Fotó: Csurja Zsolt

A legfontosabb változások ezen a téren mind a műholdképek, mind a földközeli távérzékelési eszközök – ebben az értelmezésben a drónok – által szolgáltatott adatok terén rengeteg újdonsággal szolgáltak az elmúlt években. Nem szabad azonban egyik megoldásnál sem túlzott optimizmussal élni, hiszen sok esetben meglepetésekkel találhatja magát szemben, aki a technológia elvi lehetőségeire épít csupán.

A Sentinel-2 műholdcsalád elvi ígérete az 5 napos visszatérési idő és 10 (60) méteres felbontás, a gyakorlatban azonban a geometriai felbontás megbízhatósága mellett a rendelkezésre álló felvételek száma jóval kevesebb, a felhőzöttség miatt megesik, hogy csupán havonta áll rendelkezésre adat egy-egy területről. Ez elegendő lehet a hosszú távú monitorozási feladatokra, az azonnali adatgyűjtést, illetve beavatkozást azonban nem teszi lehetővé.

Ebben segítségünkre lehet a földközeli távérzékelés, amelynek manapság legelterjedtebb eszközei a drónok. A pilóta nélküli légi járművek (UAV – Unmanned Aerial Vehicle) vagy a pilóta nélküli légi rendszerek (UAS – Unmanned Aerial Systems) használatára alkalmazott szabályozás megjelenését mind európai, mind hazai szinten folyamatosan kitolják, így jogszerűen egy eléggé elavult törvény betartásával lehetne csak repülni. A köznyelvben drónszabályozásként emlegetett törvényi, illetve szabályozási keretrendszer megalkotása azért sem egyszerű, mert a drónok fejlődése szinte minden nap újdonságok megjelenését eredményezi.

Mára alapvetően a hagyományos csoportosítást (merevszárnyú, rotoros stb.) át kell írni, és a drónoknak két nagyobb csoportját kell megkülönböztetni. Az egyik csoport a monitorozási jelleggel, csupán felvételezésre alkalmazott drónok, a másik pedig a munkavégző (az agráriumban jellemzően permetszert kijuttató) eszközök csoportja. 

A felvételezést, állománymegfigyelést végző eszközök számos céllal készíthetnek felvételt. A legegyszerűbb esetben egy láthatófény-tartományú képpel, vagy videóval állományszemlére kerül sor, amikor átnézeti képet készítünk az érdeklődésre számot tartó területről (1. ábra).

Ehhez szinte minimális felkészültség szükséges, egy kis gyakorlattal, vagy egy rövidebb képzéssel elsajátíthatók azok a készségek, amelyekkel ez a feladat elvégezhető. Az átnézeti kép tájékoztató jelleggel megmutatja, hogy az állomány milyen fejlettségi állapotban van, de ez alapján beavatkozás még nem tervezhető. 

Aki ennél komolyabban szeretné a felvételező drónokat használni, annak már érdemes tervezett útvonalon, automata repüléssel, olyan felvételek sorozatát elkészíteni, amelyek kellő átfedéssel rendelkeznek, így a képek összeilleszthetők lesznek egy program segítségével, majd a teljes felvételezett állományról rendelkezésre állnak az adatok.

Ebben az esetben – a kellő szenzorok rendelkezésre állása esetén – már a növények stresszállapot-térképét, vegetációs index térképeket, növényi magasságot, egyes esetekben növényszámlálást, vízigényt, tápanyagigényt is vizsgálni lehet.

Ehhez természetesen már a felkészült pilótán túl a képfeldolgozásban járatos személyre is szükség van. Szakember nélkül a felvételek önmagukban mit sem érnek, alapadatok ugyan keletkeznek, de azok feldolgozásának hiányában információ nem születik, így az esetlegesen szükséges beavatkozások sem végezhetők el.

A közelmúltban hazánkban is megjelentek az agráriumban a munkavégzésre alkalmas drónok. Ezek szerepe elsősorban a növényvédelemben erősödhet. Bár a jelenlegi szabályozás tiltja a drónos légi növényvédelmet, kutatási céllal már gyűlnek a hazai tapasztalatok, hogy amikor legálisan alkalmazható lesz a technológia hol lesz érdemes azt a gyakorlatban is hasznosítani (2. ábra).

A szántóföldi növényvédelemben meglesz-e a helye, a szőlőben lesz olyan feladat, ami kiváltható a drónokkal illetve a gyümölcsösökben megoldódik-e az állomány tetejének védelme.

