Ma már csak igen ritkán kerül kalászos vetőmag jó elővetemény (pillangósok) után a talajba. Korán lekerülő repce és gabonák után vetve van elég időnk műtrágyát szórni, talajt ápolni – és kiszárítani, ha nem figyelünk a nedvesség megőrzésére. A dolog azért is nehéz, mert a kalászosok gyökérrendszere legalább 20-25 cm mély lazult talajt igényel. Fontos, hogy ezalatt se legyen művelőtalp. Gyakori jelenség, hogy tápanyagokkal bőségesen ellátott talajon, magas nitrogén fejtrágya dózisok mellett is tápelem felvétel hiányokat mutat a levél analízis. Ilyenkor gyakori hiba a művelt réteg alatti talaj tömörödés. A későn lekerülő elővetemények (napraforgó, kukorica) után viszont nagyon kevés időnk van műtrágyát szórni és magágyat – különösen jó minőségűt – készíteni.

Az őszi kalászosok alaptrágyázásához érdemes rápillantani azok fajlagos igényeire, amit az alábbi ábrában foglaltunk össze:

Az jól látható, hogy mind a 4 növény nitrogén és kálium igényes, foszfor igényük közepes. Nitrogén igénye a búzának a legnagyobb, de kálium igényben a többi kalászos megelőzi – ezt feltétlenül vegyük figyelembe a tervezésnél.

A tervezett nitrogén mennyiség 20-30%-át juttassuk ki csak ősszel vetés előtt. Ez a mennyiség lehet 30-50 kg/ha nitrogén hatóanyag és a jól megválasztott komplex műtrágyával a foszforral és káliummal egy menetben ki is tudjuk szórni. A mennyiség függ az elővetemény tarló maradványának mennyiségétől, a talaj humusztartalmától és a vetés idejétől. Korai vetés és sok szármaradvány esetén nyugodtan emeljük fel az őszi nitrogén adagot. Az időben kiadott nitrogén egy része beépül a talaj szerves anyagába, a többi az elvetett növénybe. Emellett a hazai talajaink többségén kimosódással alig kell számolnunk.

Az őszi kalászosok érzékenyek a foszforra. A foszfor a „generatív fejlődés motorja”, fontos szerepe van az energiaszállításban és tárolásban, a fotoszintézis, a légzés energiaigényét fedezi. A fejlődés korai szakaszában a gyökérképződéshez, a reproduktív szakaszban pedig a virág- és szemképzéshez szükséges. A foszfor nem mobilis elem, lekötődésre hajlamos, a talajokból történő kilúgozódása nem jellemző. Feltáródása szerves és szervetlen formából egyaránt lassan megy végbe. A foszforadagok meghatározásakor figyelembe kell vennünk a talajok kémhatását (pH) és mészállapotát (CaCO3%), mivel savanyú (pH < 5,5), vagy meszes talajok (CaCO3% > 5), esetén a foszfátok oldékonysága korlátozott. Kísérletek igazolják, hogy az őszi kalászosok még a foszforral jól ellátott talajokon is kifejezetten jól reagálnak a foszfor trágyázásra – meghálálják a „friss” foszfort. Különösen igaz ez olyan foszfort fogyasztó növények után, mint például a repce. A nem megfelelő foszforellátás jeleit gyakran látjuk kora tavasszal gabona táblákon, amikor az alacsony talajhőmérséklet miatt a foszfor felvétel gátolt. Ezt a növények idősebb leveleinek vöröses antociános elszíneződése jelzi.

A nitrogénhez hasonló mennyiségben szükséges harmadik elem a kálium, mely a talajban nagyrészt kötött állapotban található. Az agyagtartalom növekedésével a káliumtartalom nő. Azonos káliumtartalom esetén a lazább talajokban mindig több a felvehető kálium, mint a kötöttebb talajokon, ezért az agyagos talajokon (réti talajok) fokozottan ügyelnünk kell a kálium visszapótlására. Lekötődése aszályos időjárás esetén, illetve a káliumtrágyázás több évig történő elhagyása következében problémát jelenthet. Az utóbbi évek aszályos tavaszai ráirányították a figyelmet a kalászosok kálium trágyázásának a fontosságára. A kálium javítja a kalászosok télállóságát és segíti a növényeket az aszály stressz elviselésében. Minden elem valamilyen kölcsönhatásban van egy sor másik elemmel. A különböző nitrogén-formák másképp hatnak a talajok foszfor felvehetőségére és a kálium ellátottság pedig hatással van a kalászosok nitrogén felvételére.

Ahhoz, hogy az elemek közötti pozitív kölcsönhatásokat kihasználhassuk úgynevezett „harmonikus tápanyag utánpótlásra” van szükség. Meg kell teremtenünk a harmóniát a talajok felvehető tápanyag tőkéje, a szármaradványok tápelem tartalma és a növények tápanyag igénye között. Mindezt a megfelelő arányban, mennyiségben és időben. Ez a trágyázási terv készítés – kérje hozzá szakértő segítségünket.

Az őszi kalászosok kis tenyészterületű magas hektáronkénti tőszámmal vetett növények. Esetükben különösen fontos a megfelelő tápelem arányú egyenletes tápanyag ellátás, ami kiváló szórásképű granulált NPK műtrágyákkal valósítható meg.

Intenzív technológiákban a foszfor műtrágyázás hatékonyságát jelentősen javíthatjuk folyékony ammónium polifoszfát (Phosagro APP NP 11-37) foszfor műtrágya alkalmazásával. A folyékony forma egyenletes kijuttatást tesz lehetővé. A terméknek egyedülállóan magas a foszfor tartalma. A termék sűrűsége 1,6 g/cm3 azaz 100 liter termék nitrogén hatóanyagtartalma 17 kg a P2O5 hatóanyagtartalma 59 kg. A polifoszfát forma megvédi a foszfor hatóanyagot a talajban történő lekötődéstől.

A Keleti Agrár Kft. a Phosagro műtrágyagyár termékeinek hazai forgalmazója. A Phosagro komplex műtrágyáinak szemcsemérete és vízoldékonysága kiváló. A nitrogén, kálium és kén 100%-ban vízoldható. A foszfor 90%-ban vízoldható, 95%-ban gyenge savban (gyökérsavak) oldható formában van jelen.

A Keleti Agrár Kft. komplex műtrágya ajánlata őszi kalászosok őszi alaptrágyázásához:

• Jó foszfor- és igen jó kálium-ellátottság esetén Phosagro NP(S) 16-20-(12) komplex műtrágya 200 – 300 kg/ha dózisban.
• Közepes foszfor és gyenge kálium ellátottság esetén Phosagro NPK(S) 8-20-30-(2) komplex műtrágya 300 – 400 kg/ha dózisban.
• Közepes foszfor és kálium ellátottság esetén Phosagro NPK 15-15-15 komplex műtrágya 300 – 400 kg/ha dózisban.
• Jó foszfor- és igen jó kálium-ellátottság esetén és intenzív technológiákban starter tágyaként Phosagro APP NP 11-37 folyékony foszfor műtrágya 100-150 liter/hektár dózisban.
• Közepes foszfor és kálium ellátottság esetén Adriatica NPK 7-20-14 komplex műtrágya 300 – 400 kg/ha dózisban.

Kedvező áron, hazai raktárból rövid szállítási határidővel telephelyre leszállítva.

keletiagrar.com
+36 70 675 2071