Az őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyek köre

Jelenleg az őstermelői tevékenységből származó bevételre vonatkozó speciális személyi jövedelemadó szabályokat az őstermelők, a közös őstermelői tevékenység keretében gazdálkodó őstermelők és a családi gazdaság keretében, őstermelői tevékenységet folytató gazdálkodó család tagjai alkalmazhatják.

A családi gazdaságokról szóló új törvény a közös őstermelői tevékenységre és a családi gazdaságok működésére vonatkozó szabályok egységesítésével e két működési forma helyett egy új működési formát hozott létre, amelynek elnevezése az őstermelők családi gazdasága. Ezzel 2021-től a magánszemélyként folytatható őstermelői tevékenység a korábbi három működési forma helyett két működési formában folytatható:

1.) egyénileg őstermelőként, vagy

2.) közösen, az őstermelőkből álló őstermelők családi gazdasága keretében.

Őstermelők adózásában életbe lépő változások lényeges elemei

• Kibővül az őstermelők tevékenységi köre a Földforgalmi törvényben szereplő, mező- és erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységekkel. A kiegészítő tevékenységből származó bevétel azonban csak addig minősül őstermelői bevételnek, amíg meg nem haladja a teljes őstermelői bevétel 25%-át.
• Az őstermelői tevékenységre tekintettel kapott mezőgazdasági támogatások a jövőben nem képezik az adóköteles bevétel részét és a kedvező személyi jövedelemadó szabályok bevételi korlátjánál sem kell figyelembe venni a támogatások összegét.
• Az egyes kedvező adószabályok alkalmazhatóságának feltétele a jövő évtől már nem egy fix bevételi értékhatárhoz, hanem a mindenkori minimálbér meghatározott többszöröséhez fognak kapcsolódni.
• Megszűnik a nemleges nyilatkozat és a 40%-os kistermelői költségátalány alkalmazásának lehetősége, de adómentessé válik az átalányadózó őstermelő mindenkori éves minimálbér felét meg nem haladó jövedelme.
• Nő az átalányadózás választhatóságának bevételi határa és az átalányban megállapított jövedelem a korábbi 6, illetve 15% helyett egységesen a bevétel 10%-a lesz.
• Adómentessé válik a meghatározott méhészeti termékek értékesítéséből származó, a mindenkori éves minimálbér felét meg nem haladó jövedelem.
• Az adózásban megszűnik a mezőgazdasági kistermelő fogalma, azonban továbbra is kevesebb adó és járulék terheli az alacsonyabb bevétellel rendelkező őstermelőket.

Ahogyan az 1. ábrából is kiolvasható, az őstermelői tevékenységből származó éves bevétel határa, amely bevételből az őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania és amelyről adóbevallást sem kell benyújtania a Nemzeti Adó- és Vámhatósághoz, 600 ezer forintról a mindenkori éves minimálbér felére növekszik. Ez a bevételi határ a 2020. évi minimálbérrel számolva 966 ezer forintnak felel meg.

Az őstermelői bevételből az adóköteles jövedelem meghatározására továbbra is három módszer áll rendelkezésre:

1.) 10%-os költséghányad alkalmazása,

2.) tételes költségelszámolás, és

3.) a jövedelem átalányban történő megállapítása.

A 10%-os költséghányad alkalmazása esetén ugyan nem kell a költségekkel tételesen elszámolni, de a bevétel 90%-a jövedelemnek tekintendő, így ezen jövedelem-meghatározási mód az őstermelői tevékenység esetében eddig sem volt és várhatóan 2021-től sem lesz jellemző.

A tételes költségelszámolás esetén az adóköteles jövedelem a támogatásokat nem tartalmazó bevétel bizonylattal igazolt költségekkel csökkentett része. Az őstermelői bevétel összegétől függetlenül alkalmazhat tételes költségelszámolást az őstermelő, de amennyiben bevétele meghaladja az átalányadózás választhatóságának bevételi határát, kötelező a jövedelmét tételes költségelszámolással meghatároznia.

