésének módját is fejleszteni kell, ökológiai feltételekkel való korrelációk, kísérleti helyszínek analogizálása (klaszterek), hibrid reakciók (tőszám és műtrágya, vetésidő stb.) feltérképezése eltérő ökológiai termőhelyeken digitális módszerekkel.

A hibridizációnak elévülhetetlen szerepe van a vetőmagpiac fejlődésében, s a hibrid vetőmagokra való áttérés tovább folytatódik. 2018-ban a hibrid vetőmagok tették ki összességében a legmagasabb piaci értéket a világon (megközelítőleg 32 milliárd dollár), ezt követte a GM vetőmagok (20 milliárd dollár), majd a fajták (10 milliárd dollár) összpiaci értéke. A legnagyobb bővülés a hibridek esetében prognosztizálható, +8,4% évente (4. ábra).

Globálisan a jövő áttörését jelenthetik még inkább a búzahibridek, több cég ajánlatában citoplazmatikus hímsteril rendszeren alapuló hibridek lesznek elérhetőek 2021-től, s potenciálisan 80–90 millió hektáron terjedhetnek el a világon az üzleti számítások szerint.

A magyar piac az idegentermékenyülő növények estében gyakorlatilag teljes mértékben hibridizált. A kalászosokat tekintve búza esetében megközelítőleg 20%-os hibridarányról beszélhetünk, s őszi árpa esetében is elindult a hibridizáció (Hyvido rendszer).

GM növények termesztésének tendenciái

Érdekes képet mutat a GM növények termesztésének témája. Egyik oldalról pozitív a hatása a vetőmagpiacra, másik oldalról negatív, az európai elutasítás ugyanis egyre inkább nemzetközi tendenciává alakul, megnehezítve a transzgénikus hibridek adaptációjának kiszélesítését. A piac kétpólusú, az észak- és dél-amerikai országokban a technológia teljesen egyeduralkodó, Indiában, Kínában terjed, máshol azonban teljes az elutasítás. Ahogy az 5. ábrán nyomon követhetjük, az adaptáció bár töretlen, mégis kimondhatjuk, hogy lassuló tendenciát mutat. 2010-ig a technológia előretörése látványos volt, ugyanakkor a 2011–2015 időszakot a 2016–2018 periódussal összevetve csupán 9% a növekedés. A GM hibridekkel, fajtákkal bevetett terület 188 millió hektár a Biotech Crop Highlights 2018-as statisztikája szerint.

A lassuló tendencia oka a technológia telítődése a transzgénikus hibrideket használó országokban (6. ábra). Mind az Egyesült Államok, mind Brazília, Argentína és Kanada növénytermesztésének több mint 94%-a transzgénikus hibridek termesztésére alapul.

 

A transzgénikus fajok, a gyapot, szója, kukorica és  kanola, utóbbi kettő esetében a konvencionális technológia az uralkodó, s ahogy a termőterület esetében, így itt is elmondható, hogy a GM növényfajok köre nem, vagy nagyon korlátozott mértékben bővül. (7. ábra).

 

A GM technológia megjelenése elsősorban nem a GM fajták, hanem a konvencionális vetőmagok termesztésénél jelent kihívást. A konvencionális vetőmagtétel tartalmazhat GM vetőmagot ugyanúgy, ahogy egyéb fajtaidegen vetőmagot is.

Magyarországon nem engedélyezett a géntechnológiai úton módosított fajták termesztése, azonban a hazánkban működő vetőmagcégek jelentős hányada nemesítésének és a szülői vonalak előállításának egy részét olyan területen végzi, ahol jelenleg is engedélyezett a GM kukorica termesztése. Mindezek megnövelik az idegen GMO jelenlétének kockázatát a konvencionális vetőmagtételekben. Ahogy látható volt, a világon évről évre nagyobb területen termesztenek GM növényeket, ezért véletlenszerű szennyeződések egyre gyakrabban történhetnek. A teljes GM-mentesség biztosításához a vetőmagcégeknek jelentős többletterhekkel kell szembenézniük, valamint működési változtatásokat is szükséges volt alkalmazniuk. A vetőmagipar többletköltségei elsősorban a következő tényezőkből adódnak:

  • a tételek folyamatos ellenőrzése, tesztköltségek,
  • az izolációs távolságok biztosítása érdekében megnövelt földterületek,
  • logisztikai költségek,
  • vetőmagüzemi többletköltségek, a berendezések kevésbé hatékony kihasználása, szigorúbb tisztítási előírások,
  • a határérték feletti tételek kiselejtezése.

Szólni kell az egyik legújabb génszerkesztési módszerről, a „molekuláris ollónak” vagy „molekuláris szikének” is nevezett CRISPR/Cas9 technikával előállított fajtákról, hibridekről. Az Európai Unióban sokáig eldöntetlen kérdés volt, hogy mi legyen a beserolása a technológiának. Az Európai Bíróság végül tavaly döntött a kérdésben, és ezt az eljárást is génmódosításra használt biotechnológiai eljárásnak tekinti. Két kérdés merül fel ebben a vonatkozásban. Az egyik üzleti jellegű, konkrétan az, hogy Európa mekkora versenyhátrányt fog elszenvedni emiatt. A másik technikai jellegű: hogyan lehet majd kimutatni a módszer alkalmazását, hiszen a többi génmódosított szervezettel ellentétben itt nem maradnak különféle promóter és egyéb beépített génszakaszok.

A lezajlott akvizíciók hatása a vetőmagpiacra

Végezetül a lezajlott akvizíciókat és azok hatását szeretném röviden ismertetni. Az elmúlt 2-3 évben nagyszabású akvizíciók történtek, s mára a korábbi 6 gigantikus multinacionális vállalatból 4 jött létre az összeolvadások révén (8. ábra).

