Mivel a hatékony genetikai szelekció és a javuló tartási körülmények hatására a tejtermelés folyamatosan növekszik, ma már a takarmányozási alapelveket az alapvető anyagcsere-folyamatok szintjéig szükséges lebontani. Ez indokolja, hogy a B-vitaminok jelentőségét újraértékeljük és a megváltozott termelési feltételek mellett újragondolt megközelítésben dolgozzunk velük.

A B-vitaminok etetésének előnyei a tejelő szarvasmarhák takarmányozásában

Az utóbbi évek tudományos kutatásai rávilágítottak, hogy a B-csoportbeli vitaminoknak fontos szerepe van a tejelő tehenek esetében (Sacadura és mtsai, 2008; Juchem és mtsai, 2012).

Az állatoknak az előkészítés időszakában nagy mennyiségű niacinra (B3-vitamin), kolinra, folsavra (B9-vitamin) és kobalaminra (B12-vitamin) van szükségük. A niacin az ellés után csökkenti az energiahiány következtében beinduló zsírszövet lebontását (lipolízis). Glükoneogenetikus hatása révén javítja az állatok energiaellátását. Bendővédett formában segíti a máj működését, mert fokozza a glükóz passzív transzportját a májsejtek sejtmembránján keresztül.

Az ellés utáni energiahiányos időszakban, a zsírok májból történő kiszállításában fontos szerepet játszanak a nagyon alacsony sűrűségű lipoprotein (VLDL) molekulák. A kolin egyrészt segíti a VLDL-képződéshez szükséges fehérjék termelődését, másrészt maga is részt vesz a VLDL felépítésében (Cooke és mtsai, 2007).

A máj egészségében szintén fontos szerepet játszó zsírszállító molekula az L-karnitin, amely a májsejtekben lévő szabad zsírsavak energiatermelésbe történő bekapcsolását végzi, aminek során nagy mennyiségű energia (adenozin-trifoszfát, ATP) képződik. Az L-karnitin szintéziséhez négyféle B-vitamin szükséges (niacin, kolin, piridoxin és B12-vitamin), így ezek hiánya a tranzíciós időszakban zsírmáj szindróma kialakulásához vezethet (Carlson és mtsai, 2007). Az előkészítő időszakban a magas L-karnitin szint csökkenti a máj elzsírosodásának esélyét (Grum és mtsai, 1996).

A folsav főként szaporodásbiológiai szempontból fontos (Bonomi és mtsai, 2000). Hatással van az egészséges tüszők növekedésére és az ovuláció lezajlásáért felelős gének kifejeződésére (Gagnon és mtsai, 2012). A kobalamin többek között részt vesz a metionin, illetve a folsav képződésében, továbbá a dezoxiribonukleinsav (DNS) és ribonukleinsav (RNS) szintézisben. A glükoneogenezis (glükóz szintézise nem szénhidrát előanyagokból, pl. glicerin, egyes aminosavak) kezdő reakciójához szintén kobalamin szükséges, így hozzájárul a magas tejtermelés fenntartásához is (Girard és Matte, 2005).

A laktáció során a felsorolt vitaminok mellett kiemelt jelentősége van a riboflavinnak (B2-vitamin), a pantoténsavnak (B5-vitamin), a piridoxinnak (B6-vitamin) és a biotinnak (B7-vitamin). A riboflavin, a niacinhoz hasonlóan, olyan energiatermelő folyamatokban vesz részt, amelyek során a szervezet energiaraktározó molekulája, az ATP képződik. A pantoténsav számos molekula előanyaga. Szükséges a koenzim-A, egyes aminosavak, immunglobulinok és hormonok képződéséhez. A piridoxin többek között az aminosav-képződés koenzime, így közvetett módon járul hozzá a tejtermeléshez (Bonomi és
mtsai, 1998). A biotin fontos szerepet játszik a glükoneogenezisben, ami a kérődzők legfontosabb energiatermelő folyamata. A bendőben zajló bakteriális fermentációs folyamatokhoz szintén szükség van biotinra (cellulózbontás, propionsav-képződés stb.) (Baldwin és Allison, 1983). A biotin ezen kívül részt vesz a szaruképződésben, ami nagyon fontos az egészséges csülökfejlődés szempontjából (Bergsten és mtsai, 2003).

