Kompakt tárcsás boronák felépítése és alkalmazása (+VIDEÓK!)

Ugrás a videókhoz ide kattintva!

Magyarországon is az 1970-es években a Rába Case IH licencvásárlásával és az akkor a Rábához tartozó Mosonmagyaróvári Gépgyár (az egykori és a mostani Kühne), valamint a termelési rendszerek, mint alkalmazók jóvoltából a tarlóhántási technológiákban dominánssá váltak.

Előnyükként a nagy területteljesítményt, a jó aprító- és keverő hatást lehet kiemelni, ugyanakkor porosították is a talajt, amely a talajhézagok (levegősödés) ellen hatottak. Sekélyebb és kisebb mélységi művelésben használhatók, gyakori használatuk tárcsatalp talajzáró rétegek kialakulásával jár.

A munkaszélességüknek és a méretüknek határt szabott a tömegük és a velük való közlekedés. A 2000-es évek elején jelentek meg kétsoros, geometriájukban egyszerűbb felépítésű, kisebb tömegű, más talajművelő elemekkel jobban kombinálható kompakt, vagy rövid tárcsás boronák a piacon, amelyek viszonylag gyorsan helyet követeltek a talajművelési alaptechnológiákban. Hátrányukként említik egyes szakemberek, hogy a két tárcsasor közelsége miatt, az aprító és keverő munkájuk elmarad a hagyományos tárcsás boronák munkaminőségétől. A kompakt tárcsás boronák világhódító útjukra Európából indultak. Különböző hivatkozások szerint elsőként a holland Evers és a svéd Väderstad jelent meg a piacon a kompakt tárcsás boronáival, amelyet később szinte az összes talajművelő gépgyártó programjába iktatta és napjainkban világszerte több mint száz gyártó kínálatában lehet vele találkozni. 

Rendkívül széles mérettartományban, 2,0 és 16,0 m közötti munkaszélességgel, szántóföldi és ültetvények sorközének művelésére alkalmas kivitelben is, ill. más talajművelő eszközökkel, szerszámokkal kiegészítve, vagy összeépített talajművelő- és vetőgép-kombinációkban is elterjedten alkalmazzák azokat. Rászerelhető szórva vető adapterekkel kiegészítve másodvetések, ill. a zöldítést szolgáló köztes növények egy menetben történő vetésére is használhatók.

Újabban egyre gyakrabban lehet velük találkozni hígtrágya-kijuttató tartálykocsik és magajáró hígtrágya-kijuttatók után kapcsolva, a tarlóhántással egy menetben a hígtrágyák talajba dolgozásánál is. Az egész világon, valamennyi földrész mezőgazdaságában lehet napjainkban velük találkozni. Különösen népszerűek a nagybirtokokon, a nagyméretű táblákon monokultúrás technológiákban, de elterjedtek kisebb méretekben a kisebb gazdaságok körében is. Kedvezőbb áron érhetők el, mint a hagyományos tárcsás boronák, egyszerűbb a kezelésük, sok területen használhatók. Szinte valamennyi traktorkategóriához gyártanak a gyártók munkaszélességben és művelési mélységben megfelelő kompakt tárcsás boronát. Sekély, középmély ill. mélyművelésre alkalmas könnyű, normál és nehéz változatban vásárolhatók meg.

