Agro Napló • 2020. január 19. 13:30
Új lehetőségek, azaz piacok nyílhatnak meg a magyar baromfiágazat előtt, elsősorban Európában, ezért az ágazatot minden lehetséges módon, uniós és állami forrásból is fejleszteni kell a jövőben – mondta a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója 2019 év végén a Magyar Pulykaszövetség szakmai konferenciáján Budapesten.
Csorbai Attila – aki egyben a Magyar Pulykaszövetség titkára is – a tanácskozást követően beszélt az Agro Napló munkatársának a baromfiágazat helyzetéről, különös tekintettel a pulykatenyésztés és -feldolgozás helyzetére.
A szakember elöljáróban felvázolta a globális trendeket, és elmondta, hogy az Európai Unió baromfihús-termelése várhatóan 2019-ben meghaladja a 15,6 millió tonnát, ez mintegy 2,5 százalékos növekedést jelenthet az előző évhez képest. Az idei évben a baromfihús-termelés az előrejelzések szerint mintegy 200 ezer tonnával lehet több mint 2019-ben, ami így összességében 2020-ban 15,8 millió tonnára rúghat.
A közösség baromfihús-kivitele 3 százalékkal 1,6 millió tonnára, baromfihús-importja pedig 5,5 százalékkal 846 ezer tonnára nőhet az idén az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Az unióban az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás az elmúlt 10 évben mintegy 22 százalékkal 24,8 kilogrammra emelkedett (Magyarországon a KSH adatai szerint 2017-ben egy ember átlagosan mintegy 33,5 kilogramm baromfihúst fogyasztott évente.)
A BTT vezetője tájékoztatott arról is, hogy a KSH – 2018. decemberi – adatai alapján az előző évhez képest a baromfiállomány enyhén csökkent, ezen belül a tyúk- és a pulykaállomány emelkedett, a kacsa- és libaállomány viszont csökkent. A baromfifélék száma 2018. december elején Magyarországon 39,729 millió volt, ami mintegy 903 ezerrel, azaz 2,2 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Az állomány 2010-hez képest mintegy 2,48 millióval csökkent. A baromfiállományon belül a tyúkok száma elérte a 30,7 milliót, a pulykáké a 2,9 milliót, a ludaké az 1,3 milliót, a kacsáké pedig a 4,9 millió darabot.
A baromfiágazat kibocsátása 2018-ban 334,7 milliárd forintot tett ki. Az élőbaromfi-kibocsátás 305,4 milliárd forint volt, míg a tojástermelésé 59,3 milliárd forint. Az ágazat kibocsátása 2010 óta 23,1 százalékkal, 2017-hez viszonyítva pedig 10,9 százalékkal nőtt az elmúlt évben, a KSH adatai szerint, változatlan áron számolva. A baromfiágazat részesedése a magyar mezőgazdaság kibocsátásából 13,4 százalék, a vágóbaromfi részesedése pedig 11,2 százalék, a tojástermelésé pedig 2,2 százalékot tesz ki. Az állattenyésztésből a baromfiágazat részesedése 38,7 százalék. Csorbai Attila kitért arra is, hogy a nyugat-európai országokban a pulykahús- (és csirkehús-) előállítást is visszavetheti az a tény, hogy egyes vevői elvárások miatt akár 20 százalékkal kevesebb pulykát (csirkét) tarthatnak majd a nyugat-európai baromfitermelők egységnyi területen, mint most, s új termelő épületek létesítésére ezen országokban már most sincs lehetőség. A szakember úgy látja, hogy ez a kelet-közép-európai térségben (így Magyarországon is) új lehetőséget teremt, s akár ugyanennyivel bővíthető az ágazat termelése néhány éven belül. Jelezte ugyanakkor, hogy várhatóan pulyka-vágóhidak az elkövetkező néhány évben nem épülnek Magyarországon, ezért a meglévőket kell jobban kihasználni. Ehhez viszont mintegy 15 milliárd forintos befektetésre lenne szükség.
Hozzáfűzte: a pulykaágazat fejlesztési igénye 2025-ig legalább 55 milliárd forintra becsülhető. Külön is kitért arra a pulykaszövetség titkára, hogy a korszerű pulyka-előnevelők kiépítése további 6,5 milliárd forintot, a hizlalás korszerűsítése 20 milliárd forintot, a takarmányozás fejlesztése pedig 15 milliárd forintot igényelne rövid távon. Így elérhető volna az évi 115 ezer tonnás mennyiség vágósúlyban.
A BTT elnök-igazgatója beszélt arról is, hogy Magyarországnak jelentős kihívást jelent majd az exportpiaci verseny, mivel érzékelhetően lemaradt a legnagyobb európai tenyésztővé előlépett Lengyelország mögött a pulykatenyésztés és -feldolgozás terén. Az elmúlt másfél évtizedben a visszaesés még látványosabb volt az előzőekhez képest. A magyar pulykatenyésztés ugyanis 2004 óta évi 140 ezer tonnáról 97 ezerre csökkent, míg a lengyel 170 ezer tonnáról csaknem 500 ezer tonnára nőtt. A szakember jelezte azt is, hogy a Mercosur-megállapodás alapján a vámmentes kvóta baromfihúsra mintegy 180 ezer tonna. Nincs ugyan külön megállapított kvóta pulykahúsra, de a jelzett mennyiségbe bele kell érteni a pulykahúst is. Ezért a verseny az unió piacán még élesebb lesz. Utalt arra is, hogy egy esetleges megállapodás nélküli Brexit is tovább rontaná az unióból származó pulykahúsexportot Nagy-Britanniába. A Hard Brexit esetén ugyanis az Egyesült Királyság pulykahúsra – friss és fagyasztott – összesen mintegy 20 ezer tonnás kvótát nyitna meg, ami a jelenlegi éves kivitel kevesebb mint felét jelentené, mivel most a 27 uniós tagországból 45 ezer tonna pulykahús érkezik az Egyesült Királyságba évente.
Jelenleg a belföldi pulykahús-fogyasztás a korábbi 7,5 kilogrammról mintegy 4 kilogrammra esett vissza, vagyis most Magyarországon az európai uniós átlagnak megfelelő pulykahús-mennyiséget fogyaszt egy ember évente. Csirkéből ugyanakkor kétszer annyi fogy, mint 15 éve.
Az ágazat titkára egyetértett Erdélyi Istvánnal, a Magyar Pulykaszövetség elnökével abban, hogy a pulykaágazatban a szükséges fejlesztéseket mielőbb végre kell hajtani, és ennek főként a termelési integráción kell alapulnia, továbbá ösztönözni kell a generációváltást, a fogyasztás bővítése érdekében pedig széles körben népszerűsíteni kell belföldön is a pulykahús fogyasztását.
-an-A cikk szerzője: Agro Napló