Agro Napló • 2020. december 13. 17:06
A napraforgó esetében a csapadékos évjáratban a gombabetegségek okozhatják a legnagyobb terméskiesést. Ezek közül a legjelentősebb a fehérpenészes szár- és tányérrothadás (Sclerotinia sclerotiorum), csapadékos évben akár 50–70%-os, míg szárazabb évjáratban 5–10%-os veszteséget előidézve. Gazdanövényköre széles (napraforgó, repce, szója, borsó stb.), szinte minden kétszikű növényt fertőz.
A kórokozó kitartó képletei a szkleróciumok, amelyek a növényi maradványokban, talajban telelnek, évekig megőrzik fertőzőképességüket, a belőlük fejlődő micéliumok idézik elő a szártő fertőzését. A kórokozó gyökéren keresztül jut be a növénybe, a szállító edénynyalábokat eltömíti, majd hirtelen hervadás következtében a növény elpusztul. Csapadékos, meleg időjárás esetén apotéciumokat fejleszt, és az innen kiszabaduló aszkospórák a szár középső részét és a tányér fertőzését idézik elő (szekunder fertőzés). A napraforgó-virágzás előtt bekövetkezett tőpusztulás miatt termést már nem hoz a növény. A szemkitelítődés idején is kialakulhat primer fertőzés, ilyenkor már vannak kaszatok, de azok vagy léhák, vagy jelentős ezermagtömeg-csökkenést szenvednek el. A betegség terméscsökkenést, szártörést, betakarítási problémákat okoz, valamint fertőző inokulumokkal ellátott területet produkál a következő 15 évre.
Nézzük, mi történt 2020-ban!
A szklerotínia tünetei napraforgóban június első felében primer fertőzés következtében jelentek meg. Elmondható, hogy a nyári csapadékos időjárás kedvezett a szklerotinia megjelenésének, ahol volt a talajban szklerócium, ott jelentősebb fertőzések alakultak ki, főként azokon a helyeken, ahol a szklerotínia gazdanövényei öt éven belül követik egymást. Idén a primer fertőzés volt jelentős, a szekunder fertőzés miatt kialakuló szárközép- és tányérfertőzés csak észlelési szinten jelent meg. Erről tanúskodnak a kamarai és termelői beszámolók is.
A havi csapadék eltérése az átlagtól (%) (Az április, május hónapok szárazabbak voltak, míg a június, július, helyenként az augusztus csapadékellátottsága jóval az átlag felett volt.)|
Részlet a Hajdú-Bihar megyei kamarai beszámolójából: „A csapadékos, meleg idő hatására erősödött az alternaria (Alternaria helianthi, helianthificiens) és a fóma (Phoma macdonaldii) fertőzés mértéke a száron. A fehérpenész (Sclerotinia ssp.) szártőfertőzés mértéke a csapadékos belvizes területeken erősödött, a szárközépi (aszkospórás) fertőzés tünetei is ott gyakoribbak, foltokban jelentős mértékűek.” |
|
Részlet Dr. Békési Pál professzor napraforgó betegségek 2020. évi alakulásáról szóló, Agrofórumban megjelent cikkéből: A fehérpenészes szár- és tányérrothadás betegség micéliális fertőzésből származó szártőkorhadás tünetei június első dekádjában jelentek meg, a betegség viszonylag sokáig alacsony szinten maradt. Az ivaros csírázásból származó aszkospórák okozta szárközép- és tányérfertőzések előfordulása jelentéktelen volt. Július végétől, augusztus elejétől a betegség szártőkorhadás formájának gyakorisága számottevően megnőtt. Szinte az ország egész területén előfordultak 5–10%-os fertőzöttségű táblák, miközben a szomszédos táblákon esetleg alig fordult elő megbetegedés. (A táblák talajának eltérő szklerócium szennyezettsége határozza meg a szártőfertőzés előfordulásának gyakoriságát.) |
Gazdatapasztalatok különböző megyékből