Traktorkapcsolat

A kompakt tárcsás boronák 3 méteres munkaszélességig szinte kivétel nélkül egyszerű merev vázas függesztett kivitelben készülnek. A 4-5 méteres munkaszélességűek készülnek függesztett és félig függesztett kivitelben is, hidraulikusan felhajtható oldaltagokkal. Az 5 és 10 méter közötti munkaszélességűek zömét félig függesztett vázzal, kerekeken szállítható kivitelben gyártják, de ebben a tartományban már vontatott konstrukciók is előfordulnak. A 10 méter feletti munkaszélességűek leggyakrabban eszközhordozó kocsiszerkezethez kapcsolódnak és vontatott konstrukcióban készülnek, és kombinált hidraulikus összecsukással hozhatók szállítási helyzetbe (Lemken Gigant, Pöttinger Terradisc). Gyakran a tárcsás boronák hátsó szekciójában dolgozó hengerek tömege miatt – amelyek jelentősen megterhelik a traktorok függesztő szerkezetét – a nehezebb függesztett gépekhez is kínálnak hidraulikusan kiemelhető karos szállító farkereket. A kompakt tárcsák munkamélysége különböző tartományokban 2–22 cm és (könnyű 5–15 cm, középnehéz 5–18 cm, vagy nehéz 5–20 cm) szabályozható, amely leggyakrabban a traktor függesztőszerkezetén, vagy kihelyezett munkahengerek segítségével, ill. a talajlezáró hengersorok terhelésén keresztül állítható be. Nagyobb munkaszélességűeknél a vázkeret elején elhelyezett mankókerekeket is alkalmaznak ebből a célból, amelyeken keresztül a munkamélység mechanikusan, vagy hidraulikusan szabályozható. 

A traktor és a kompakt tárcsák megválasztásánál figyelembe kell venni a traktor teljesítményét, a hidraulikus függesztő szerkezetének terhelhetőségét és a tárcsa beállításához szükséges hidraulikus csatlakozások számát. 

A traktorigény meghatározásánál a tárcsás boronák esetében általában a 25–40 LE/m közötti fajlagos értékekkel kell számolni. A függesztett gépek fajlagos tömege munkaszélességtől és kiviteltől függően 270 és 600 kg/m között, a félig függesztetteké 600 és 1000 kg/m között változik.

Művelő szerszámok, tárcsalapok

A kompakt tárcsás boronák első munkaszekciójában a vázkeret legelején, a szármaradványok és a mulcs kezelésére alkalmas szerszámokat­ – szárrendező rugós fogú boronát, simító lemezeket (Crushboard), vagy simítólapkákat és újabban száraprító késes hengereket (Cross Cutter Knife) – helyeznek el. Ezek aprításra és talajba keverésre teszik alkalmasabbá a szármaradványokat.

A tárcsák fő munkavégző szervei a két sorban elhelyezkedő, egyenként vagy párosával a vázkeretre rugalmasan kapcsolódó húzóhatásra a talajba hatoló tárcsalapok. Ezek alakjuk alapján lehetnek gömbsüveg (homorú), vagy kúpos kialakításúak, amelyek sima vágóéllel, finomabb, vagy nagyobb csipkézettséggel, ill. bordázott tárcsalappal (Agrisem, Bednar) rendelkeznek. A kúpos tárcsák élszöge és vágásminősége is állandóbbnak tekinthető, a csipkézettség a szármaradványok aprítását és talajba keverését segíti elő, a bordázottság a morzsalékosabb talajszerkezet létrehozásában segít. Ritkább tárcsalevélformák is előfordulnak a gépeken. A német Bremer cég nagy átmérőjű, lyukas tárcsalapokat használ a jobb keverés érdekében. A Väderstad CrossCutter Disc hullámos élű tárcsákat is kínál, amelyek cikcakkban művelik meg a talajt, megmozgatva a talaj felszínének nagyobbik részét. 

A tárcsás művelő szerszámok átmérője 410 és 736 mm között változik. Jellemzőek a 450/460/470 mm-es, az 510/520 mm-es, az 560/580 mm-es, a 610/620 mm-es, a 645/660 mm-es méretek. Ritkaságnak számítanak a Lemken Rubin 12 nehéz kompakt tárcsás boronáján alkalmazott 736 mm átmérőjű tárcsalapok, amelyekkel 22 cm munkamélységben törhető fel a gabonatarló. A tárcsalapok 3–6 mm közötti anyagvastagsággal rendelkeznek és meleg eljárással készülnek, edzett vágóéllel. A tárcsalapok átmérője magától értetődően meghatározza a kompakt tárcsa nehézségi besorolását és a művelési mélységet is. 

