A tudatos vásárlásra pedig a jelenlegi helyzetben még nagyobb szükség van, mint valaha, mivel a vásárlás megtervezésével nemcsak a pénztárcát, hanem a környezetet is óvni lehet – mutat rá az ösztöndíjas elemzése. 

A pénzintézet tájékoztatása felidézi: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatai szerint Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak a kukába a magyar emberek. Ez egy főre levetítve 68 kilogramm évente. Az elmúlt hetekre jellemző, a karácsonyi ünnepeket meghaladó mértékű vásárlási hullám következtében pedig ez a mennyiség idén az még tovább emelkedhet a tudatos vársárlás szintjének alacsony volta miatt.

A jelenlegi helyzetben ugyanis hatalmas készleteket halmoznak fel az emberek a vészhelyzet kihirdetése óta. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete szerint a vásárlási láz naponta eléri az év végi ünnepek előtti forgalom másfélszeresét is, pedig az élelmiszerüzletek ellátása folyamatos, így nem kell attól tartani, hogy élelem nélkül marad az ország.

„A kukába kerülő élelmiszer számos problémát okoz, hiszen amellett, hogy többletkiadás a háztartások számra, a környezetünkre is kedvezőtlen hatással van, mert a hulladékba kerülő szerves anyag – amely döntően kidobott étel – jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához” – foglalja össze Gőbel Rebeka. A Kaposvári Egyetem hallgatója szakmai dolgozatával elnyerte a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatot, amelynek célja, hogy anyagi és szakmai támogatással segítse azon agrárhallgatók tanulmányait és kutatómunkáját, akik már egyetemistaként új, innovatív eljárásokkal állnak elő. Így elképzelhető, hogy idővel befolyásolhatják a szakma jövőbeni fejlődését is.

A fiatal kutató szerint a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék keletkezése három fő okra vezethető vissza. „Az élelmiszerpazarlás egyik oka a tudatosság hiánya, ami már a boltba indulást megelőzően jelentkezik, hiszen nem tudatosul bennünk, hogy mekkora gond, ha a maradék a szemetesbe kerül. Ebből adódóan az alapos megtervezés helyett hajlamosak vagyunk hirtelen hozott döntéseink alapján cselekedni, és olyan tételeket is megveszünk, amikre valójában nincs is szükségünk. Továbbá arra sem vagyunk felkészülve, hogy hogyan kell úgy nagyobb mennyiséget tárolni, hogy az ne menjen tönkre idő előtt és ne kelljen kidobni” – mondta el az okokról Gőbel Rebeka. 

A jelenlegi helyzetben természetes, hogy a tömeget elkerülve kevesebbszer, de nagyobb mennyiségben vásárolnak az emberek. Érdemes azonban arra figyelni, hogy mindezt tudatosan és átgondoltan tegyük, hiszen több hétre elegendő élelmiszert be lehet szerezni úgy is, hogy nem vásárol senki feleslegesen.

A pazarlás ellen akkor lehet tenni a legtöbbet, ha megvizsgálják az emberek eddigi szokásaikat, megnézik, hogy miből áll rendelkezésükre elegendő mennyiség, és mi az, amiből már fogytán az otthoni készlet. Nagy segítség lehet az is, ha előre eltervezik a heti menüt, és ahhoz igazítják a bevásárló-listát, jó eséllyel elkerülve így az impulzív vásárlást. Ezekkel a lépésekkel jelentősen csökkenthető a későbbi élelmiszerhulladék mennyisége, és biztosak lehetnek a vevők abban is, hogy nem marad ki egyetlen szükséges tétel sem, miközben eleget tesznek annak a ma legfontosabb szempontnak, hogy „maradj otthon”, vagyis a legminimálisabb időt töltsék házon kívül.

Az elmúlt öt évben összesen 16 felsőoktatási intézmény 265 tehetséges diákja nyújtotta be színvonalas szakmai pályamunkáját a K&H Banknak a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatra, akik közül 37-en kaptak összesen 5,6 millió forint anyagi támogatást tanulmányaik és kutatómunkájuk folytatásához – olvasható az összegzésben.