„Agrárkurázsi” szükséges a martonvásári fajták piaci térhódításához (x)

Sándorfy András elmondta, teljes portfólióváltás közepette van Martonvásár, amely a piacközpontú elvásároknak eleget téve, e klimatikus körülmények között nagy tapasztalattal rendelkező nemesítői háttérrel karöltve dolgozik azon, hogy a piacokat lefedő globális szereplőkkel megmérkőzve méltó helyre emelje a hazai fajtákat. Ehhez új startégiára és jó értelembe vett agrárkurázsira van szükség – fogalmazott az ügyvezető. Kiemelte, a kalászosokban jelenlegi 45%-os piaci részesedést tovább növelve, valamint a kukorica szegmensben elfoglalt 4-5. pozíción javítva dobogós babérokra törnek. Ez a folyamat a masszív genetikai alapokkal rendelkező kukoricafajtáknál már tetten érhető, 12 új martonvásári fajtát regisztráltak állami minősítésre. Sándorfy András a hazai térhódítás mellett az exportpiacok fontosságát, elsősorban a V4 országok piacaiban rejlő még kiaknázatlan lehetőségeket hangsúlyozta, amelyet stratégiai szempontból az egyik legfontosabb célkitűzésnek nevezett.

A sajtótájékoztatón Martonvásár polgármestere is jelen volt. Dr. Szabó Tibor kiemelte, az elkövetkezendő ötven év sorsa eldőlt kutatás szempontjából, ugyanis az Agrárinnovációs Központ felszerelésére és kutatási projektjeire, valamint magának a XXI. századi kutató bázis felépítésére megközelítőleg 20 milliárd forint áll majd rendelkezésre, mindemellett Martonvásár határában egy 150 hektáros terület is a kutatást szolgálja kormányzati döntés alapján, amelynek fejlesztése 3 milliárd forintos támogatással elindult.

A hazai nemesítői munkát méltatva felszólalt Dr. Balázs Ervin az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) főigazgatója, továbbá Takács Géza a Vetőmag Szövetség és Terméktanács elnöke. Takács Géza kihangsúlyozta, hogy a nemesítői munka testesíti meg a valódi innovációt, hiszen egy nemesítő akár negyed évszázadra előre gondolkodva is képes alkotni, megfelelve az éghajlatváltozás kihívásainak. Szakembereik olyan távlatokban képesek gondolkodni, amiket ma még nagyon sokan értelmezni sem tudnak.

Dr. Marton L. Csaba az Agrártudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója a bemutató kapcsán elmondta, e rendezvényen megmutatják a gazdáknak évről évre, hogy milyen eredményeket értek el a kukoricanemesítésben és -technológiai kutatásban, ez utóbbi vetésidő, tőszám és tápanyagkísérleteket fémjelez. Kiemelte, hogy tavaly 12 új kukoricahibrid került fel az európai listára, korábban soha egy év alatt ennyi hibrid nem kapott állami minősítést. A hibrideket nemcsak itthon tesztelik, hanem a szomszédos országokban is, nevezetesen Szlovákiában, az egyre melegebb és egyre kevesebb csapadékkal ellátott Romániában, továbbá Olaszországban, így követve a klímaváltozás előidézte sajátosságokat. Felhívta a figyelmet, hogy hazánkban a kukoricatermesztés számára egyre kedvezőtlenebb lesz a környezet, egyre szárazabb és egyre melegebb nyarak előtt állunk, ami minden bizonnyal kevesebb csapadékot is eredményez a következő időszakban. Martonvásár olyan hibridekben gondolkodik, amelyek akár húsz év múlva is megállják a helyüket.