Agro Napló • 2020. május 3. 17:12
A tavaszi munkák során minden termelőnek a szokásosnál is váratlanabb problémákkal kell szembenéznie. A hazai epidemiológiai helyzet következtében kihirdetett veszélyhelyzet új területeken teszi próbára a termelőket. Ugyanakkor számos kormányzati intézkedés kidolgozására került sor, melyek várhatóan érdemben fogják csökkenteni a negatív hatásokat.
A 2020. évi gazdálkodás az idei csapadékhiány miatt már önmagában is jelentős fejtörést okoz számos növénytermesztőnek. Mivel az Országos Meteorológiai Szolgálat aszályindexe szerint jelenleg már az egész országban kialakult az aszály, az agrárminiszter a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte a Belügyminisztériumnál.
Ezzel együtt április közepén megjelent kormányrendelet (123/220. (IV. 6.)) alapján a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség teljesítésének szabálya is módosul, ugyanis a mezőgazdasági vízszolgáltatást igénybe vevő vízhasználók mentesülnek a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól.
Az intézkedés értelmében nem kell vízkészletjárulékot fizetni az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után, továbbá a gazdálkodók élhetnek a rendkívüli öntözési vízhasználat lehetőségével is.
| A koronavírus miatt életbe léptetett veszélyhelyzet és azok gazdasági és társadalmi hatásai számos további könnyítés és egyszerűsítés kezdeményezését illetve bevezetését indokolta a termelők helyzetének könnyítése érdekében. A következőkben a legjelentősebb intézkedések áttekintésére kerül sor, azonban fontos megjegyezni, hogy az intézkedések köre a közeljövőben várhatóan tovább fog bővülni. | ||
Foglalkoztatással kapcsolatos kedvezmények
Dr. Nagy István miniszter úr április 14-én jelentette be, hogy június végéig mentesülnek más gazdasági területekhez hasonlóan a munkáltatók a munkavállalóik munkabérei utáni közterhek megfizetése alól a turizmus és a vendéglátás kényszerű szüneteltetése miatt leginkább bajban lévő ágazatokban, így a bor- és szőlőtermelőknél, a pálinka-előállítóknál, a kisüzemi sörfőzdéknél és a vadgazdálkodási szolgáltatóknál is. Ugyanez a kedvezmény illeti meg a dísznövénykertészeket is. A könnyítések következtében a munkavállalóknak a járulékok közül csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetniük, de annak havi mértéke nem haladhatja meg a 7710 forintot.
Az agrárvállalkozások érdekében a járulékokra vonatkozó kedvezményeken túl a tárca kezdeményezte a mezőgazdasági egyszerűsített munkavállalás szabályainak kedvezőbbé tételét is. Ennek eredményeként rugalmasabbá váltak az egyszerűsített foglalkoztatás keretében megvalósuló munkavállalás szabályai.
Így a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés keretében megvalósuló alkalmi és idénymunka esetén a 2020. évben az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben előírt éves időkorlát 120 napról felemelésre került 180 napra. További jelentős könnyítés, hogy az alkalmi munka havi időtartama a korábbi legfeljebb 15 napról 20 napra nőtt.
Hitelek feltételeinek javítása
A mezőgazdasági termelők számára komoly pénzügyi segítséget jelent, hogy a szabad felhasználású, akár három éves futamidejű Agrár Széchenyi Folyószámla Hitel ingyenessé vált és a felvehető hitelkeret is duplájára nőtt. Ennek eredményeként az év végéig megkötött új hitelszerződéseknél a felvehető hitel maximuma a jelenlegi 100 millió forintról 200 millió forintra nőtt. Ezen túl az agrártárca költségvetési forrásaiból jelenleg is nyújtott kamat- és kezességi díjtámogatást 100 százalékra emelte, valamint vállalta a hitelek megkötésével, fenntartásával kapcsolatos költségek 100 százalékának megtérítését is. Így a folyószámlahitel a vállalkozások számára kamat- és költségmentessé válik.
A minél könnyebb hitelhez jutást segíti az is, hogy az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által a hitelekhez nyújtott kezességek díjainak csökkentése érdekében nőt a minisztériumi díjtámogatás mértéke 0,75 százalékra. Ezek az intézkedések is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az év végéig meghirdetett, teljes hitelfizetési moratóriummal, vagy a felgyorsított áfa-visszaigénylésekkel együtt segítsék a termelők pénzügyi helyzetének stabilizálását. Mindezek ellenére a tárca azon dolgozik, hogy további, a termelők likviditását segítő intézkedéseket készítsen elő.
