Agro Napló • 2020. augusztus 14. 14:38
A hazai gazdák továbbra is kiemelkedően fontosnak tartják a beruházásokat, sőt, 22%-uk a tavalyinál nagyobb mértékben tervez fejleszteni – derült ki a Budapest Bank legfrissebb Agrárgazdasági Indexéből*.
A beruházások 31% -át banki hitel vagy pénzügyi lízing segítségével finanszírozzák, amely az elmúlt évek legmagasabb értéke. A koronavírus hatásának mérséklésére indított gazdaságvédelmi terv kedvezményes hitelprogramjai pedig különösen nagy segítséget jelentenek a számukra, amit az is jelez, hogy a Budapest Banknál szerződött NHP Hajrá hitelek fele az agráriumban hasznosul.
A Budapest Bank legfrissebb Agrárgazdasági Indexe a vírushelyzetre való tekintettel a rendszeres, indexáló kérdések mellett a COVID-19 hatásait is vizsgálta az agrárszektorban. Az eredmény bíztató, hiszen a részindexek adataiból kiderül, hogy a gazdák viszonylag kevéssé érezték meg a járvány negatív hatásait, sokkal nagyobb mértékben befolyásolta az ágazatot a kedvezőtlen, aszályos időjárás és a termelési költségek növekedése. A termelés hatékonyságát mérő részindex eredménye ez utóbbi következtében lett -23, ami 18 ponttal alacsonyabb a tavalyinál, és ez húzta lefelé a főindexet is, amely 10 ponttal, -4-re csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
Nő a beruházások értéke
A hazai gazdák a kedvezőtlen körülmények ellenére is elkötelezettek a beruházások mellett, 65%-uk valósított meg tavaly valamilyen fejlesztést átlagosan 110 millió forint értékben, ami több mint 10 millió forinttal magasabb, mint tavaly ilyenkor. A tendencia várhatóan idén sem szakad meg, hiszen a gazdák 37%-a terveinek megfelelően folytatja a beruházásokat, 22%-uk pedig még többet költene korszerűsítésre és a termelés növelésére.
Segítenek a gazdaságvédelmi hitelprogramok
A Széchenyi Kártya Program beruházási-, és munkahelymegtartó hiteleit minden harmadik agrárvállalkozó ismeri, 20%-uk már igényelte is. A Budapest Bank is óriási érdeklődést tapasztalt, már több mint 3 milliárd forintnyi hitellel segítette a kisebb vállalkozásokat. Az NHP Hajrá szintén népszerű a hazai gazdák körében, a Budapest Banknál az összes NHP szerződés több mint fele, vagyis a július végi adatok szerint közel 14 milliárd forintnyi kedvezményes hitel a magyar agráriumban hasznosul. A kifejezetten a mezőgazdasági kisvállalkozások igényeire szabott Agrár Széchenyi Kártya Program keretében pedig már több mint 1 milliárd forintnyi kamatmentes kölcsön került a szektorba.
Exportban az erő
A hazai agrárexport tavaly 8,2%-kal emelkedett, az árukivitel pedig elérte a 9,4 milliárd eurós rekordot, ami 3,1 milliárd euró külkereskedelmi többletet eredményezett. A koronavírus okozta szállítási nehézségek csak átmenetinek bizonyultak, a gazdák külpiacokba vetett bizalma nem csökkent, sőt, egy év alatt 5 százalékponttal 28%-ra nőtt a külföldre is értékesítő vállalkozások aránya. Az EXIM Kárenyhítő, exportösztönző hitelkonstrukciói segítségével pedig az éppen újrarendeződő nemzetközi piac adta lehetőségeket tudják az agrártermelő és -feldolgozó vállalkozások kihasználni, amely közvetítésében a Budapest Bank szintén élen jár, többmilliárd forintnyi hitellel járult hozzá az exportképesség növeléséhez.
Egyre elfogadottabb a precíziós gazdálkodás
A hazai agrárvállalkozók tisztában vannak vele, hogy verseny- és exportképességük megtartását és növelését a minél hatékonyabb termeléstechnológiáktól várhatják, a precíziós technológiákra való nyitottságuk is 7%-os növekedéssel 68%-ra nőtt egy év alatt. A gazdák közel 40%-a ezért már korábban belefogott, vagy tervezi a legmodernebb termelési eszközöket és módszereket bevezetni.
Biztonságban vannak a munkahelyek
A KSH adatai szerint a hazai agráriumban évek óta körülbelül 210 ezer ember dolgozik. Az Agrárgazdasági Index adatai szerint, közülük mindegyik biztonságban van, a gazdák 89%-a nem tervez létszámcsökkentést, sőt, néhányuk munkaerőfelvételen is gondolkodik. Nincs azonban egyszerű feladatuk, hiszen az utóbbi években óriási probléma volt a szakképzett dolgozók hiánya.
Fontosak a kormányzati intézkedések
A megkérdezett gazdálkodók több mint 90%-a szerint a gyors kormányzati intézkedések, például az adminisztrációs terhek csökkentése, vagy a különböző adó-, és közterhek átmeneti elengedése segítségükre volt a stabilitásuk megőrzésében, kétharmaduk pedig a munkahelymegtartást támogató részleges munkabér átvállalás jelentőségét is kiemelte.
„A koronavírus okozta vészhelyzet megmutatta, hogy mennyire fontos, hogy a hazai termelők maradéktalanul el tudják látni a lakosságot élelmiszerrel. A Budapest Bank hosszú évek óta kiemelt figyelmet fordít az agrárvállalkozásokra, és azon dolgozunk, hogy ne csak az itthoni, hanem a nemzetközi versenyben is minél jobban megállják a helyüket” – jelentette ki Kasziba Levente, a Budapest Bank vállalati üzletágvezetője. „A kutatás eredményeiből kiderült, hogy a magyar agrárszektor kifejezetten válságállónak bizonyult a Covid járvány alatt is, hiszen az agrárvállalkozók továbbra is fejlődni akarnak, egyre nyitottabbak a modern technológiákra és a jövőben is növelni szeretnék beruházásaikat. Mi pedig ehhez az agrárium speciális igényeire szabott hiteltermékek teljes spektrumával és szakértő tanácsadással járulunk hozzá, mert hisszük, hogy a vállalatok akkor tudnak a legjobban fejlődni, ha a számukra legmegfelelőbb konstrukciókat tudják igénybe venni” – tette hozzá Kasziba Levente.
*A Budapest Bank Agrárgazdasági Indexéről A Budapest Bank megbízásából külső kutatócég 2015 óta vizsgálja az agrárszektorban tevékenykedő kkv-k várakozásait. Az Agrár Gazdasági Index értékét az eredményektől függően -100 és +100 között állapítják meg, ahol a 0 érték a semleges, az alatta lévő érték a negatív, felette pedig a pozitív várakozásokat mutatja. A kutatás során az agrárvállalkozások pénzügyi várakozásait, beruházásaik alakulását, a piaci környezet megítélését, a munkaerőpiaccal kapcsolatos meghatározó elemeket és finanszírozási lehetőségeiket vizsgálják. Ezek alapján a főindexen belül három részindexet határoznak meg: siker, beruházás és kereslet. Az országosan reprezentatív kutatás 50 millió forint árbevétel feletti mezőgazdasági vállalkozások megkérdezésével készül, 400-as mintán. A legutolsó felmérést 2020. május 21. és július 7. között az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. készítette.