Szója kisparcellás műtrágyázási tartamkísérletben végrehajtott lombkezelési vizsgálatunk eredményeként az összes kezelés átlagában 18,5%-os terméstöbbletet tudtunk elérni, mely átszámolva 25 815 Ft/ha bevételnövekedést jelent. A kísérletből az is kiderült, hogy a tartamkísérlet eltérő tápanyagszinteket biztosító körülményei között a lombkezelésre adott reakciókban hatalmas eltérések jelentkeznek. A kísérletünk célja, hogy lombtrágyás kezelések megfelelő megválasztása során segítséget nyújtsunk a talajok tápanyagszolgáltató képességéhez igazított kezelések kialakításában.
A 2019-es vegetációs évben végzett kísérletbeállítás a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztályának fülöpszállási kísérleti állomásán történt, melynek célja a Natur Agro Hungária Kft. lombtrágyáinak szója növényre gyakorolt hatásának a vizsgálata volt. Az agrotechnikai munkákat a telephely munkatársai saját gépeikkel végezték, a kísérlethez szükséges kijuttatott anyagokról és azok leszállításáról a NAH Kft. gondoskodott. A kezelés során Natur Plasma T élő algás biostimulátor készítményünket és a Natur Active nevű komplex lombtrágyánkat használtuk fel. A parcellák terméseredményeit a kísérleti állomás munkatársai parcellakombájnnal történő aratás során rögzítették, nedvességmérést végeztek az eredmények kiegalizálása céljából.
A kísérleti terület talaj- és klímatulajdonságai nem kimondottan szója termőhelyre vallanak. A szikes tulajdonságú, kötött, erősen meszes talajok ráadásul elemi tápanyagok felvételét is gátolják. Az éves csapadékmennyiség és eloszlás sem a szója termesztése mellett szólt. Ez a terméseredményeken is látszódik, nagy valószínűséggel igazán rentábilisan nem lehetne ezen a területen szóját termeszteni, ugyanakkor kiemelendő a tartamkísérletek egyik fő funkciója, mely az agrár-alapkukatás gerincét képezi: a növények legkülönbözőbb környezeti feltételek közötti potenciáljainak megismerése és a gyakorlat számára hasznosítható információkkal való ellátása.
Ezúton szeretnénk megköszönni Dr. Tar Melinda osztályvezetőnek a Natur Agro Hungária Kft. nevében a kísérletben való részvétel lehetőségét, valamint a fülöpszállási kísérleti állomás munkatársainak Dr. Kristó István tudományos főmunkatárs koordinálása mellett végzett precíz munkáját!A tartamkísérlet bemutatása
A Fülöpszállási Tápanyagellátási Tartamkísérletet 1983-ben alakította ki Harmati István, majd Petróczi István Mihály fejlesztette tovább. Jelenleg a tartamkísérlet a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály gondozásában van. A kísérlet célja a kezdetektől máig semmit sem változott. A 38 éves fülöpszállási tartamkísérlet olyan élő, szántóföldi laboratórium, mely egyrészt megmutatja az adott év kezeléshatásait, másrészt viszont általa hosszútávon is nyomon tudjuk követni a folyamatokat. A kísérletben rövidtávon az adott évben beállított növények NPK reakcióit tanulmányozhatjuk. A vetésváltás szabályainak betartása mellett évenként vizsgáljuk, hogy a nitrogén, a foszfor és a kálium adagolásának milyen hatása van a különböző szántóföldi növényfajok fajtáinak, hibridjeinek terméshozamára és minőségi paramétereire. A tartamkísérletben így folyamatosan beállításra kerülnek gabonafélék (búza, árpa, tritikálé, zab, kukorica), olajnövények (napraforgó, repce, olajlen), illetve hüvelyesek (szója, borsó). Ezen túl a tartamkísérlet hosszú távon lehetővé teszi az ökológiai folyamatok tanulmányozását, és a növénytermesztési eljárások fenntarthatóságának az elbírálását. A Tartamkísérlet által egzakt módon elemezhetők a klimatikus hatások optimalizálását, és a precíziós gazdálkodás alapját adó technológiai paraméterek.
