A HySEED-hibridkalászosok termesztéstechnológiája

A mezőgazdaságra manapság a folyton változó és egyre változatosabb termesztési körülmények és a hektikus piaci árak jellemzők. Ebben a bizonytalan környezetben növénytermesztésünket kimagasló termésbiztonságú kalászoshibridek használatával tehetjük hatékonyabbá. A termelési cél meghatározása után tudjuk kiválasztani a céljainknak és termesztési körülményeinknek leginkább megfelelő hibridet. A javasolt termesztéstechnológiát következetesen alkalmazva a kalászoshibridekben rejlő tulajdonságok a gyakorlatban kiaknázhatók. A termesztési cél, a megfelelő hibrid és a termesztéstechnológia használatának hármasa pedig garantálja, hogy az elvárásaink teljesüljenek. 

Az üzemi és kisparcellás területekről gyűjtött tapasztalatokra alapozott technológia részét képezi a szármaradvány-gazdálkodás, az elővetemény-választás, az alkalmazott talajművelési eljárás, a vetés és a vetéstechnológia meghatározó elemei, az intenzív tápanyagellátás, az őszi és tavaszi időszakban is egyaránt osztott, komplex hatóanyag-tartalomra alapozott, intenzív tápanyag-kijuttatás, a korainak számító vetés, az alacsony vetőmagnorma és a szükséges növényvédelmi eljárás.

A kapcsolódó technológiák minden elemét egymással szoros összefüggésben szükséges kezelni, ami végezetül jelentősen kihat az eredményességre. A gyakorlatba bevezetett fejlesztések – például a HySEED hibridkalászos-termesztéstechnológia vagy akár az egyre nagyobb precizitásra képes sűrű soros szemenkénti vetéstechnológiák megjelenése – és azok következetes alkalmazása minden esetben mérhető hasznot eredményez. A termelés sikerének és a reális célok elérésének egyik meghatározó eleme a speciális technológiai módszerek gyakorlati alkalmazása és a folyamatos alkalmazkodóképesség a termesztés valamennyi, ősszel elvégezhető munkafolyamata során is.

Ki mint vet, úgy arat

A hibridkalászosok technológiájában meghatározóak a vetéssel kapcsolatos speciális eljárások. A hagyományos őszibúza-vetéstechnológiához képest a hibridbúzák esetében a legalapvetőbb technológiai különbségeket a vetés időzítése, az egységnyi területen alkalmazott csíraszám mutatja. A megkésett vetésidő, illetve az alapozó technológia hiányosságai a vetőmagnorma emelésével nem ellensúlyozhatóak! Precízen kivitelezett vetéstechnológiával gyakorlott gazdálkodók esetében szeptemberi vetésű hibridbúzából és hibridárpából akár 1 millió csíra is elegendő lehet hektáronként. Ugyanakkor a legelterjedtebb és legbiztonságosabb vetőmagnorma mindkét kultúra esetében a hektáronkénti 1,5 millió csíra. Hibridrozs esetében a vetőmagnorma általában 2 millió csíra (1. ábra).

Figyelmet érdemel a vetés mélysége, a vetőgépek vetésmélységtartása is. A hibridkalászosok sekély vetésmélység-igényűek, mivel így jobban bokrosodnak. A búza- és árpahibrideket kedvező feltételek között 3,0–3,5 cm, a rozsokat 2,0–3,0 cm mélységben javasoljuk elvetni. A soron belüli vetés egyenletessége, azaz a tőtávolság is meghatározó, ha alacsony vetőmagnormát alkalmazunk. A vetés minőségét, később a kelés egyenletességét, a tőtáveloszlást képesek vagyunk jelentősen befolyásolni azzal, ha méretazonos, frakcionált vetőmagot használunk. Meghatározó búzahibridjeink esetében már 2019 óta lehetőség van frakcionált vetőmag alkalmazására is, mellyel a hagyományosnál egyenletesebbé válik az egyes növényekre jutó tenyészterület, erőteljesebb és egyenletesebb a bokrosodás, dinamikusabb a kelés, egyöntetűbb és a teljes technológia során kezelhetőbb a növényállomány. Még nehéz, száraz körülmények között is biztosabb a ráfordítások megtérülése. A frakcionált vetőmag a legkorszerűbb, sűrű soros szemenkénti vetéstechnológia alkalmazásához is megfelelő fizikai és minőségi paraméterekkel rendelkezik. A frakcionált vetőmagok használatát ajánljuk a nehéz vetési körülmények közepette gazdálkodóknak, azoknak, akik változatos adottságú talajokon, gyökeresen eltérő elővetemények után hasznosítanák területeiken a búzahibridekben rejlő lehetőségeket, valamint az innovatív vetési és termelési technológiák elkötelezettjeinek.

