A cég magas rangú regionális vezetője erről a – már ötödször megrendezett – „Yara Nap” elnevezésű szakmai konferencián beszélt. Elmondta, hogy új logisztikai és irányítási rendszert vezetnek be Európában, de határozottan cáfolta, hogy a Yara kivonulna Magyarországról.
A konferencia résztvevőit üdvözölve Karolina Frąckowiak kiemelte: a Yara azt tartja küldetésének, hogy felelősségteljesen segítse élelmiszerrel ellátni a Föld lakosságát, miközben közreműködik bolygónk környezeti megóvásában. Kiemelte, a Yara International ASA-t a múlt század elején 1905-ben hozták létre és mostanra a Yara egy globális vállalattá vált, amelynek termékeit a világ 160 országában értékesíti. Több, mint 17 ezer alkalmazott dolgozik világszerte, és árbevétele 2017-ben elérte a 11,4 milliárd dollárt (kb. 3400 milliárd forint). A cég világszerte mintegy 20 millió gazdálkodóval – Magyarország népességének kétszeresével – áll kapcsolatban, nekik kínálva növényi tápanyagokat és a hozzájuk kapcsolódó technológiai megoldásokat. A cég kínálatának segítségével pedig mintegy 300 millió embert lehet ellátni élelmiszerrel világszerte. Ez a Yara egyre növekvő világpiaci jelenlétét mutatja.
Így a globális tevékenységgel együtt erősödik a Yara kelet-európai tevékenysége is; Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában, a volt Jugoszláv államokban, valamint a Független Államok Közösségének (FÁK) országaiban egyaránt.
Az európai mezőgazdasági trendeket elemezve a szakember arról beszélt, hogy szakemberek szerint a műtrágyahasználat az EU-ban csak a nitrogén esetében csökken majd az elkövetkező években. (Utalt arra, hogy az ázsiai országokban a tendenciákat figyelembe véve a nitrogén felhasználása is nőhet.)
Ez a csökkenés nem lesz jellemző sem a foszfátokra, sem a foszfor-kálium műtrágyákra. A nitrogénműtrágyák használatának visszaszorulása azokban az államokban jelenthet gondot, ahol jelenleg magas ezeknek a felhasználási szintje. Lengyelországban és Magyarországon ez a csökkenés nem okoz majd problémát. Megjegyezte; a foszfor és a kálium alapú műtrágyák felhasználásában növekedés várható a következő években. Az unióban viszont már most érezhető, hogy vannak fenntartások a foszforral szemben, amit a jelenlegi szabályozási környezet is mutat. De leginkább az egyensúly megteremtése a fontos a különböző szerek használatában. Magyarországon 2029-ig a műtrágya-felhasználás mindhárom fontos komponense, azaz a nitrogén, a foszfor és a kálium esetében is várhatóan növekszik majd – hívta fel a jelenlévők figyelmét a szakember.
A kultúrákkal kapcsolatban elmondta; hogy elemzői vélemények szerint a következő években csökken majd a búza, a burgonya, a cukorrépa és a repce vetésterülete. A kukorica és az árpa vetésterülete ugyanakkor nőni fog a következő tíz évben. A szántóföldi növények hozama ugyanakkor egységesen emelkedő trendet mutat – tájékoztatott a kereskedelmi igazgató.
Éri Ferenc, a Yara Hungária Kft. értékesítési igazgatója kiemelte: a múlt évben az új logisztikai rendszer bevezetése határozta meg a magyar kirendeltség tevékenységét. A korábbi tervekkel ellentétben az új logisztikai rendszer július 1-től lépett életbe, amellyel együtt új vállalatirányítási rendszer is bevezetésre került. További jelentős változás volt, hogy a belföldi raktárak megszűntek.
A magyar területi képviselet kereskedelmi igazgatója megerősítette, hogy a norvég világcég nem kívánja megszüntetni magyarországi tevékenységét. A területi képviselet munkája továbbra is változatlan színvonalú lesz. Mindezt az is garantálja, hogy már megkezdődött a 2021-es gazdasági év tervezése, ami mindenképpen azt támasztja alá, hogy a magyar területi képviselet munkájára továbbra is szükség van a cégen belül.