A B-vitaminok etetésének előnyei a fiatal borjak esetében

A borjakat jelentős mennyiségű stressz éri életük első időszakában. A választás, takarmányváltások, csoportosítások mind-mind megterhelik a borjú szervezetét, amely leggyakrabban a növekedés lassulásában, vagy súlyosabb esetben akár megbetegedésben, illetve elhullásban is jelentkezhet. A felsorolt helyzetek oxidatív stressz kialakulását indukálják az állatok szervezetében, ami akkor alakul ki, amikor a sejteket károsító reaktív oxigéngyökök képződése meghaladja a szervezet antioxidáns mechanizmusainak kapacitását (Sies és mtsai, 1992; Jacob, 1995). Az oxidatív stressz csökkenti a szervezetben található antioxidáns rendszerek védekezőképességét és növeli a sejtmembránban található lipidek peroxidációját, valamint serkenti a szabadgyök-képződést, ami sejt- és szövetkárosodásokat okozhat. A fiatal borjak antioxidáns védekező rendszere még fejletlen, így ők fokozottan érzékenyek az oxidatív stressz káros hatásaival szemben (Inanami és mtsai, 1999).

A borjaknak stresszhelyzetben, mint amilyen a választás, illetve a különböző vakcinázások, különösen nagy szüksége van B-vitaminokra. A kutatások alapján főként a pantoténsav-, a piridoxin- és a folsavigény nő meg ilyen esetekben. Dubieski és mtsai (1996) munkája alapján a B-vitaminnal kezelt borjak vérében magasabb IgG-szinteket mértek élő, attenuált (legyengített) herpeszvírussal (BHV-1) történt vakcinázás után.

A tiamin (B1-vitamin), a riboflavin és a piridoxin számos anyagcsere-reakció kofaktora, amelyek energiát termelnek, és ezeknek a tápanyagoknak a mennyisége stresszhatásra jelentősen csökken a szervezetben (Manore, 2000). Mueller és Thomas (1975) szerint stressz, illetve a nem túl súlyos sérülések esetén 8–15-szörösére nő a szervezet piridoxin- és folsavigénye, míg a pantoténsav és a B12-vitaminoké 2–4-szeresére.

A riboflavin hatékony antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, mivel koenzimként működik egyes antioxidáns enzimek aktivitásában (pl. glutation-reduktáz). Az oxidatív stressz hatására bekövetkező lipid-peroxidáció jelentősen csökkenti a riboflavin mennyiségét a szövetekben, ami azt sugallja, hogy a riboflavin fontos szerepet játszik a lipid-peroxidáció elleni védekezésben (Ashoori és Saedisomeolia, 2014). A riboflavin adagolása csökkenti az oxidatív stressz okozta malondialdehid (MDA) képződést és fokozza más antioxidáns enzimek aktivitását is, mint a szuperoxid-diszmutáz (SOD) (Wang és mtsai, 2011).

A biotin az egyik legfontosabb vitamin az anyagcsere-folyamatokban és így a növekedés, fejlődés során. Számos enzim működéséhez szükséges, amelyek olyan folyamatok katalizálását végzik a szervezetben, mint az acetil-CoA, a piroszőlősav, az oxálecetsav, vagy különböző zsírsavak képződése (Dakshinamurti és Chauhan, 1988), így a biotin az alap anyagcsere-folyamatok (glikolízis, Krebs-ciklus, glükoneogenezis) igen fontos eleme. A folsav a DNS szintézisében, ebből következően a sejtosztódás folyamatában is kulcsfontosságú. Nemrég derült ki, hogy a niacinból képződő nagyméretű szállító molekulák (NAD/NADP) képződése nagymértékben lecsökken folsav hiányában (Fan és mtsai, 2014), valamint az oxidált/redukált glutation aránya az oxidált forma irányába tolódik el, ezzel jelezve az oxidatív stressz növekvő mértékét.