A jövedelem átalányban történő megállapítása jelenleg csak a támogatások nélkül számított éves 8 millió forintot meg nem haladó bevétel esetén választható és az élőállat, állati termékek érétkesítéséből származó árbevétel 6%-a, egyéb bevétel (pl. támogatások) és egyéb termékek értékesítéséből származó árbevétel 15%-a számít jövedelemnek.

A jövedelem átalányban történő meghatározását 2021-től a támogatásokat nem tartalmazó, mindenkori éves minimálbér tízszeresét meg nem haladó bevétellel rendelkező őstermelő is választhatja. Ez a bevételi határ 2020. évi minimálbérrel számolva 19.320 ezer forintot jelent. A támogatások után 2021-től már nem kell adót fizetni és az átalányban megállapított jövedelem egységesen a bevétel 10%-a lesz.

Új szabály, hogy az átalányadózást alkalmazó őstermelőnek mindaddig nem keletkezik személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége, amíg a támogatások nélkül számított bevétele meg nem haladja a mindenkori éves minimálbér ötszörösét (átalányadózó őstermelő adómentessége), 2020. évi minimálbérrel számolva a 9.660 ezer forintot. Másként kifejezve tehát az új, 10%-os jövedelemhányad figyelembevételével megállapított jövedelem mentesül az adófizetési kötelezettség alól mindaddig, amíg az meg nem haladja a mindenkori éves minimálbér felét, 2020. évi minimálbérrel számolva a 966 ezer forintot. Az átalányadózó őstermelő 2021-től csak az adómentes határt meghaladó jövedelemrész (9,66–19,32 millió forint közötti bevételi sávba eső jövedelem) után fizeti meg a személyi jövedelemadót.

Amennyiben választása szerint az őstermelő a kiegészítő tevékenységét az adóévben őstermelői minőségében kezdi meg, akkor az abból származó bevétele mindaddig őstermelői bevételnek minősül, amíg meg nem haladja a teljes őstermelői bevétel 25%-át. Ha az őstermelő év végén tapasztalja, hogy kiegészítő tevékenységének bevétele meghaladta a bevételi korlátot, akkor a kiegészítő tevékenységből származó teljes bevétele után az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie adókötelezettségét.

Megszűnik a saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények, szőlőmust, sűrített szőlőmust és szőlőborra vonatkozó korlátozások, azonban a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló rendeletben meghatározott mennyiségi limitek továbbra is érvényben maradnak.

A jövedelemszámítás módszerétől függetlenül (akár átalányadózást, akár tételes költségelszámolást alkalmaz az őstermelő) adómentessé válik a mezőgazdasági őstermelő meghatározott méhészeti termékek előállításából származó jövedelme az éves minimálbér felének megfelelő jövedelemig (méhészeti tevékenység adómentessége), ami a 2020. évi minimálbérrel számolva 966 ezer forint jövedelemnek felel meg.

Annak eredményeként, hogy a méhészeti termékek értékesítéséből származó jövedelemre vonatkozó adómentesség és az átalányadózó őstermelő jövedelmére vonatkozó adómentesség együttesen is alkalmazható, a méhészeti tevékenységet folytató és átalányadózó őstermelő jövedelme legfeljebb az éves minimálbért meg nem haladó jövedelemig – 2020. évi minimálbérrel számolva 1.932 ezer forintig – mentesül az adófizetési kötelezettség alól. Ez az együttesen alkalmazható adómentességi határ bevételi határban kifejezve legfeljebb az éves minimálbér tízszeresét meg nem haladó bevételi összeget – 2020. évi minimálbérrel számolva 19.320 ezer forintot – jelent a méhészek számára.

A 100 ezer forintos őstermelői adókedvezmény a tételes költségelszámolást, vagy a 10% költséghányadot választók számára továbbra is érvényben marad.