A kutatások során gyűjtött tapasztalatok bizakodásra adnak okot arra, hogy a technológia alkalmazása kiválthat néhány eddigi megoldást, tovább színesítve a helyspecifikus gazdálkodás során bevethető eszköztárat. 

Dr. Milics Gábor
Széchenyi István Egyetem MÉK,
Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnök
www.preciziosklub.hu

Előző cikk

Mellékletünkben igyekszünk közelebb hozni az olvasóhoz a precíziós, avagy helyspecifikus gazdálkodás gyakorlatát és bemutatni a való életben bevált technológiai lehetőségeket. Frissen végzett szakmérnökökkel beszélgettünk, akik egyben helyspecifikusan termelő gyakorló gazdák is, valamint megkérdeztük a közigazgatás, az agrárdigitalizáció és a felsőoktatási képzés szakembereit arról, hogyan látják a magyar mezőgazdaság fejlesztésének jövőjét.

Tartalomjegyzék

	Csak jó méréssel és jó adattal érdemes belevágni a precíziós gazdálkodás bevezetésébe Elsőként Pest megye felé vettük az irányt, ahol Kovács Viktória családi gazdaságát látogattuk meg. Pátyon a vadonatúj automata terményszárítót, valamint a New Holland gépek egész sorával büszkélkedő telepet néztük meg. Ugrás a cikkre ->
	Igény szerint kell szemezgetni a precíziós technológiák nagy svédasztaláról A több ezer hektáron gazdálkodó Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport vezetője, Csepregi Attila mesélt arról, hogy miért érdemes felújítani a vetőgépeket, hogy mennyire fontos a vállalat- és a termelésirányítási rendszer, és mekkora szükség van a hozammérés fejlesztésére. Ugrás a cikkre ->
	A lány, aki Hollandiából hozta magával a precíziós gazdálkodás jövőjét Az előző két riportunk főszereplőjét és e sorok íróját is tanította az óvári szakmérnök képzésen Vona Viktória, a Csernozjom Kft. ügyvezetője. Vikit a Hollandiában eltöltött 9 év alatt szerzett precíziós gazdálkodási szakmai tapasztalatairól és az agrárszakma jövőjéről kérdeztük. Ugrás a cikkre ->
	Külsősökkel és kutatásokkal segíti az eligazodást a precíziós piacon az óvári szakmérnöki képzés Interjúnkban az agrárképzésről, a mezőgazdaság jövőjéről, a kutatásokról, valamint az oktatás fejlődési lehetőségeiről kérdeztük Dr. Milics Gábor egyetemi docenst, a mosonmagyaróvári precíziós gazdálkodási szakmérnök képzés szakvezetőjét. Ugrás a cikkre ->
	Hamarosan felveheti a versenyt a világelittel a magyar agrárkutatás és a mezőgazdasági felsőoktatás Mosonmagyaróvárról Gödöllőre, az új Szent István Egyetemre utaztunk, ahol ugyancsak a kutatói együttműködésekben és az összefogásban látják az oktatás jövőjét. Az agrárképzés megújításával igyekeznek először Európa, majd a világ élvonalába jutni. Ugrás a cikkre ->
	Készülőben a központi talajadatbázis és a talajvédelmi szaktanácsadási rendszer, jön a SoilWeb Szorosan kapcsolódott a talajvédelemhez a Holland Királyság Nagykövetsége és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület által szervezett Farminar az okszerű talajgazdálkodásról című online konferencia programja. Ugrás a cikkre ->
	5G hálózat, önvezérlő drónok, szenzorok a marhagyomorban, előre látható sertésbetegségek – Új fejlesztések segítik a magyar mezőgazdaságot A digitális adatbázisok kezelésére és a szenzorok használatára helyezi a hangsúlyt a T-Systems Magyarország Zrt. Az ezekhez kapcsolódó fejlesztéseket a cég két szakembere foglalta össze nekünk. Ugrás a cikkre ->
	Magyarországon fejlődik és találkozik a precíziós szakma 2021-ben Budapesten rendezik meg a precíziós gazdálkodás legrangosabb európai tudományos rendezvényét, az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciát (13th ECPA). Ugrás a cikkre ->
	Így segítik a drónok a jövő mezőgazdaságát A távérzékelési adatok szerepe a precíziós gazdálkodásban. Ugrás a cikkre ->

A cikk szerzője: Dr. Milics Gábor