A Dow és a DuPont összefonódtak egy 130 milliárd dolláros értékű ügyletben, majd három társaságra oszlottak, köztük a Corteva nevű mezőgazdasági központú vállalkozásra.

A Chemchina 43 milliárd dollárért megvásárolta a Syngentát. A Bayer 63 milliárd dollárért vette meg a Monsantót, s a Bayer vetőmag üzletágait (ideértve a Stoneville, Nunhems, FiberMax, Credenz és InVigor márkákat) 7 milliárd dollárért eladták a BASF-nek, hogy megfeleljenek a monopóliumellenes szabályozóknak.

A becslések szerint jelenleg ez a négy cég a globális szabadalmaztatott vetőmag-értékesítés több mint 60%-át ellenőrzi.

A Bayer vetőmagüzletágainak a BASF-hez történő átruházása után négy vetőmagvezető, a Bayer, a Syngenta, a Limagrain és a BASF mind a szántóföldi fajok, mind a zöldségfélék nemesítésében és forgalmazásában érdekelt. A Corteva és a KWS csak szántóföldi vetőmag portfólióval rendelkezik, s mindkettő egyértelműen és nyilvánosan jelezte érdeklődését zöldségcégek megvásárlása iránt. A közepes méretű családi zöldségmag-társaságok, amelyek az elmúlt öt évben jelentős növekedést értek el, kifejezetten jól működnek, és jelenleg nem érdekli őket az üzleti vállalkozásaik elidegenítése. Ha a másik négy vezető bármelyike valamilyen okból úgy dönt, hogy kilép a zöldségmagüzletből, akkor ez a két vállalat lesz a legvalószínűbb potenciális felvásárló, mivel a másik négy vezető közül egyik sem lenne jogosult lefolytatni egy újabb, zöldség vetőmagra irányuló akvizíciót.

Philip McDougell 2019 évi kimutatása szerint a folyamatos konszolidáció hatásainak vannak veszélyei. Véleménye szerint a kutatási beruházások szintén központosulni fognak, globálisan nagy stratégiai fontosságú növényfajokra és jellemzőkre összpontosítva. Elsősorban azokban a régiókban, ahol ezeket a növényeket a legszélesebb körűen termelik. Véleménye szerint a kisebb jelentőségű növényfajokra jutó fejlesztési költségek tovább csökkennek, s kisebb innovációval kell számolni.

Más megítélések szerint a konszolidáció az integrált (növényvédelem és vetőmag) innovatív termesztéstechnológiák kidolgozásához és alkalmazásához nyújt kiváló lehetőséget a gazdálkodók és a mezőgazdasági ipar valós kihívásainak mély megértésével és arra való válasszal. Valójában egy célzott portfólióbővítés, és a megszerzett vállalkozások szinergiáinak kihasználásával új és még szélesebb megoldásokkal jelentkezhetnek a cégek a piacon.

Összefoglalás

Összefoglalóan a gabonaigény világszerte növekszik, s szintén nő a húsfogyasztás a fejlődő országokban, emelett folyamatosan csökken a szántóterület. Egyre magasabb hozamokra van szükség a megnövekedett kereslet kielégítéséhez. Ehhez még jobb és jobb hibridek és fajták kellenek, emellett felértékelődik a rezisztencianemesítés a kórokozók és kártevők ellen. A termelőknek megfelelő eszközökre van szükségük, melyben az új nemesítési technológiák mellett a vetőmag- és az agrokémiai ipar összefonódása is megoldást, kiutat jelenthet.

A vetőmagok genetikai potenciáljának a lehető legjobb kiaknázására irányuló kutatás alakítja majd tehát a vállalati stratégiákat a következő években, azonban földrészenként eltérő módon és ütemben.

A világ minden részén a kormányok már régóta támogatják a nemesítési programokat, de elsősorban Észak-Amerikában és Európában az adófizetők pénzeszközeinek a mezőgazdasági kutatási programok támogatására történő felhasználása több kritikát kapott, így az utóbbi években csökkent az állami finanszírozás.

Kisebb közszféra jellegű nemesítési program, valamint egy erősen konszolidált vetőmagipar a termelők választási lehetőségeit látszólag korlátozza, hiszen a világ 10 legnagyobb vetőmagvállalata ellenőrzi a piac 94 százalékát.

Lehet, hogy a gazdálkodóknak kevesebb cég portfóliójából van lehetősége választani ma, ám a termékek minősége jelentősen javult. A lezajlott akvizíciók ellenére a vetőmagipar még mindig nem olyan konszolidált, mint az agrokémiai ágazat. Bár a stratégiai növényfajok, például a globális kukorica vetőmagipar erősen koncentrálódott, az eltérő piaci méretek miatt más növényfajok piacai továbbra is fragmentáltak.

A gyorsan globalizálódó szegmensek általában nagyobb termékválasztékot és termékminőséget kínálnak a termelőknek, mivel a cégek több forrást fordítanak a kutatásra és fejlesztésre, míg a lassabb konszolidáció esetében több vetőmagmárkát lehet választani, mivel itt még mindig erős a lokális és regionális vállalatok szerepe. Mindkét módszer magában hordozza a termesztési lehetőségeket, de különböző módon.

Bíró János
Syngenta

A cikk szerzője: Bíró János

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
LG vetőmag az innováció homlokterében

LG vetőmag az innováció homlokterében

Nemzetközi kutatómunkánk eredményének és különleges infrastrukturális hálózatunknak köszönhetően kiemelkedő teljesítőképességű fajták, hibridek teszte...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?