Ezzel összefüggésben változik a tárcsás boronák keretmagassága és két tárcsasor közötti távolság, valamint a tárcsalapok osztása és húzástávolsága is. A nagyobb tárcsalapátmérőkkel ezen utóbbiaknak a méretei is arányosan nőnek. A csipkézettségük a mulcskezelés és a talajaprítás, valamint -keverés minőségére van hatással. A bordázott tárcsalapok talajporhanyítása hatékonyabb. A tárcsalapok egyenként, gondozást nem igénylő, hosszú élettartamú kúpgörgős, vagy kétsoros golyós csapágyazással rendelkeznek. Zömében egyesével függesztő karral (tartókonzollal), gumidugós ágyazással, vagy lap-, csavart-, ill. spirálrugós megtámasztással csatlakoznak a vázkeret kereszttartóihoz. Ritkábban alkalmaznak két tárcsánkénti közös felfüggesztéseket is, erősebb, közös tartóval. A gumidugós és a rugós megtámasztású felfüggesztések biztosításul szolgálnak, ugyanis akadályba ütközve a tárcsa fel tud emelkedni, az akadály megszűnésével pedig vissza tud térni alaphelyzetébe. Egyes rugós felfüggesztések (pl. a csavart rugós) 3D-s kitéréseket is lehetővé tesznek (Agrisem). A tárcsalapok esetében jellemző a 25 cm-es osztástávolság és a két tárcsasor esetében – amelyek közölik egymást – a 12,5 cm-es húzástávolság. Ritkábban, ezektől kisebb és nagyobb osztás- és húzástávolságok is előfordulnak. A tárcsalapok a talajjal 11–17 fokos (dőlésszög) és a haladási iránnyal is sokszor állítható szögállással rendelkeznek. Egyes modelleknél a vágásszög központilag állítható (Evers). Ezek és a traktor vonóereje biztosítják a tárcsás boronák esetében a talajszelvény kihatását, felaprítását és keverését. Az első és a második tárcsasor tárcsaleveleinek dőlésiránya eltérő, ez jobb művelési hatékonyságot eredményez. Korábban az első és második tárcsasornál teljes munkaszélességben ugyanazt az eltérő dőlési irányt alkalmazták. Mivel a dőlésszög a két tárcsasor esetében eltérő lehetett, ezért a tárcsás borona rendszerint oldalra húzott, amelyet a traktor vezetőinek kellett korrigálni. Újabban a munkaszélesség felénél a két tárcsasorban megváltoztatják a tárcsalevelek dőlésszögének irányát – ezt nevezik X-elrendezésnek – és kiegyenlítődik az oldalra húzás erőkomponense.

Munkaminőséget befolyásoló további művelő elemek

A művelt talajfelszín elegyengetéséhez a két tárcsasor közé, ill. a második tárcsasor mögötti térben is gyakran építenek be acél, vagy erős műanyagból készült pálcasort, amelyek elősegítik a második tárcsasor, ill. a gép végén dolgozó talajlezáró hengerek minőségibb munkavégzését (Farmet, Lemken). A tárcsasorok oldalirányú talajmozgatásából eredő bakhátképződéseket a kompakt tárcsás  boronák oldalain határoló lemezzel, vagy egyenes tárcsalappal akadályozzák meg a talajt a munkaszélességen belül tartva. A kompakt tárcsás boronák utolsó munkaszekciójában dolgoznak a művelt talajfelszínt lezáró hengerek, amelyek elhagyhatatlan tartozékai a gépeknek. Ezek feladata a felszínre került rögök aprítása és a felszín porhanyítása, a teljes talajfelszínre kiterjedő egyengetés, a felszínen maradt szármaradványok talajba nyomása, azok lebomlásának elősegítése.

A talajfelszín lezárásával nagymértékben korlátozzák a nedvesség eltávozását a talajból. Felszínalakító munkájukkal csökkentik a szél- és vízerózió káros hatásait. A tárcsás boronákhoz a gyártók többsége széles hengerválasztékot kínál, amelyek közül a talajtípusoknak, a talajállapotnak (talajnedvesség szerint), a művelt felszín rögösségének és mulcsborítottságának megfelelelően kell a technológiailag legalkalmasabbakat választani. A hengerek anyagukat tekintve acélból vagy gumiból, ill. gumipalásttal készülhetnek.

