Agro Napló • 2020. augusztus 11. 15:43
Már-már elcsépelt és közhelyessé váló oly sokszor ismételt gondolat, hogy a szarvasmarha-takarmányozás legfontosabb és egyben legkritikusabb limitáló tényezője a több pillérre helyezett, biztonságot és folyamatosságot megteremtő tömegtakarmány-bázis, mely megfelelő minőségben áll a gazdaság rendelkezésére.
Mindezek mellett meg kell jegyezni, hogy megfelelő kezekben, napjainkban már komoly tapasztalati háttérrel összeállított takarmányoptimalizáló rendszerek pillanatok alatt képesek olyan beltartalommal összeállítani a fejadagokat, melyekkel az íróasztalon megrajzolva ökonómiai szempontból akár el is érhetjük a kívánt gazdasági célt.
Viszont vannak szempontok, melyeket sok esetben nem veszünk figyelembe, vagyis ha a kívánt beltartalmi paramétereket elértük, vajon mit szól ehhez a tehén? Mit is választana azokból a takarmány-összetevőkből, amelyek a fejadagot alkotják? Tehát mennyire állnak közel élettanilag a haszonállataink anatómiájához, vagy éppen mennyire idegen? Az állattenyésztő és takarmányozással foglalkozó szakemberekre óriási feladat hárul, hiszen kéz a kézben kell járniuk a tömegtakarmány-bázist előállító növenytermesztés ágazatával, figyelembe véve gazdaságuk mindenkori lehetőségeit az egyes takarmánynövény fajok kiválasztásában. Ma a nemesítési irányok intenzíven törekednek arra, hogy az elmúlt évek egyre aszályosabb időjárási viszonyai mellett is képesek legyünk minőségben és mennyiségben, nagy biztonsággal megteremteni a takarmánybázist, élettanilag a szarvasmarhához legközelebb álló növényfajokból. Az elmúlt hónapokban egyre többet halljuk a takarmánynövényfajok evolúciója kifejezést, miszerint az új nemesítésű több lábon állás biztonságát megteremtőleg említik elsőként az olaszperjét, gabonaszenázsokat, majd hibrideket, festulolium fajokat, majd az új nemesítésű BMR típusú silócirkokat. A kívánt cél, vagyis a biztonság elérése érdekében meggyőződésem, az evulúció kifejezés ebben az esetben hibás, hiszen ezeket a takarmánynövényeket nem lehet takarmányozási értékük szerint fejlődési sorba rendezni, sokkal inkább párhuzamos alkalmazásuk a tömegtakarmány-bázis evolóciós csúcsaként értékelhető jelen pillanatban.
Szaktanácsadóként és kereskedőként mindig a legnehezebb feladat minden egyes partnerünk esetében külön-külön, az ő lehetőségeivel helyi adottságai szerint gondolkodni és így értékelni, majd tanácsot adni. Több mint egy évtized elteltével hazai tapasztalatokkal felvértezve, mióta cégünk a DLF Seeds legmagasabb prémium minőséget képviselő takarmánynövény vetőmagjai mellett foglalt állást, számtalanszor kértük termelő partnereink visszajelzését, vajon jó úton járunk-e?
Molnár Ferenc, Alattyáni Tejtermelő Kft.
5. éve vetünk Becva festuloliumot, mára kizárólagosan, mert biztonságosabban és jobb beltartalommal termelhető, mint a gabonaszenázsok. Az idei kiemelkedően mostoha, igen száraz és 4 jelentős hideghullámmal tarkított tavasz ellenére sikerült extra minőségű szenázst készítenünk a fűből. 20 t/ha termésmennyiséget értünk el. A kitűnő egészségi állapotú állománytól január óta folyamatosan 38–40 kg fejési átlagunk van, amit a meleg sem befolyásolt kedvezőtlenül.
Magyar József, szarvasmarha divízióvezető, Talentis Agro Csoport
A Sárvári Mezőgazdasági Zrt.-nél gyenge adottságú, átlagosan 10 aranykoronás területeken kell megtermelnünk évről évre a megfelelő minőségű szenázsokat az intenzív tehenészeteink számára, ami komoly kihívást jelent. Ökonómiai szempontból e területeken csak az intenzív fűtermesztés számunkra a kézenfekvő megoldás. Évente átlagosan körülbelül 25 tonna szenázst takarítunk be hektáronként ezekről a területekről kettő, esetleg három kaszálással. Az időben levágott első növendékből készült szenázst a tehenekkel etetjük meg. Ez általában magas minőségű, 70–75%-os NDF-emészthetőségű, magas energiájú takarmány, melyet éves szinten 8 kilogrammos napi adagban tudunk etetni a nagytejű csoportokkal. A második kaszálásból készült, az elsőhöz képest gyengébb minőségű szenázs az üszőknek teremt kiváló tömegtakarmány-bázist. Az idei száraz tavaszon, a kavicsos talajon a fűhozam ugyan elmaradt a várthoz képest, de minőségben azonban sikerült kihoznunk ebből is a legjobbat. Ezt mutatja a vizsgált fűszenázs NIR labor által közölt hihetetlenül magas 240-es RFQ (Relative Feed Quality)-index értéke.
Mészáros Ferenc, termelési igazgató, Komáromi Zrt.
