Agro Napló • 2020. december 13. 17:46
2020-ban megismételtük a nagyüzemi technológiai kísérleteinket őszi búzában. A méréseket – a tavalyi évhez hasonlóan – a karcagi Agrohungária Kft.-ben Dr. Farkas Béla vezetésével végeztük el. Célunk a provokatív nagyüzemi körülmények közötti felhasználás és a Flavo Plant alkalmazhatóság határainak vizsgálata volt.
A 2019-ben egy alapkísérletet állítottunk be. A Flavo Plantót 3 kezelésben önállóan alkalmaztuk, ezt hasonlítottuk össze egy 2 kezeléses vegyes (1. kezelés: tebukonazol, 2. kezelés: Flavo Plant) technológiával. Továbbá egy szintén 2 kezeléses kémiai (1. kezelés: tebukonazol, 2. kezelés: fenpropimorf + epoxikonazol) védekezéssel, ez utóbbi 2 kémiai kezeléses beállításnak volt egy lombtrágya-kiegészítéssel elvégzett változata is. Ezt a négy beállítást 2020-ban is megismételtük és további négy beállítást alakítottunk ki.
Sajnos, a 2019-es kísérletben szereplő három fajtából (KG Kunhalom, KG Kunglória, KG Vitéz) az idei évben csak két utóbbi fajta esetében volt lehetőség a kezelések elvégzésére. Ugyanakkor az idei kísérlet értékét a többféle technológia beállítása mellett jelentősen emeli a kezeletlen kontrollparcellák kialakítása. Ebben az évben is kórokozókra provokatív módon dolgoztunk, mert az elővetemény szintén őszi búza volt, amely után a tarlómaradványok nem kerültek beforgatásra.
2020-ban száraz tavaszi vegetációs időszakot követően az előző évhez képest kb. 1 hónappal később (június 4-től) vált az időjárás csapadékossá, a lehullott mennyiség tetemes, 122 mm volt. Emiatt jelentős levélbetegség- és fuzáriummegjelenést vártunk, de a nagyobb fertőzés kialakulása – vélhetően, az ilyenkor szokásostól hűvösebb időjárásnak köszönhetően – elmaradt. Az első felvételezéskor (április 7.) még fertőzésektől mentes állományban az utolsó felvételezés idejére (június 26.) 13–15%-ban volt megfigyelhető a szeptória (Septoria tritici) és a fahéjbarna levélfoltosság (Drechslera tritici repentis) a kezeletlen kontrollban, igazolva a kórokozók jelenlétét a területen. Fuzárium (Fusarium graminearum) 2-3%-os mértékben jelentkezett a kezeletlen kontrollban.
A vizsgálatba vont terület nagysága 18 hektár volt, a technológiánkénti parcella mérete 1 hektár mindkét fajtában. A kezeletlen kontroll parcellák az 1 és 2 számú beállítások között helyezkedtek el.
Az eredményeket lásd az táblázatokban.
Következtetések:
1. A kísérlet során – tavalyi évhez hasonlóan – szignifikáns eltéréseket mértünk ki. Ennek köszönhetően általánosan kimondható, hogy a Flavo Plant pozitív hatással van az őszi búza terméshozamára. Fokozza az állomány biológiai teljesítményét és elősegíti a gombabetegségekkel szemben mutatott ellenálló képességét.
2. Bár a kezeletlen kontrollhoz képest minden kezelés többlethozamot eredményezett. Véleményem szerint a gyakorlat szempontjából a 2., 3., 5. kezelésekben mért eredmények tekinthetőek figyelemre méltónak leginkább.
Kezdjük a 5. számú beállítással, ahol háromszori Flavo Plant-kezelésre került sor önállóan. Az így elvégzett kezelés a kezeletlen kontrollhoz képest átlagosan 360 kg/ha terméstöbbletet eredményezett, megközelítve a 4. számú két kémiai kezelésre alapozott technológia hatékonyságát. Itt meg kell jegyeznem, hogy tavaly ez a beállítás nemhogy megközelítette, hanem átlagosan 358,5 kg/ha terméstöbblettel felül is múlta a két kémiai szeres kezelést, sőt háromból két fajta esetben még az idén legjobban szereplő 1. számú beállítást is felül tudta múlni. A számoktól elvonatkoztatva, a két év tapasztalataiból az alábbi következtetés vonható le. A kora tavaszi bokrosodás végén, szárbaindulás kezdetén elvégzett Flavo Plantós kezelés a kondicionálásra alapozott növényvédelem esetén alapvető fontosságú. Különösen visszaigazolta ezt a 2018–19-es termelési év, ahol az őszi aszály miatt megkésve kikelt, fejletlen állományok tavaszi fejlődését az egészen április legvégéig tartó ismételt szárazság jelentősen nehezítette. Ilyen szélsőséges helyzetben felértékelődik a korai kezelés által adott segítség jelentősége.
3. Az 2. és 3. számú kezelések – ahol a Flavo Plantót a három kezelésből egy alkalommal réz + kén, vagy tápanyag-kiegészítéssel alkalmaztuk – már egyértelműen felülmúlták a minimum üzemi technológiát képviselő 4. számú kezelést. A kombinált alkalmazás hatékonyságát támasztja alá a Rábapordányban, Illico fajtában idén elvégzett 2. számú beállítással egyező kezelés is. Itt a termésátlag 7,2 t/ha lett, malmi minőségben, DON toxin: 105 ppb. Más kultúrákban tapasztaltak is egyöntetűen alátámasztják, hogy a Flavo Plant számottevően segíti a különböző növényvédő szerek és lombtrágyák hasznosulását. Bio vagy konvencionális szemléletű termelési gyakorlattól függetlenül megalapozottan kimondható, hogy a Flavo Plant használatával – hatékonyságromlás kockázata nélkül – érdemben csökkenthető a növényvédő szerek használata. A mérések tanulsága szerint kombinációkban célszerű gondolkodni, nem pedig váltott kezelésekben!
4. Végezetül, noha az idei év nem tekinthető fuzáriumterhelés szempontjából problémásnak, az elvégzett mérések jól mutatják, hogy a hozamok szempontjából jól vizsgázott beállítások a DON toxin-terheltségben is tudták tartani a kémiai kezelésekkel elért értékeket ebben az évben is.
A kísérlet részletes adatai a www.flavoplant.hu weboldalon megtalálhatóak.
Gombos GergelyA cikk szerzője: Gombos Gergely