A legmagasabb minőségi elvárásoknak megfelelő hibridbúza-vetőmagot prémium-vetőmagkezeléssel is forgalmazzuk, ami a fiatal növény lendületes kezdeti fejlődését segíti elő. A vetőmagokra felvitt kiegészítő csávázás elősegíti a növények csírázását, stimulálja és fokozza a gyökérnövekedést és biztosítja a kezdeti fejlődéshez szükséges tápanyagot. A plusz tápanyag és a gyorsabb kezdeti fejlődés támogatja a csíranövényeket a környezeti stresszhatásokkal szemben. A biztos kelés, a jó kezdeti fejlődés és az egyenletes állomány kialakítása a sikeres búzatermesztés kulcsfontosságú eleme. A vetőmag felszínét fedő filmréteg elősegíti annak mozgását a vetőgépben, valamint csak a hibridbúzákra jellemző, megkülönböztető képet mutat a használó számára. A vetőmagot továbbá egy széles spektrumú gombaölő csávázószerrel is elláttuk.

A hibridkalászosok speciális vetési igényéből, vetésszervezéséből, az alacsony vetőmagnorma alkalmazásából járulékos előnyök is származnak. A fajtahasználathoz képest jóval alacsonyabb a logisztikai és tárolókapacitási igény, rövidebb a vetőmagfeltöltési idő (teli tartályú vetőgéppel nagyobb terület vethető be), tehát összességében nagyobbá válik a területteljesítmény. Időarányosan tehát hatékonyabb és jobban időzíthető a gyakorlati munka. Ennek köszönhetően a kalászoshibridek alkalmazása a gazdaságban – a kiemelkedő termésbiztonság és terméspotenciál mellett – növeli a hatékonyságot és a versenyképességet is.

Az őszibúza-termesztés hagyományos technológiájához képest a legalapvetőbb különbségeket tehát már a vetés körüli időszakban tapasztalhatjuk. A búzahibridek esetében fokozottan igaz az a megállapítás, hogy a jól időzített és precízen kivitelezett vetés már fél siker! Vegyük tehát számba, hogy a hibridbúza esetében az előkészületek során a jó minőségű vetéshez és az állományok ideális fejlődéséhez mit érdemes mérlegelnünk. Ne kapkodjunk, ne siessük el a vetést, hiszen a nagy termések alapjait tesszük le ilyenkor a talajba!

Növényvédelem és tápanyag-utánpótlás

A változó termelési körülmények az őszi kalászosokban és a hibridek terén is új növényvédelmi stratégiákat kívánnak. Különösen így van ez az ősszel egyre jelentősebb mértékben megjelenő szívó kártevőkkel szembeni fellépésnél. Tapasztalat, hogy a vírusvektorok (gabonakabóca, gabona-levéltetű) következetes gyérítésével a kalászosok megóvhatók a vírusos fertőzésektől. Vegyük komolyan a problémát, és cselekedjünk, valamennyi lehetséges eszközt bevetve a cél érdekében. A terméselvárásokhoz és a körülményekhez mérten szervezzük meg az egyéb teendőket is, mint például a megelőző jelleggel alkalmazott egyéb növényvédelmi beavatkozások (gombaölő szeres kezelések, rovarölő szeres kezelések, szárszilárdítás). Ügyeljünk a tápanyag-gazdálkodás megfelelő időzítésére, az őszi és tavaszi időszakban is osztott kijuttatásra és a szakszerűen megválasztott mennyiségi és minőségi összetételre.

Kérjük, nézze meg a fenti képen a legfontosabb tudnivalókat a javasolt hibridbúza-technológiáról. Vegye figyelembe, hogy hibridárpa és a hibridrozs technológiája ettől kisebb mértékben eltér. A kívánt eredmény érdekében érdemes valamennyi ősszel elvégezhető alapozó műveletre nagyobb figyelmet fordítani, ehhez kérje kollégáink tanácsait a www.saaten-union.hu oldalon található elérhetőségeken.

A SAATEN-UNION hibridkalászosait bemutató katalógus letölthető a képre kattintva.

A cikk szerzője: Varga Gábor