Zala és Vas megyében repcében okozott jelentős kárt a szklerotínia, volt olyan termelő, akinek idén 500 kg terméskiesést okozott a betegség. A szklerotíniára fogékony gazdanövények (repce, napraforgó, helyenként szója) esetében a gazdák sok esetben nem tudják tartani a vetésforgót, ezeken a helyeken a napraforgóban a primér fertőzés okozott idén károkat, gazdaságtól, táblától függően 5–20%-os mértékben. A tányérfertőzés észlelési szinten volt jelen. Szójában július második felében egyértelműen látszódtak a szklerotíniás táblafoltok. Baranya megyében a szklerotíniára fogékony fő növény a szója, ezeken a területeken 10–15%-os fertőzöttség volt tapasztalható, a gazdák keresik a megoldást a fertőzés visszaszorítására. Somogy megyében a szűk vetésforgó és a csapadékos időjárás miatt, szinte mindenki ismeri a szklerotíniát, rendszeresen szembesül a kórokozó által okozott termésveszteséggel. Idén a primer fertőzés volt szembetűnő, ami 15–20%-os mértékkel bírt. A napraforgót ebben a termesztési körzetben magasabb, 65 ezer tő/ha tőszámon termesztik. Felmerül a kérdés, vajon van-e összefüggés a magasabb tőszám és a szklerotínia fertőzés mértéke között (a szerk.)? Tolna megyében a napraforgóban tapasztalt szklerotíniás primer fertőzés sok esetben a 20–30%-ot is meghaladta. Helyenként a szekunder fertőzés következtében fellépő szárközép- és tányérfertőzés is fellépett észlelési szinten.
Hogyan védekeznek a termelők a szklerotínia ellen?
Deák Richárd babócsai termelési irányító az integrált növényvédelem keretein belül mindent megtesz a szklerotínia károkozása ellen, így náluk nem volt számottevő a terméskiesés napraforgóban. „A vetésforgót tudjuk úgy tervezni, hogy a szklerotíniára fogékony gazdanövények ne kövessék egymást. A primer fertőzés ellen használunk hiperparazita gombákat, illetve állományban két alkalommal fungicideket is. Így minimálisra tudjuk csökkenteni a fertőzés mértékét” – fogalmazott a Barcshoz közeli településen gazdálkodó szakember, aki szakirányítja bio repce termesztését is. Mint azt hangsúlyozta, a fő gombabetegségek ellen ott szintén hatékonyan védekeznek biológiai fungiciddel.
Hársházi Péter (Szentgáloskér):
Napraforgóban a kórtani problémák közül messzemenően a szklerotínia képes a legnagyobb kárt okozni, így mindent megteszünk annak érdekében, hogy csökkentsük az általa okozott terméskiesést. Törekszünk arra, hogy a helyes vetésforgót betartsuk. A harmonikus tápanyagellátás, a nitrogéndózisok helyes megválasztása nagyon fontos. A szklerotínia primer fertőzése ellen használunk hiperparazita gombákat. Fontos, mert hiába alkalmazunk 2 fungicides állománykezelést, a primer fertőzést nem tudjuk másképp megelőzni. Az idei évben a csapadékos június és július következtében az integrált partneri körben volt termelő, aki nem gondoskodott a primer fertőzés megelőzéséről, így közel 1 t/ha terméskiesést okozott nála a betegség, kombájnból nézve is szemmel látható volt a különbség. Kihasználjuk a technika adta lehetőségeket, drónnal kórtani felvételezést készítettünk a napraforgótáblákban. Évek óta használom a terepjáró platójára szerelhető állványt, amelyről 4 m magasságból is szemlélhetem a napraforgót. A mi tábláinkon idén elért 4,4 t/ha terméssel elégedett vagyok, de keresem azokat a megoldásokat, amelyekkel növelhetem a termésbiztonságot és a termésmennyiséget.
A szklerotínia elleni védekezés lehetőségei korlátozottak, a preventív védekezésnek meghatározó szerepe van, nagy fegyelmet követel a termelőktől. Az időzítésnek óriási jelentősége van, hiszen a primer fertőzést csak a talajban tudjuk megfékezni. A vetésforgó betartásával, biológiai készítmények alkalmazásával (hiperparazita gombák), harmonikus tápanyagellátással, valamint az integrált növényvédelem elveinek követésével sokat tehetünk a betegség megelőzéséért.
-an-