Kikre vonatkozik?

Azok a gazdálkodók EKHE-kötelezettek, akiknek a tevékenysége a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 2. számú mellékletében megtalálható. Az EKHE-kötelezett telepek száma ma Magyarországon 611 db.

2. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek

„11. Nagy létszámú állattartás
Intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés, több mint
a) 40 000 férőhely baromfi számára,
b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára,
c) 750 férőhely kocák számára.”

Jogszabályi háttér áttekintése

Az integrált szennyezés-megelőzéssel és -csökkentéssel (továbbiakban: IPPC) kapcsolatos előírásokat az ipari kibocsátásokról szóló irányelv tartalmazza. Ez az irányelv az EU kiemelkedő fontosságú környezetvédelmi jogszabálya. Az első IPPC irányelv Európa válasza volt arra a nemzetközi elvárásra, hogy a szabályozás átfogóan vizsgálja egy folyamatnak a környezetre, mint egészre gyakorolt hatását. Az irányelv azokra az ipari és más, ipari rendszerben folyó (pl. mezőgazdasági) tevékenységekre helyezte a hangsúlyt, ahol jelentős a környezetterhelés és a legnagyobb a kockázata a környezet szennyezésének.

Az integrált megközelítés érvényre juttatását a jogszabály által előírt elérhető legjobb technológia (Best Available Technologies továbbiakban: BAT) alkalmazása biztosítja, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a teljes folyamat (tervezés, engedélyeztetés, megvalósítás, üzemeltetés, tevékenység felhagyása) során a környezetterhelés minimalizálására, a kibocsátások forrás oldali csökkentésére és a természeti erőforrások hatékony felhasználására kell törekedni.

Az ipari kibocsátásról szóló irányelvben szereplő előírások a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, továbbá a Kormányrendelet módosításával kerültek átültetésre az európai uniós jogharmonizációnak megfelelően. A szabályozás szerint az EKHE-ben szereplő előírásokat a tevékenységre vonatkozó BAT alapján kell meghatározni. Az EU Bizottság 2017-ben adta ki az intenzív baromfi- és sertéstenyésztés BATC követelményeit tartalmazó 2017/302 Végrehajtási Határozatot. Ez a határozat valamennyi tagállamban, így hazánkban is közvetlenül alkalmazandó, ezért erről külön hazai jogszabály nem rendelkezik.

Az EKHE-engedélyek soron kívüli felülvizsgálatát az indokolja, hogy a hatóságoknak a végrehajtási határozat kihirdetésétől számított 4 éven belül, azaz 2021. február 21-ig ki kell adni az új BAT-követelményeknek megfelelő engedélyeket. Ennek megfelelően az adott időpontig valamennyi az érintett BAT-következtetéshez kapcsolódó, meglévő EKHE-engedély felülvizsgálatra kerül.

Az IPPC és ennek következtében az EKHE tehát szabályozza a kibocsátásokat, de ennél messzebb is megy. Foglalkozik energiahatékonysággal, a hulladékok keletkezésének minimalizálásával, a környezeti következményekkel járó balesetekkel és felhagyáskor a telephely környezeti állapotának helyreállításával. A szennyező hatást szélesebb körben vizsgálja, nemcsak egy egyedi technológiai folyamat vagy tevékenység, hanem az egész létesítmény környezetre gyakorolt hatását vizsgálja és szabályozza.

Egységes Környezethasználati Engedély (EKHE) felülvizsgálata és kiadása

Az EKHE-köteles tevékenységekre vonatkozó környezetvédelmi követelményeket a Kormányrendeletben előírtaknak megfelelően a környezetvédelmi hatóság határozza meg.

Az EKHE-eljárás úgy indul, hogy az érintett vállalkozás a Kormányrendeletben részletezett tartalmú engedélykérelmet vagy felülvizsgálati kérelmet nyújt be a hatóságnak. A kérelmet a BAT-következtetés egyes pontjai alapján kell összeállítani és be kell mutatni, hogy a tevékenység hogyan felel meg a BAT-következtetésben szereplő követelményeknek. A vállalkozásnak lehetősége van, hogy a hatósággal együttműködve és konzultálva kiválassza a lehetséges BAT-ok közül a helyi környezethez és a vállalkozás adottságaihoz legjobban illeszkedőket.

