Kiemelkedő tulajdonságaik:

• KWS repce vetőmag: első lépés egy kivételes állományhoz (ami genetikai és fizikai védelmet is élvez)
• Intenzív korai fejlődés: felkészülés az őszi és a téli kihívásokra (rovarkártétel, téli fagykár)
• Kimagasló télállóságának köszönhetően kirobbanó állományfejlődés tavasszal (a virágzáskor fellépő kései fagykár elkerülhető, a gazdálkodók a „vegetatív” típusú hibrideket részesítik előnyben – nagy lombozat/hatékonyabb fotoszintézis/magasabb termés)
• Magas terméspotenciál, magasfokú ellenállóság a kipergéssel szemben

Hazánk termőhelyadottságai nagyon változatosak, területről területre, tábláról táblára változhatnak. Ezért fontos a KWS repcehibridek tulajdonságainak ismerete. A terület adottságaihoz választott hibrid biztosítja a legjobb terméseredményt.

A kiválasztott hibrid legfontosabb tulajdonságai lehetnek a sikeres gazdálkodás kulcsai. Válassza ki a megfelelő kulcsot, ami ajtót nyit a nyereséghez!

A hibrid kiválasztásától a termésig, a szaktanácsadástól a betakarításig a KWS végigkíséri Önt az úton – 360°.

Azontúl, hogy Ön kiválasztja a megfelelő hibridet, a termesztéstechnológia 9 fontos elemére is érdemes figyelmet fordítania:

1. Ügyeljen a vetésforgóra – Betakarítást követően legalább 3 év teljen el, mielőtt újra repcét vetne ugyanabba a táblába.

2. Ügyeljen a talajművelésre – Ha az elővetemény kalászos volt, figyeljen a tarlóápolásra és az alapművelésre.

3. Figyeljen a vetésidőre – A vetésidő megválasztása mindig kompromisszumokhoz kötött, de a megfelelő növényszám eléréséhez az augusztus-szeptemberi vetés a legoptimálisabb.

4. Számítsa ki a kivetendő vetőmag mennyiségét

5. Figyeljen a gyomirtásra – Gyommentes területeken a gyomirtás elhagyható. Ha a terület erősen gyomfertőzőtt, a repce fejlődése vontatott lesz, ezért télen kifagyhat.

6. Figyeljen a rovarkártevők betelepedésére és az ellenük való védekezésre – A rovarkártevők száma alapján tervezze meg a védekezést.

7. Ősszel a repce nem “éhezhet” – Ősszel fontos, hogy a repce elegendő tápanyaghoz jusson. Zöldtömegének 40%-a már tél előtt kialakul, ami nagymértékben meghatározza a későbbi terméseredményt. Vetés előtt juttassa ki a foszfor és kálium műtrágyát (30–40 kg P és 40–50 kg K hatóanyag/tervezett termés tonna). A jó tápanyag-ellátottságú talajokon a nitrogén műtrágyázás elhagyható, amennyiben a talajban elegendő mennyiségű nitrogén van a fiatal növények gyors fejlődéséhez. Túlzott mennyiségű műtrágya alkalmazása kedvezőtlen következményekkel járhat (gyors fejlődés, hosszabb vegetáció, gyenge fagytűrés). Talajtípustól függően a repce fajlagos nitrogén tápanyagigénye 30–60 kg.

8. Készítse fel repceállományát az áttelelésre – A repce tél előtti optimális fejlődéséhez a következő tényezőket kell figyelembe venni:

– 30–40 növény/m2,
– 8–10 leveles állapot,
– jól fejlett gyökérzet („hüvelykujjvastag” gyökérnyak, amelynek átmérője > 8 mm),
– 20 cm-t elérő gyökérhossz,
– a repce érje el a tőlevélrózsás fejlettségi állapotot, de ne haladja meg a 2 cm-es hajtáshosszt.

9. A repce tavasszal sem sínylődhet táp­anyaghiánytól vagy betegségtől

– kora tavaszi nitrogén tápanyag-kijuttatás (vegetáció indulásakor),
– nitrogén fejtrágya (zöldbimbós állapot kezdetén). A műtrágyaadagok meghatározásánál vegye figyelembe a repce fajlagos műtrágyaigényét és a már korábban kijuttatott hatóanyag-mennyiséget (50–70 kg hatóanyag/tervezett termés tonna),
– kén- (S) és bórtartalmú (B) műtrágyák kijuttatása is javasolt, mivel ezek jelentős szerepet játszanak az olajrepce virágzásában,
– növekedésszabályozó és gombaölő szerek alkalmazása tavasszal.