Különböző korú szarvasmarhák B-vitamin ellátása

A kérődző állatok bendőjében található mikroflóra képes a B-vitaminok bizonyos szintű előállítására. A 20. század '50-es éveinek kutatásai alapján a tejelő teheneknek még nem volt szükségük B-vitamin-kiegészítésre (Girard, 1998). A jelenlegi termelési szintek és genetikai háttér mellett azonban ez ma már nem állja meg a helyét. A magas abrakhányad és a különböző stressztényezők (pl. környezeti, metabolikus stb.) negatív hatással vannak a B-csoportbeli vitaminok bendőbeli szintézisére (Flachowsky és mtsai, 1991; Sacadura és mtsai, 2008).

A szarvasmarhák takarmányainak B-vitaminokkal történő kiegészítése körültekintést igényel, mivel a bendőben található mikrobák a nem védett formában etetett B-vitaminok jelentős részét lebontják. A B-vitaminok bendőbeli lebonthatósága eltér egymástól, de a bendőmikrobák lebontó tevékenysége átlagosan 60–100% közé tehető (Santschi és mtsai, 2005).

A tejelő állományok borjait hazánkban konvencionálisan 2-3 hónapos életkorban választják. A választás körüli időszakban a bendő (előgyomor működés) már fejlődésben van, ezért képes alacsony mennyiségben vitaminok előállítására, de ezzel egyidőben a vitaminok lebontása is elindul, ezért a különböző okból adott vitaminkiegészítéseket már ebben a korban is érdemes bendővédett formában biztosítani a borjak számára.

Bendővédett B-vitamin termékek a magyar takarmánypiacon

A nemzetközi tapasztalatok alapján a B-vitaminok alkalmazása bendővédett formában csökkenti a stressz és a tranzíciós időszak okozta negatív hatásokat, valamint kiegyensúlyozottabbá teszi az állatok termelését és a szaporodásbiológiai folyamatokat. A bendővédett vitamin termékek többségénél a vitaminok zsírmátrixba ágyazva kerülik el a bendőben való lebomlást. A védettséget előidéző zsírburok segíti a zsírban oldódó vitaminok (A-, D3-, E-vitamin) felszívódását, valamint védi őket az oxidációtól. Etetésük révén az állatok jól hasznosuló, az anyagcserét direkt módon támogató vitaminforráshoz jutnak, amik segíthetik termelésüket, növekedésüket és egészségük megőrzését.

Bendővédett B-vitaminok célzott alkalmazását teszi lehetővé a Jefo Secure Lactation és a Jefo Bovinat Reci. A Jefo Secure
LactationTM etetése a bőtejelő tehenek takarmányozásában javasolt az általános anyagcsere-folyamatok támogatása céljából, az előkészítő, fogadó és a nagytejű időszakokban. Bendővédett formában tartalmaz A-, D3-, E-, valamint B-vitaminokat. A termék etetése javítja a tejtermelést, csökkenti az anyagforgalmi és más betegségek előfordulását, valamint a kiesések, elhullások arányát és javítja a szaporodásbiológiai paramétereket.

A Jefo Bovinat ReciTM etetése a választás körüli és utáni időszakban javasolt az általános anyagcsere-folyamatok, a növekedés és a fiatal állatok immunrendszerének támogatása céljából. Bendővédett formában tartalmaz A-, D3-, E-, valamint B-vitaminokat. A termék etetése csökkenti a választás körüli stressz okozta hatások kártételét, valamint növeli a vakcinázások hatékonyságát. Mérsékli a betegségek, kiesések előfordulását, segíti a fejlődést, valamint pozitív hatással lehet az állatok későbbi teljesítményére.

Cégünk hisz abban, hogy a bendővédett B-csoportbeli vitaminok etetésének Magyaroroszágon újszerűnek számító koncepciója hatékonyan segítheti a nagyüzemi szarvasmarhatelepek munkáját. A hazai tejelő állományok B-vitamin-igényének megismerése mellett az ADEXGO Kft. a megváltozott termelési feltételeket támogató vitaminösszetétel és vitaminszintek meghatározását tűzte ki célul, ami a vitaminok célzott felhasználását teszi lehetővé, költséghatékony megoldást kínálva ezzel a hazai állattartók számára.

A cikk szerzője: Roszkos Róbert