Dr. Kristó István
tudományos főmunkatárs
NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály
A nitrogénműtrágyázás nélküli parcellák eredményeit elemezve láthatjuk, hogy a biostimulátor-hatás a talajon keresztül gyenge ellátottság esetében pozitív irányba tudta elindítani a növény táplálkozási és hasznosítási életfolyamatait. Ezt a hatást már a korábbi évek kísérleti eredményeinek vizsgálata során is tapasztaltuk.
Az alábbi 4 műtrágyázási dózis kombinációban már megjelenik a nitrogén is, ahol az első műtrágyakezelést leszámítva 1:1:1 arányú kombinációk vannak. A Natur Active lombkezelés ezeknél a kezeléseknél a jobban ellátott növények fejlődését tudta segíteni. Kiemelendő a Natur Plasma biostimulátor hatása is, mely csak a 90 kg/ha műtrágyadózisok esetében nem tudott javítani a termésmennyiségen.
A műtrágyakezelések harmadik blokkja a 2:1:1 arányú dózisok alkalmazása. Ezekben a variációkban a talajon keresztüli tápanyagutánpótlás kedvező dózisai esetén a Natur Active és a Natur Plasma készítményeink terméseredményre gyakorolt hatásai is érvényesülnek. A sok tényezőt vizsgáló kísérletek egyik jellemzője, hogy születhetnek negatív eredmények is, melyek alapján arra következtethetünk, hogy bizonyos esetekben (pl. egyes tápanyagkombinációkban) a lombkezelés reakciója gyengébb lehet.
A műtrágyás kezelések csoportosításában az utolsó blokk a 3:1:1 arányú NPK dózissor. Ezek az arányok igen kedvezőnek bizonyultak: a szója tápelemigényét valószínűleg jobban kielégítették. A készítményeink pozitív hatásai is ezekben a kezelésekben mutatták a legjobb tendenciákat.
Összefoglalás
Ebben a kísérletben azt láthattuk a lombtrágyázatlan kontrollnövények terméseredményein, hogy a nitrogéndózisok növelésével a terméseredmények pozitív tendenciát mutattak. A foszfor és a kálium műtrágyák kijuttatása nagyobb növekedést hozott, különösen a kedvező arányban részesített parcellákon volt ugrásszerű a termésnövekedés.
A lombtrágyázási kísérleti eredmények azt mutatták, hogy makroelemekkel a talajon keresztül megfelelően ellátott szója növények terméseredményeire adott esetben jelentős kihatással voltak a készítmények. A kedvezőtlen NPK-arányok egymás gátlásával foghatták vissza a növények tápanyagfelvételét.
A Natur Plasma T készítményünk biostimuláns hatásával a gyengébb növények életfolyamatait serkentette nagyobb mértékben, a Natur Active komplex lombtrágya termékünk pedig inkább a gyökéren keresztül jobban ellátott növényeket segítette. A harmonikusabban műtrágyázottnak mondható parcellák terméseredményeit mindkét termékünk nagyságrendileg hasonló támogatásban tudta részesíteni.
Megemlítendő, hogy a mikoelemek viselkedését a talaj magas mésztartalma is zavaróan befolyásolja ezen a területen, ami a lombtrágyázásra is kihatással kellett, hogy legyen. Így a további, időbeli ismétlések elvégzésével - ezáltal az évjárathatások korrigálásával – vonhatnánk le szignifikáns következtetéseket. Jelen kísérletből a termékek terméseredményekre gyakorolt pozitív hatások tendenciáit elemezhetjük.
Lombtrágyás kezelés közben, előtérben egy jobb műtrágya ellátású parcella, háttérben a 0:0:0-as parcella