Készülőben a központi talajadatbázis és a talajvédelmi szaktanácsadási rendszer, jön a SoilWeb

Szorosan kapcsolódott a talajvédelemhez a Holland Királyság Nagykövetsége és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület által szervezett Farminar az okszerű talajgazdálkodásról című online konferencia programja.

Ezen Dr. Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár asszony is fontos előadást tartott. 2019 augusztusában jelent meg az a határozat, amelyben a kormány Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját, (a továbbiakban: DAS) is elfogadta. A Stratégia fő célja a magyar agrárium digitalizációjának előmozdítása és összehangolása – mondta.

A Digitális Jólét Program 2.0 részeként a DAS hozzá kíván járulni a mezőgazdasági termelés hatékonyságának javításához és a magyar informatikai ipar helyi és nemzetközi piaci jelenlétének növeléséhez. Fontos feladata, hogy minél szélesebb körben elterjessze a már meglévő informatikai és kommunikációs (IKT) megoldásokat, valamint segítse a kutatásokat és a fejlesztéseket. Nagyon lényeges elem a megfelelő információcsere kialakítása a kutatások szereplői és a gazdák között, amit az IKT-megoldások előnyeinek kihasználásával lehet elősegíteni. A fentebb említett 1470/2019. (VIII.1.) kormányhatározat elfogadásával a feltételrendszer és a finanszírozás is adott a Digitális Agrár Stratégia intézkedéseinek megvalósításához és a további fejlesztésekhez – mondta Dr. Juhász Anikó.

Készülőben a központi talajadatbázis, jön a Soilweb (TalajWEB)

A DAS egyik legfontosabb feladata egy talajvédelmi és tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadási rendszer és digitális talajtani adatbázis létrehozása. A szakemberek egy olyan adminisztratív adatszolgáltatáshoz kapcsolódó automatikus szaktanácsadási rendszer és webes alkalmazás fejlesztését tűzték ki célul, amely elsősorban a gazdálkodók önkéntes adatszolgáltatása révén segíthet elérni a következő célokat:

• csökkenő nitrátterhelés,
• csökkenő túlműtrágyázás,
• csökkenő üvegházhatású gáz-kibocsátás,
• növekvő műtrágyázási hatékonyság,
• növekvő költséghatékonyság.

A TalajWeb programmal kapcsolatban a helyettes államtitkár asszony elmondta: Magyarországon mintegy 5 millió hektár a mezőgazdaság számára művelhető földterületek kiterjedése. A TalajWeb digitális talajtani adatbázis szükségességét azzal a megállapítással támasztotta alá, hogy hiába vizsgálnak be évente mintegy 200 ezer talajmintát a laboratóriumok, a különböző törvényi szabályozások és bizonyos piaci követelmények miatt ezek a minták nincsenek standardizálva, egy helyszínhez rendelve („georeferálva”), és nem létezik központi adatbázis sem. Ezért szeretnének kiépíteni a mezőgazdasági termelők számára egy nagy felbontású talajtani adatokon alapuló automatizált tápanyag-utánpótlási szaktanácsadási rendszert és egy hozzá kapcsolódó webes alkalmazást. Az automatizált adatgyűjtés során a gazdálkodók által beküldött talajmintákból és az azok pontos helyét tartalmazó és igazoló információkból (metaadatokból) a laborokban keletkező talajvizsgálati adatokat a jövőben automatikusan továbbítanák majd egy központi állami talajtani adattárba. Az ehhez kapcsolódó webes alkalmazásban a gazda saját maga állíthatja össze a tápelemmérleg-számításhoz és a tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadáshoz szükséges paramétereket, így az igényeinek megfelelő, az adott táblára vonatkozó eredményeket kaphat kézhez.

A projektben az Agrárminisztérium mellett részt vesz a Nébih, az Agrárgazdasági Kutató Intézet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.), emellett több laboratórium, valamint az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Agrártudományi Kutatóközpontjának Talajtani és Agrokémiai Intézete is.

Előző cikk | Következő cikk

Mellékletünkben igyekszünk közelebb hozni az olvasóhoz a precíziós, avagy helyspecifikus gazdálkodás gyakorlatát és bemutatni a való életben bevált technológiai lehetőségeket. Frissen végzett szakmérnökökkel beszélgettünk, akik egyben helyspecifikusan termelő gyakorló gazdák is, valamint megkérdeztük a közigazgatás, az agrárdigitalizáció és a felsőoktatási képzés szakembereit arról, hogyan látják a magyar mezőgazdaság fejlesztésének jövőjét.

Tartalomjegyzék

A cikk szerzője: Csurja Zsolt