A tavalyi évben folyamatosan kommunikáltak kereskedő- és gazdálkodó partnereikkel. Igyekeztek felhívni a figyelmet, hogy a beszerzésnél és a tervezésnél körültekintőbben, tervszerűbben kell eljárni; a raktározási, logisztikai átszervezések miatt a megrendelések teljesítése hosszabb időt vehet igénybe. Az eddigi pár napos teljesítés a piacon megszokott 7–10 napos időt jelentheti, melyet érdemes figyelembe venni a partnereknek, a cég termékeit megrendelő gazdálkodóknak. A vilniusi ügyfélszolgálatnál magyarul beszélő munkatársak dolgoznak, így minden megrendelő fordulhat segítségért a litván fővárosban működő irodához.
A múlt évi adatokat elemezve a kereskedelemi igazgató kitért arra, hogy a termékértékesítésnél tavaly a YaraMila termékcsalád eladása 3-4 százalékos növekedést mutatott a múlt évben a tavalyelőtthöz viszonyítva. Az NP Starternél és a YaraVita-nál pedig szinten tartást értek el az értékesítés során.
Eredményes volt a szulfátos NPK-k (Cropcare, Complex) eladása, itt 15 százalékos volt a tavalyi növekedés a bázishoz képest. 8 százalékkal nőtt a vízoldható NPK-k (Ferticare, Kristalon) forgalma a múlt évben az előzőhöz viszonyítva, a YaraTera Calcinité viszont 30 százalékkal csökkent. A YaraTera Krista SOP: gyenge növekedést mutatott a „kismonók” – MKP, MgS, MgN-nel együtt, míg a zsírmentes” ammónia-nitráteladása 55 százalékkal emelkedett tavaly az előző évhez viszonyítva –, mondta Éri Ferenc.
Tenni vagy nem tenni?
A magas színtű előadások közül Dr. Borsiczky István, a Tomelilla Kft. ügyvezetője szójatermesztéssel kapcsolatos szántóföldi kísérletére térünk ki, amely a precíziós gazdálkodás technológiáján alapult és a lombtrágyázás eredményességét hivatott vizsgálni. A szántóföldi bemutatókról a racionalitásáról jól ismert előadó emlékeztette hallgatóit, hogy a Tomelilla Kft. mezőgazdasági munkagép-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás Bodán, Baranya megyében. A cég értékesítésének gerincét adó termékek a Kverneland, Garford és a McHale típusok. Az első lépéseket a vállalkozás a precíziós gazdálkodás irányába 2007-ben tette meg. Az előadó együttes agronómiai és gépi technológiai tudása megkérdőjelezhetetlen (a szerk.).
A szántóföldi kísérlet ismertetése előtt a szakember elmondta, hogy azért van szükség a gyakorlati ismeretek széles körű ismertetésére, mert sokszor találkozik olyan visszajelzésekkel, hogy a gazdálkodók kipróbálták már a biostimulátorokat, a lombtrágyát meg a sávos permetezést is, mi több, még a precíziós gazdálkodást is, de mégsem tudtak eredményt produkálni. Dr. Borsiczky István leszögezte: a felsorolt dolgok nem csodaszerek, nem tűzoltó készülékek, hanem olyan lehetőségek a gazdálkodók kezében, amelyek csak akkor hoznak eredményt, ha szakszerűen alkalmazzák őket lépésről lépésre.
A továbbiakban ismertette azt a szójatermesztési kísérletet, amelyet a múlt évben végeztek a Karintia Kft.-vel közösen az innovációkra nyitott bicsérdi B-Aranykorona Kft. bodai öthektáros területén. A 12 soros, 45 cm-es sortávolságú Kverneland szemenkénti vetőgéppel április végén elvetett növényeket (ENERGY szójafajta) sorvezérelt Garford sorközművelővel kultivátorozták. A területet vegyszeres alapkezelésben részesítették és kifogástalan kultúrállapot jellemezte. A kultivátorra felszerelt ISOBUS-os Kverneland sávpermetező rendszer a kapálással egyidőben lombtrágyát juttatott ki. A kijuttatást a gyártók technológiai előírásainak megfelelően hajtották végre, majd ezt követően október elején betakarították a termést. Mindehhez még hozzátette, hogy a gyakorlati szójatermesztésnél igen fontos a bór rendszeres utánpótlása, mivel a bór a többi mikroelemtől eltérően a növényen belüli viszonylagos immobilitása miatt elsősorban a kijuttatás által érintett részekben transzlokálódik. Így toxicitás is felléphet, ezért a szójában egyszerre maximum hektáronként 0,3 kilogramm elemi bór hatóanyag kijuttatása ajánlott.
