Baktériumok és a növények örök barátsága (x)

Azt már kiskorunk óta tudjuk, hogy a gyökerek fő feladata a növény rögzítése a talajban, valamint hogy segítségével a növény felszívja a vizet és az ásványi sókat. Tehát a gyökerektől függ valójában a növények élete.

Azt azonban tudta-e, hogy a növények gyökérzete speciális anyagokat termel, amely anyagok gyakorlatilag magukhoz vonzzák az egyes baktériumokat?

Ennek ismeretében már könnyen érthetővé válik, hogy miért található a gyökereken és közvetlen környezetükben akár százszor több baktérium, mint a gyökerektől távol eső talajban, nem is beszélve a teljesen növényzet nélküli talajokról.

Ezt a jelenséget, vagyis a mikroorganizmusok gyakoribb előfordulását a gyökerek közelében, rizoszféra hatásnak hívjuk.

És, hogy mit nevezünk valójában rizoszférának? Egyszerűen megfogalmazva, azt a talajrészt hívjuk így, amely a gyökérről lerázható, de a gyökerek hatása még jelen van.

Van azonban egy nem lerázható, csak mosással eltávolítható réteg a gyökereken, és ebben a rétegben találhatók olyan, a gyökérsejtek és baktériumok által kiválasztott anyagok, amely mikroorganizmusokban nagyon gazdagok.

Egy baktériumokban és gombákban is gazdag talajban, ahol a talajélet igazán aktív, nagyon szépen látható a gyökerekre tapadó, le nem rázható talajból, gombákból és baktériumokból álló réteg, ami a gyökereket beborítja.

Amikor ezek a baktériumok kellő mértékben felszaporodtak a gyökereken, nem maradnak adósai a növénynek.

A bőséges szénforrások egy részét átalakítva visszajuttatják a növénynek, a talaj tápanyagait mobilissá, a növények számára is felvehető formává alakítják, valamint olyan anyagokat termelnek – mondjuk antibiotikumokat – melyek segítségével visszaszoríthatják a kórokozókat a gyökerek környezetéből.

Igazi win-win szituáció, mindenki jól jár ezzel a kapcsolattal, beleértve természetesen minket, gazdálkodókat is!

Ha lemaradt az előadásról, visszanézheti az alábbi linken.