A profiljukat tekintve lehetnek rudas vagy pálcás rácsos kialakítású palásttal rendelkező, ékgyűrűs, U-profilú, taréjos, tárcsás, varjúláb, prizma, Cambridge Croskill, spirálgyűrűs, tüskés stb. acélból készült, ill. gumipalástú gyűrűkből és gumiabroncsokból felépülő hengerek. Ezen utóbbiak öntisztulóbbak, amely különösen nedves talajok esetén lehet fontos és az egyengető hatásuk nagyobb felületen érvényesül. A hengertagok átmérője zömében 550 és 650 mm között alakul. A hengertagokat nemcsak szóló, hanem gyakran duó (Double Tandem) kivitelben is alkalmazzák.

Kompakt tárcsák kombinált alkalmazása

A több művelő elemből felépülő, rendszerint több mélységi szintű talajművelést megvalósító, kombinált talajművelő gépeknél a szántóföldi kultivátor elemek mellett a kompakttárcsás egységek a leggyakoribb összetevők. Ezeknél rendszerint a gépkombináció elején dolgozó kompakt tárcsa sekélyebben dolgozza át a talajt, bekeverve a szármaradványok nagy részét annak felső rétegébe.

A tárcsasorokat gyakran gumiabroncs hengersor követi, amely elegyengeti és eltömöríti a felszínt, majd a több sorban elhelyezett szántóföldi kultivátorkapák mélyebben lazítják át a talajszelvényt. Ezeknél a gépeknél is fontos az utolsó munkafázisban dolgozó hengerek tömörítő, talajlezáró munkája. Az egy menetben magágyat készítő és vetőkombinációkban (vetőaggregátok) is elterjedten alkalmazzák a kompakt tárcsás boronákat, amelyek itt is az aggregát elején kapnak helyet és végzik a vetőágy előkészítését a vetéshez. A kompakt tárcsás egységet rendszerint gumiabroncs hengersor követi, amely elegyengeti és előtömöríti a talajt a vetőgép számára.

A magágy-előkészítő szekciót követi a főleg pneumatikus, ritkábban mechanikus vetőszerkezetű vetőegység. Ezzel a kombinációval egy menetben végezhető el a vetés, amelynek az őszi időszakban gyakori időszűkös időkben lehet komoly jelentősége. A kompakt tárcsás boronákon egyre gyakrabban alkalmaznak elektromos vagy hidraulikus meghajtású szórva vető egységet is, amely a két tárcsasor közé terítve szórja ki a vetőmagot, amelyet a második tárcsasor kever a talajba. Ez a másodvetésű növények esetében választható jó megoldás. Újabb alkalmazásként gyorsan terjednek a hígtrágyák talajba dolgozására is a kompakt tárcsás boronák, amelyek ebben az esetben a magajáró hígtrágya-kijuttatókra, vagy traktor vontatású pótkocsikra csatlakoztathatók fel és a kocsik által elosztócsövek segítségével, közvetlen az első tárcsasor elé kijuttatott hígtrágyát kiváló hatékonysággal közvetlenül a talajba dolgozzák.

A kompakt tárcsás boronák főbb műszaki és technológiai jellemzői

A kompakt tárcsás boronák európai kínálatából

Videók

Amazone Catros+ CB SS RL

Framest Regular

Grégoire-Besson Normandie

HORSCH Joker RT

Köckerling Rebell classic T

Kverneland Qualidisc Pro

Kverneland Qualidisc Farmer T

Lemken Rubin 10

Mandam GAL-K

Multiva DiscMaster+

Pöttinger Terradisc

Quivogne Diskator

Regent Orkan 4500

Väderstad Carrier XL

A cikk szerzője: Dr. Hajdú József