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek (szociális hozzájárulási adó, társadalombiztosítási járulékok) mértéke nem változott és az alacsonyabb bevétellel rendelkező őstermelők továbbra is alacsonyabb járulékalap után kötelesek megfizetni azokat. Nem szabad megfeledkezni azonban arról, hogy az igen csekély összegű minimális társadalombiztosítási ellátásoknál nagyobb összegű ellátás érdekében a kötelező járulékalapnál magasabb összegű járulékalap választása szükséges.

Őstermelők családi gazdaságában tevékenykedő őstermelők adózása

Az őstermelők családi gazdaságában tevékenykedő őstermelők a személyi jövedelemadó kötelezettségüknek továbbra is azonos jövedelemszámítási módszer alapján, külön-külön tesznek eleget úgy, hogy a közösen elért bevételüket, felmerült költségeiket az őstermelők családi gazdaságának év végén fennálló tagjai között felosztják. A közösen elért bevétel és felmerült költség felosztásának módjáról (egyenlő arányban, vagy eltérő arányban) az őstermelőknek az őstermelők családi gazdaságát alapító okiratban kell rendelkezniük.

Az őstermelők családi gazdaságában tevékenykedő őstermelők adózására is az egyedül gazdálkodó őstermelőkre vonatkozó szabályok alkalmazandóak.

A közösen elért bevételekről és felmerült költségekről elegendő a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott, egyetlen nyilvántartás vezetése és azok alátámasztására bármelyik tag nevére kiállított bizonylat egyenértékű.

Az őstermelők családi gazdaságának tagjai a tagok létszámától függetlenül mindaddig választhatják az átalányadózást, amíg a közösen elért éves bevételük meg nem haladja a mindenkori éves minimálbér negyvenszeresét. Ez a 2020. évi  minimálbérrel számolva 77.280 ezer forint támogatások nélküli bevételi határt jelent. Ennél a bevételnél magasabb összegű közös bevétel esetén jövedelmüket a tételes költségelszámolás módszerével kell meghatározniuk. [Például két őstermelő családi gazdasága esetén legfeljebb a minimálbér húszszorosának megfelelő közös bevételig, három őstermelő családi gazdasága esetén legfeljebb a minimálbér harmincszorosának megfelelő közös bevételig, négy őstermelő családi gazdasága esetén legfeljebb a minimálbér negyvenszeresének megfelelő közös bevételig választható az átalányadózás. Öt, vagy annál több őstermelőből álló családi gazdaság tagjai csak akkor választhatják az átalányadózást, ha a közösen elért bevételük nem haladja meg a minimálbér negyvenszeresét. Amennyiben a tagok közös bevételüket tekintve jogosultak az átalányadózás választására, akkor mindegyik tag jogosult az átalányadózó őstermelő jövedelmére vonatkozó adómentesség igénybevételére.]

Ha az őstermelők családi gazdaságának tagja kiválik a gazdaságból, akkor az addig elért bevételt és a felmerült költségeket a kiválás időpontjával, a megállapodásuk szerint fel kell osztani az addig közös tevékenységet folytató tagok között. A kiválást követően – de a kiválást megelőző időszakhoz kapcsolódóan – befolyt bevételek, vagy felmerült költségek elszámolásáról a tagok megállapodhatnak. A kiválást követő elszámolás után megmaradt bevételeket és költségeket az év további részében befolyt bevételekkel és felmerült költségekkel együtt az őstermelők családi gazdaságának év végén fennálló tagjai között kell felosztani.

A változások legfontosabb eredményeként elmondható, hogy a jövő évtől kezdve az őstermelők személyi jövedelemadó terhelése csökken és szélesebb körben válik választhatóvá az egyszerűbb adminisztrációval járó átalányadózás. Az adózást érintő változások lehetőséget adhatnak arra is, hogy az alapvetően őstermelői tevékenységből élők csillapíthassák a váratlan éghajlati és egyéb piaci kockázatok negatív következményeit, fejlesszék működési kereteiket és szükség esetén felkészüljenek az öngondoskodásra.

A cikk szerzője: Dr. Sipos Nikoletta