	Technika (1)	Alkalmazhatóság
a.	A hígtrágyatároló megfelelő kialakítása és kezelése az alábbi technikák kombinációjával:
	1. A kibocsátó felület és a hígtrágyatároló térfogata közötti arány csökkentése.	Nem feltétlenül alkalmazható általánosan a meglévő tárolókra. A túlságosan magas trágyatárolók nem feltétlenül alkalmazhatók a megnövekedett költségek miatt vagy biztonsági okokból.
	2. A szél sebességének és a légcserének a mérséklése a trágya felületén a tároló alacsonyabb telítettségi szint melletti működtetésével.	Nem feltétlenül alkalmazható általánosan a meglévő tárolókra.
	3. A hígtrágya felkavarodásának minimálisra csökkentése.
	A trágyatároló befedése. Erre a célra az alábbi technikák valamelyike alkalmazható:	Általánosan alkalmazható.
b.	1. Merev anyagú fedél.	Gazdasági megfontolások és a többletteher jelentette strukturális korlátok miatt nem feltétlenül alkalmazható meglévő üzemekben.
	2. Rugalmas fedél.	Rugalmas fedél nem alkalmazható olyan térségekben, ahol az uralkodó időjárási viszonyok miatt megrongálódhat a szerkezete.
	3. Úszó fedőréteg, például: • műanyag pellet • könnyű ömlesztett anyagok • úszó rugalmas fedél • geometriai műanyag lapok • levegővel felfújt fedél • természetes kéreg • szalma.	A műanyag pellet, a könnyű ömlesztett anyagok és a mértani műanyag lapok nem alkalmazhatók a természetesen kérgesedő hígtrágyára. A hígtrágya keverése, feltöltése és ürítése során történő mozgatása miatt egyes úszó anyagok nem feltétlenül alkalmazhatók, ha lerakódhatnak a szivattyúban vagy eltömíthetik azt. A természetes kéreg képződése nem biztos, hogy megvalósul hideg éghajlat és/vagy alacsony szárazanyag-tartalmú hígtrágya esetén. A természetes kéreg nem alkalmazható az olyan tárolókra, ahol a hígtrágya keverése, feltöltése vagy leeresztése instabillá teszi a természetes kérget.
c.	A trágya savasítása.	Általánosan alkalmazható.
	(1) A technikákat a 4.6.1 és a 4.12.3. szakasz ismerteti.

BAT-KÖVETKEZTETÉSEK AZ INTENZÍV

BAROMFI- VAGY SERTÉSTENYÉSZTÉSRŐL – PÉLDA

1.11. Kibocsátás hígtrágya tárolásából

16. BAT A hígtrágya tárolása során a levegőbe jutó ammóniakibocsátás csökkentése érdekében a BAT a fenti táblázatban szereplő technikák kombinációjának alkalmazását írja elő.

A BATC-ben szereplő BAT-technikák nem előíró jellegűek és nem teljes körűek, más azonos környezetvédelmi eredménnyel járó technikák is alkalmazhatók, amennyiben azok a BATC-ben szereplővel azonos környezetvédelmi eredményt biztosítanak. Amennyiben az engedélyt (felülvizsgálatot) kérő nem alkalmazza a BATC-ben szereplő technikát, a kérelemben meg kell jelölnie, hogy helyette mit használ és az milyen környezetvédelmi eredménnyel jár.

A hatóságok az EKHE-engedélyben az elérhető legjobb technikák alapján meghatározzák a tevékenységre vonatkozó részletes kötelezettségeket, kibocsátási határértékeket, illetve indokolt esetben az azzal egyenértékű, a környezet azonos szintű védelmét biztosító környezetvédelmi és műszaki követelményeket figyelembe véve a létesítmény műszaki jellemzőit, annak földrajzi elhelyezkedését és a környezet jelenlegi és a vonatkozó jogszabályok szerinti célállapotát.

A hatóságnak lehetősége van, hogy a BAT-következtetésben szereplő kibocsátási szintektől eltérő kibocsátási határértéket határozzon meg, amennyiben a vonatkozó jogszabályban szereplő feltételek fennállnak és a kérelmező költséghaszon-elemzéssel bemutatja, hogy a kötelezettségnek való adott időpontra történő megfelelés indokolatlanul magasabb költséggel jár, mint az ezzel elérhető környezeti haszon, továbbá megadja azt az időpontot, amelyre az előírást teljesíteni fogja.

Ezért tehát minden esetben javasolt az EKHE-kötelezett gazdálkodóknak, hogy a kérelem benyújtása előtt konzultáljanak az illetékes hatósággal!

Az engedélyt kiadó területi környezetvédelmi hatóságok a megyei kormányhivatalokban működnek, elérhetőségeik megtalálhatók a www.kormanyhivatal.hu oldalon! Az illetékes kormányhivatal kiválasztásával, az „Elérhetőségek, szervezet” fülre kattintva érhető el az engedélyt kiadó illetékes környezetvédelmi szervezeti egység.

-an- 1 Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve az ipari kibocsátásokról (Industrial Emissions Directive - IED)
2 96/61/EK irányelv az integrált szennyezés-megelőzésről és -csökkentésről
3  ippc.kormany.hu
4  https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0500314.kor
5 A Bizottsági Határozat közvetlenül hatályosuló jogszabály, átültetést nem igényel