Így segítik a drónok a jövő mezőgazdaságát

A legfontosabb változások ezen a téren mind a műholdképek, mind a földközeli távérzékelési eszközök – ebben az értelmezésben a drónok – által szolgáltatott adatok terén rengeteg újdonsággal szolgáltak az elmúlt években. Nem szabad azonban egyik megoldásnál sem túlzott optimizmussal élni, hiszen sok esetben meglepetésekkel találhatja magát szemben, aki a technológia elvi lehetőségeire épít csupán.

A Sentinel-2 műholdcsalád elvi ígérete az 5 napos visszatérési idő és 10 (60) méteres felbontás, a gyakorlatban azonban a geometriai felbontás megbízhatósága mellett a rendelkezésre álló felvételek száma jóval kevesebb, a felhőzöttség miatt megesik, hogy csupán havonta áll rendelkezésre adat egy-egy területről. Ez elegendő lehet a hosszú távú monitorozási feladatokra, az azonnali adatgyűjtést, illetve beavatkozást azonban nem teszi lehetővé.

Ebben segítségünkre lehet a földközeli távérzékelés, amelynek manapság legelterjedtebb eszközei a drónok. A pilóta nélküli légi járművek (UAV – Unmanned Aerial Vehicle) vagy a pilóta nélküli légi rendszerek (UAS – Unmanned Aerial Systems) használatára alkalmazott szabályozás megjelenését mind európai, mind hazai szinten folyamatosan kitolják, így jogszerűen egy eléggé elavult törvény betartásával lehetne csak repülni. A köznyelvben drónszabályozásként emlegetett törvényi, illetve szabályozási keretrendszer megalkotása azért sem egyszerű, mert a drónok fejlődése szinte minden nap újdonságok megjelenését eredményezi.

Mára alapvetően a hagyományos csoportosítást (merevszárnyú, rotoros stb.) át kell írni, és a drónoknak két nagyobb csoportját kell megkülönböztetni. Az egyik csoport a monitorozási jelleggel, csupán felvételezésre alkalmazott drónok, a másik pedig a munkavégző (az agráriumban jellemzően permetszert kijuttató) eszközök csoportja. 

A felvételezést, állománymegfigyelést végző eszközök számos céllal készíthetnek felvételt. A legegyszerűbb esetben egy láthatófény-tartományú képpel, vagy videóval állományszemlére kerül sor, amikor átnézeti képet készítünk az érdeklődésre számot tartó területről (1. ábra).

Ehhez szinte minimális felkészültség szükséges, egy kis gyakorlattal, vagy egy rövidebb képzéssel elsajátíthatók azok a készségek, amelyekkel ez a feladat elvégezhető. Az átnézeti kép tájékoztató jelleggel megmutatja, hogy az állomány milyen fejlettségi állapotban van, de ez alapján beavatkozás még nem tervezhető. 

Aki ennél komolyabban szeretné a felvételező drónokat használni, annak már érdemes tervezett útvonalon, automata repüléssel, olyan felvételek sorozatát elkészíteni, amelyek kellő átfedéssel rendelkeznek, így a képek összeilleszthetők lesznek egy program segítségével, majd a teljes felvételezett állományról rendelkezésre állnak az adatok.

Ebben az esetben – a kellő szenzorok rendelkezésre állása esetén – már a növények stresszállapot-térképét, vegetációs index térképeket, növényi magasságot, egyes esetekben növényszámlálást, vízigényt, tápanyagigényt is vizsgálni lehet.

Ehhez természetesen már a felkészült pilótán túl a képfeldolgozásban járatos személyre is szükség van. Szakember nélkül a felvételek önmagukban mit sem érnek, alapadatok ugyan keletkeznek, de azok feldolgozásának hiányában információ nem születik, így az esetlegesen szükséges beavatkozások sem végezhetők el.

A közelmúltban hazánkban is megjelentek az agráriumban a munkavégzésre alkalmas drónok. Ezek szerepe elsősorban a növényvédelemben erősödhet. Bár a jelenlegi szabályozás tiltja a drónos légi növényvédelmet, kutatási céllal már gyűlnek a hazai tapasztalatok, hogy amikor legálisan alkalmazható lesz a technológia hol lesz érdemes azt a gyakorlatban is hasznosítani (2. ábra).

A szántóföldi növényvédelemben meglesz-e a helye, a szőlőben lesz olyan feladat, ami kiváltható a drónokkal illetve a gyümölcsösökben megoldódik-e az állomány tetejének védelme.

A kutatások során gyűjtött tapasztalatok bizakodásra adnak okot arra, hogy a technológia alkalmazása kiválthat néhány eddigi megoldást, tovább színesítve a helyspecifikus gazdálkodás során bevethető eszköztárat. 

Előző cikk

Mellékletünkben igyekszünk közelebb hozni az olvasóhoz a precíziós, avagy helyspecifikus gazdálkodás gyakorlatát és bemutatni a való életben bevált technológiai lehetőségeket. Frissen végzett szakmérnökökkel beszélgettünk, akik egyben helyspecifikusan termelő gyakorló gazdák is, valamint megkérdeztük a közigazgatás, az agrárdigitalizáció és a felsőoktatási képzés szakembereit arról, hogyan látják a magyar mezőgazdaság fejlesztésének jövőjét.

Tartalomjegyzék

A cikk szerzője: Dr. Milics Gábor