Agro Napló • 2020. március 8. 15:05
Ismert tény és egyben probléma, hogy a hazai gazdatársadalom közel harmada 40 év alatti fiatal gazdálkodó. A gazdatársadalom egyre inkább öregszik, aminek velejárója, hogy az innovatív hajlam csökken – kivételek természetesen mindig vannak – és az új technológiák elterjedésének és a hatékonyság növekedésének a tendenciája lassul.
Ez nem kívánatos jelenség és ez a problémakör nem csak az agráriumra és nem csak Magyarországra jellemző az Unióban.
A generációváltással tehát foglalkozni kell, hiszen nem csak gazdasági szinten okozhat problémát az öregedő gazdatársadalom, de az egyes gazdaságok szintjén is.
Mit is tegyünk, ha úgy döntünk, hogy elindulunk a generációváltás útján és át szeretnénk adni a cég vezetését a fiatalabbaknak, esetleg az örökösöknek?
Külön kell választanunk a tulajdonjogok átadását a döntési/vezetői jogosultságok átadásától. Ez a legtöbb esetben nem is jelent problémát és ilyenkor első lépésként a vezetői jogkörök átruházása történik meg. Természetesen ehhez mindenképpen szükséges, hogy az új vezető megfelelő képesítéssel is rendelkezzen.
A vezetés átadása történhet családon belül is. Ilyenkor a megfelelő utód kiválasztása jelent komoly kihívást, hiszen az Y és Z generáció képviselői között egyre kevesebb az olyan fiatal, aki az eredeti tulajdonoshoz hasonlóan élethivatásnak tekinti a gazdálkodást. Ha az utódlás nem családon belül történik, akkor az átadás előtt a folyamat hosszabb, hiszen meg kell találni és ki kell nevelni a megfelelő szakembert. Ez legtöbbször már a váltás előtt 5–10 évvel elkezdődhet, mivel itt még a helyi adaptációs folyamatok időigényével is számolni kell.
A vezetőváltást követően még legalább 3–5 évig támogatni kell az új vezetőt a nagyobb horderejű szakmai döntésekben és a kapcsolatok átadására is időt kell szánni.
Fontos arra figyelni, hogy az új vezető jellemzően más emberi tulajdonságokkal, erényekkel bír, mint elődje. Ő más karakter, így egy-egy szituációban gyakran másképpen cselekszik, másféle döntéseket hoz. Ezek a döntések a legtöbb esetben nem is rosszabbak annál, mint a korábbi vezető lehetséges alternatívái. Mi lehet a megoldás? Hagyni kell az utódot kibontakozni, hozzon csak ő döntéseket és ha hibázik, akkor arra rá kell irányítani figyelmét annak érdekében, hogy a jövőben hasonlókat ne kövessen el.
Családon belül még inkább oda kell figyelni az utóddal kapcsolatos reakciókra, hiszen az alkalmazott viselkedési formák, a reakciók a családi kapcsolatokra is kihathatnak, pozitív és negatív irányban egyaránt.
A pénzügyi döntéseknél a döntési kompetenciát fokozatosan célszerű egyre magasabb értékhatárig emelni, ahogy az utód egyre inkább beletanul a gazdaság vezetésébe. Idővel tudni fogja ő maga is, hogy az egyes esetekben milyen döntéseket kell meghoznia a megfelelő irány tartásához.
A tulajdonjogok átadása a családból történő vezetőválasztást elindító gazdaságok esetén is ugyanúgy kérdéses lehet, mint ahogy a nagyobb gazdaságok tulajdonjogának a családban történő felosztása. Kezdjük mindjárt azzal, hogy több megoldás is létezik a vagyon átadására! Az egyik legjobb, ha még életünkben minden örökös számára arányosan adunk vagyonrészt, így egy nem várt haláleset esetén már nem kell az örökösödés bonyolult problémakörével foglalkozni. Az arányosság azonban nem jelenti azt, hogy mindenki minden vagyonelemből egyformán részesül. Az is megoldható, hogy míg egyik családtag a gazdálkodó céget kapja meg, addig a másik családtag a földtulajdont vagy épp az egyéb, nem mezőgazdasági vagyonelemeket (pl. lakást, házat stb.).
Másik megoldás a végrendelet, melynek megvannak a kötelező formai, tartalmi és jogi követelményei, melyhez kérjük közjegyző vagy ügyvéd segítségét! Végrendeletet nem feltétlen idős korban szükséges írni, hanem azt sokkal korábban is meg lehet tenni, hiszen a jövő senki előtt nem ismert, nem lehet tudni, hogy mikor lehet szükség rá.
A harmadik lehetőség pedig az, hogy nem foglalkozunk a gazdaság életünkben történő átadásával, megkockáztatva a családi vitákat és esetlegesen akár a termelő egység szétesését is. Összességében ez a legkedvezőtlenebb megoldás, hiszen így nem irányítható a felépített gazdaság tulajdonlása, ami ezáltal rendkívül sok problémát eredményezhet.
Lehetségesek más megoldások is (pl. bizalmi vagyonkezelés, holding szerkezet létrehozása egy bizonyos méret felett stb.), melyekre a cikk szűk keretei miatt nem térünk ki, de talán a fent felsorolt alternatívák most a legnépszerűbbek.
De térjünk csak vissza a cikk címében feltett kérdéshez! Mit is nyerhetünk a generációváltással?
A generációváltás szinte kivétel nélkül a gazdaság optimalizálásával is együtt jár, melyről következő havi cikkünkben írunk részletesen. Így a generációváltás amellett, hogy rendezheti a gazdaság jövőbeli működését, sok esetben javítja a gazdaság működésének, pénzügyi folyamatainak és szervezeti működésének hatékonyságát. Ez hozzájárul a vállalkozás fejlődéséhez és a következő generáció biztos jövőjének megalapozásához.
Nem szabad azonban hiú ábrándokat kergetni, hogy egy ilyen folyamat gyorsan és tökéletesen végbemegy! Gyakori, hogy egy ilyen váltás 5–15 évig is eltarthat és nem is minden esetben jár sikerrel. Hiszen nem minden családban van olyan fiatal, aki a mezőgazdaságban képzeli el a jövőjét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gazdaságot meg kell szüntetnünk! Sőt kiváló lehetőségek vannak arra az esetre is, ha egy családtag sem fogékony a gazdaság továbbvitelére!
Felhívjuk figyelmüket, hogy jelen cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi, adózási vagy pénzügyi tanácsadásnak, a cikkben található információk a gyakorlati tapasztalatunkból származó esetekből származnak! Ennek ellenére, vagy éppen ennek köszönhetően bízunk benne, hogy mindenki talál benne számára érdekes információt.
Ha hasonló problémák megoldása során személyes segítségre lenne szükségük, kérjük keressenek bennünket, hogy közösen megtaláljuk a legjobb megoldást!
Bányai Tiborvezető szaktanácsadó
Gazda Kontroll Kft.
A cikk szerzője: Bányai Tibor