Tehenészetünk magas termelési színvonala, a tehenek jó egészségi állapota és szaporodásbiológiai mutatói elképzelhetetlenek könnyen emészthető erjesztett tömegtakarmányok nélkül. Gazdaságunknak éves szinten 5300 tonna szenázst kell előállítani a 13000 tonna kukoricaszilázs mellé, hogy biztosítani tudjuk a tömegtakarmány-bázist. Termesztünk intenzív füvet és rozst is, így tudjuk a betakarítási időt széthúzni. A füvet is egy kaszálásra hagyjuk meg, aminek a betakarítási ideje április vége-május eleje. Ezután feltörjük és rögtön kukoricát vagy silócirkot vetünk utána. Ezt nagy biztonsággal tudjuk megvalósítani, mivel a bérelt földterületeink öntözőberendezéssel ellátottak. A rendelkezésünkre álló földterületen ezzel a magas területkihasználással vagyunk képesek előállítani a szükséges takarmánymennyiséget. A fű a legtermészetesebb takarmánya a szarvasmarhának. Önmagában is megvalósítja az optimális szénhidrát-fehérje arányt, a magas rostemészthetőséget, biztosítja a karotinellátást. A nyári időszakban nagyobb mennyiségben etetünk fűszenázst, így tudjuk elkerülni a hőstressz okozta tejingadozásokat.
Élő Imre, állattenyésztési ágazatvezető, Bonafarm Agroprodukt Zrt.
Három nagy tehenészetünkben összesen 3200 tehénnek, plusz annak a szaporulatának kell előállítanunk tömegtakarmányokat, aminek a kukorica, lucerna mellett az egyik fő bázisa az intenzív fűtermesztés. Ez éves szinten 6-700 hektár területen valósul meg nálunk, ősz eleji vetéssel. Az első kaszálásból mindig szenázs készül, a másodikból pedig a tehenészetek igénye szerint vagy még egy szenázs, vagy pedig széna. Korábbi években készítettünk gabonaszenázst is a fű mellett, de két évvel ezelőtt, elemezve évekre visszamenőleg az önköltségeket, valamint takarmányozás menedzsment szempontokat is figyelembe véve úgy döntöttünk, hogy csak az intenzív fű mellett tesszük le a voksot. Jobb önköltséggel és nagyobb termésbiztonsággal tudjuk termeszteni. Tavasszal rövid időn belül nagy mennyiségű szenázst kell betakarítanunk. Ebből a szempontból a fű toleránsabb a rozshoz képest a szélesebb betakarítási ablak miatt, így biztonságosabban tudunk magas minőségű erjesztett takarmányt készíteni. Magas az emészthetősége, cukor és fehérje pótlására is kiváló egyaránt. Az ebből készült széna egységesebb minőséget képvisel, mint egy átlagos réti széna, ezáltal könnyebb a receptúrába illeszteni.
Seres Zsolt, Gyulai Agrár Zrt.
Az idei évben igen szép termést takarítottunk be a Becva festuloliumból. A tavaszi szárazság ellenére 30 tonna feletti volt az első kaszálás hozama hektáronként. Fontos, hogy a nyár végén időben el legyen vetve a fű a biztos kelés érdekében, hogy jól megerősödve menjen a télbe. Ekkor már nem lehet nagyot hibázni. Megfelelő tápanyagellátással jó termést takaríthatunk be, a télen talajban raktározott vizet a mélyre hatoló gyökérzet jól hasznosítja. A CHR-Hansen Mc baktériumkultúrával tartósított szenázs etetését megkezdtük, hogy kivédjük a hőstressz kedvezőtlen hatását.
Kiss István, Kunság Népe Zrt. (Kunhegyes)
Az idén második évben takarítottunk be fűszenázst Becva festuloliumból. Az első kaszálás termése 24,8 t/ha volt. A szenázst CHR-Hansen MC baktériumkultúrával készítettük. Néhány napon belül növekedett a fejt tej mennyisége, úgy, hogy a hőmérséklet közben folyamatosan emelkedett. A hőstressz hatása ellenére 31,5 litert fejünk, amit még soha nem értünk el. A kukoricaszilázs mennyiségét 15-ről 7 kg-ra csökkentettük az adagban, míg a fűszenázs mennyiségét 6 kg-ról 12–14 kg-ra emeltük. Az abrak mennyiségét 11 kg-ról 1 kg-mal csökkentettük. Ez jelentős költségmegtakarítást is eredményezett. A karbamid értéke 22 a 260 tehén átlagában. Az állomány 70%-a energia- és fehérjeegyensúlyban van.
Surányi János, Nagykörűi Haladás Zrt.
A 4. évben termesztettünk festulolium intenzív fűvet, már teljesen leváltottuk a gabonaszenázst, mert többet és biztonságosabban terem jobb beltartalommal a fű. Két kaszálásból az idén 30 t/ha termést takarítottunk be 35% sza.-tartalommal. 8 kg körüli mennyiség kerül az adagba. A hőstressz ellenére sem csökkent a termelés, 35 liter fejési átlagunk van 29 literes istállóátlag mellett. Az állomány egészségi állapota folyamatosan javult az elmúlt években és a termelés is emelkedett. A következő évben 50%-kal kívánjuk a festulolium vetésterületét növelni.
Pál István, Dózsa Mg. Zrt. (Tass)
2. éve termelünk Becva festuloliumot. Az idei évben majd 80 ha területen. Nagy szerencsénkre nem gabonaszenázzsal próbálkoztunk, ez a környéken nagyon gyenge termést adott. A rendkívül száraz tavasz és a többször visszatérő fagyhullámok ellenére jó termést takarítottunk be. Két kaszálásra 35 t/ha volt az átlagtermés. Az első kaszálásból készített szenázs etetését megkezdtük és tapasztalatunk szerint nem csökkent a termelés a párás meleg időjárás ellenére sem.