Támogatások kifizetése
A Magyar Államkincstár folyamatosan dolgozik a 2019. évi jogalap alapján járó közvetlen támogatások, átmeneti nemzeti támogatások és vidékfejlesztési támogatások (vég)kifizetésén.
Így folytatódik a baromfi- és sertéságazat állatjóléti támogatásainak kifizetése, ami a baromfi jogcímnél 3,1 míg a sertés jogcímnél 1,7 és a tenyészkoca jogcímnél 1,8 milliárd forintot kiutalását jelenti a gazdáknak. A 2019-ben benyújtott kérelmek után összesen mintegy 155 milliárd forint kifizetése valósulhat meg idén június 30-ig.
Kapcsolattartás a Magyar Államkincstárral
A meghozott intézkedések következtében minden olyan eredeti irat, amely esetében a vonatkozó jogszabály postai úton történő benyújtást ír elő, a veszélyhelyzet ideje alatt ügyfélkapus azonosítást követően elektronikus másolatban is benyújtható. Fontos kiemelni, hogy csak a Kincstár Elektronikus ügyintézésre szolgáló felületen van mód a kapcsolattartásra, a Kincstár bármely hivatali e-mail-címére érkező küldemény nem tekinthető a veszélyhelyzet során elfogadható elektronikus másolat benyújtásának.
Vidékfejlesztési program végrehajtásának egyszerűsítése
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap felhasználására vonatkozó speciális előírásokra figyelemmel több könnyítés bevezetését kezdeményezte az Irányító Hatóság (IH). Az IH tájékoztatása alapján az alábbiak kiemelése indokolt. A határidők teljesítésére átmeneti szabályok bevezetésére kerül sor. Ennek keretében három hónappal automatikusan meghosszabbodik a támogatott projektek mérföldköveinek, megvalósításának határideje, így a záró elszámolás benyújtásának határideje is. A hiánypótlás teljesítésére és a tisztázó kérdés megválaszolására is hosszabb idő áll rendelkezésre.
Fontos, hogy változik az ellenőrzések menete. Fő szabály szerint a kedvezményezett közreműködését igénylő helyszíni vizsgálatokra nem kerül sor a kihirdetett veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt, az elmaradt helyszíni vizsgálatokat a veszélyhelyzet megszűnését követő 1 éven belül kell pótolni. A veszélyhelyzet fennállása alatt egyszerűsített előzetes helyszíni szemlét és egyszerűsített helyszíni szemlét csak a járványügyi előírások betartásával lehet megtartani.
Könnyítés, hogy a jogszabály által előírt engedélyezési eljáráshoz kötött cselekmények (pl. építési engedély, használatbavételi engedély), illetve a felhívásokban előírt további üzemelést és üzemeltethetőséget igazoló dokumentumok (pl. hálózathasználati szerződés) esetén elegendő az eljárás megindításának igazolása, a jogerős engedélyeket a veszélyhelyzet megszűnését követően be kell nyújtani.
A veszélyhelyzet időtartama alatt a kedvezményezettnek a fenntartási időszak során a foglalkoztatotti bázislétszámot, vagy továbbfoglalkoztatást nem kell fenntartania, kivéve ahol a támogatás kifejezetten a munkahelyek megtartására irányult.
A pénzügyi és elszámolási szabályok esetében kiemelendő, hogy a veszélyhelyzet időtartalmára az elszámolások benyújtásához elegendő a számla, a számlarészletező, a kifizetést igazoló bankkivonat és a vállalkozói szerződés, az ebben az időszakban kért alátámasztó dokumentumoknak a helyszínen rendelkezésre kell állniuk és az Irányító Hatóság, Kifizető Ügynökség bármikor bekérheti azokat. Amennyiben egy rendezvény, workshop stb. a veszélyhelyzeti intézkedésekkel közvetlen összefüggésben marad el, azt vis maior esetnek kell minősíteni.
Ezen túl a Kifizető Ügynökség közölte, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt új követelések végrehajtást nem indítja el, adók módjára történő behajtását nem kezdeményezi, a folyamatban lévő követelések végrehajtását felfüggeszti.
AM