Ezt követően ismertette a lombtrágya sávos permetezését. A hétféle szerkombináció kijuttatását kétszeri ismétléssel végezték el. Felhívta a figyelmet, hogy a sávos permetezést a traktor elejére szerelt permetező eszközzel végezték, aminek szolgáltatásai hasonlóak a normál permetezőkéhez, csak ez az eszköz rendkívül közelről, mintegy 20 centiméterről viszi fel a permetezőanyagot a növényre. A sávos permetezés esetében a felhasznált vegyszer és a víz mennyisége általában 50 százaléka a hagyományos szántóföldi permetezőgéppel végzett kijuttatáshoz képest. A sorközművelő kultivátorra a kísérlet során pedig nem a gyomnövények irtása miatt volt szükség elsősorban, hanem a vízmegőrzés érdekében, azaz a kapillárisok elvágására.
Idézte azt az európai parlamenti és tanácsi irányelvet is, amely arról szól, hogy az uniós tagállamoknak támogatniuk kell az alacsony peszticidfelhasználású növényvédelmet, különös tekintettel az integrált növényvédelemre, valamint meg kell állapítaniuk az annak végrehajtásához szükséges feltételeket.
Kiemelte: a precíziós gazdálkodáshoz szükséges munkagépek és eszközök kezelését csak rutinos gépkezelőre lehet bízni, mert annak megtanulása minimálisan két év. Elmondta: a betakarítást egy Claas Lexion 760, Convio 930-as flexibilis asztallal rendelkező hozammérős kombájnnal végezték. Az eredmények azt mutatták, hogy a bórtartalmú lombtrágyával kezelt növények (Yara technológia esetében Thiotrac 2,5 l/ha + Brassitrel Pro 1,5 l/ha) hozamai 17%-kal magasabbak voltak a kontrollcsoporténál. Az eredményszámítás, amit Dr. Borsiczky István végzett, egy 180 hektáros szója vetésterületet alapul véve azt mutatta, hogy minden költséget beleszámítva a precíziós technológia alkalmazásával a többletnyereség 8,28 millió lehet az adott területen. Így a precíziós sávpermetezéssel megoldott lombtrágyázási technológia alkalmazásának előnyei a Tomelilla Kft. ügyvezetője szerint egyértelműen bizonyíthatók.
Új termékkel a biostimulátorok piacán
Antonis Angelotakis, a Yara regionális biostimulátor termékfejlesztési vezetője többek között arról beszélt, hogy biostimulátorokra azért van szükség, hogy egy adott növény termésmennyisége és -minősége lehetőleg optimális legyen. Ez utóbbi paramétereket ugyanis számos külső körülmény befolyásolhatja, például az abiotikus stressz, ami jelentős termésveszteséget okozhat. Ennek kivédésére a Yara által előállított és forgalmazott BIOTRYG biostimulátor technológia lehet alkalmas, mely a következő évben lesz elérhető a hazai piacon. Hozzátette, a Yara több mint 10 éves fejlesztési tapasztalata áll a termék mögött. Kiemelte, hogy a növényi biostimulátorok olyan anyagok, mikroorganizmusok, amelyek alkalmazásával a növényekben erősödhetnek a természetes úton lezajló élettani folyamatok. Így javul a növény tápanyagfelvétele és a tápanyag-hasznosulása is, nő a tolerancia az abiotikus stresszfaktorokkal szemben, a talaj tápanyagtartalmának felvehetősége, a termés minősége pedig a tápanyagok hatásain felüli.
-an-
