Agro Napló • 2021. február 13. 15:47
Napjaink növénytermesztésében a műtrágyázással kapcsolatos megkötések és költségek, a herbicidrezisztencia kérdése, a szigorítások a növényvédő szerek alkalmazása terén, a stagnáló országos termésátlagok, a talajdegradáció és a problémák, kihívások listája hosszú. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy a vetésváltás kapcsán valamit tenni kell (növényi összetétel, sorrend). A jelenlegi gyakorlat hosszú távon zsákutca (búza-búza-kukorica-kukorica).
A kérdés az, hogyan újítsuk meg a növénytermesztési rendszereket, ugyanakkor ne csökkenjen, hanem növekedjen az árbevétel és a jövedelem. Szélesebb, változatosabb vetésforgók használatával és a hozzá kifejlesztett technológiákkal csökkenthetőek a gyomproblémák, javítható a műtrágyák hatékonysága, a diverzifikáció növelésével a kártevők és kórokozók nyomása minimalizálható, növekedhet a jövedelmezőség.
Magyarország főként a déli kontinentális klímazónába tartozik, ahol az előrejelzések szerint a jövőben alkalmazkodni kell a száraz, forró nyarakhoz, és az egyéb extrémitásokhoz. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben is alkalmazkodni kell a megváltozott viszonyokhoz. A vízgazdálkodás jelentősége felértékelődik, a termésstabilitás előfeltétele az egész növénytermesztési rendszer átgondolása. A klímaváltozás befolyásolja a növénytermesztésben eddig megszokott növényi összetételt. Ez jelenti egyrészt a már korábban is ismert, de a gyakorlatban kevésbé elterjedt növényfajok szélesebb körű termesztésbe vonását vagy új fajok beillesztését a vetésforgók növényi összetételébe. Ez maga után vonja a növénytermesztési rendszer és technológia változását és fejlesztését, továbbá hatással van a piaci viszonyokra is. A növénytermesztés szerkezetében történő változások jelentős hatással vannak a biodiverzitásra is, mivel az agrárkörnyezet kérdése ezer szállal kötődik a biológiai sokszínűség megőrzéséhez és növeléséhez. Széles fajspektrummal működő gazdaságoknál csökken az agroökoszisztéma érzékenysége, jobban tud alkalmazkodni a klímaváltozásból származó kedvezőtlen hatásokhoz. Ez jelenti a több növény termesztését és a kettős/többes termesztési technikák alkalmazását és fejlesztését is (másodvetés, zöldugar, zöldtrágya keverékek, tarlóvetés, alávetés, felülvetés köztestermesztés stb.). Megváltozhat a termesztett növények aránya, jelentősége a vetésforgó növényi összetételében.
Az előbbiekben vázolt problémák feloldásában jelenthet megoldást a cirokfélék termesztésének felkarolása és nagyobb arányú szerepeltetése a vetésforgóban. Számos speciális tulajdonságánál fogva termesztése indokolt a sikeres és stabil növénytermesztés megvalósításában.
A cirok CO2-megkötése négy szénatomos dikarbonsavakon keresztül történik (C4-es növény), nincs fénytelítődési pont, nagyobb fényintenzitáson is tovább nő a fotoszintézis sebessége. Egységnyi levélfelületen több szén-dioxidot köt meg, mint a C3-as növények, ezért a fotoszintézis hatékonysága, a napi száraz anyag gyarapodása is több. Ugyanakkor kevesebbet párologtat, vízgazdálkodása kiegyenlített, jól alkalmazkodik a magasabb hőmérséklethez, a fotoszintézis optimális hőmérséklete magasabb, mint a kukoricáé.
Nagy gyökérzete a talaj vízkészletét kimeríti, utána nagy vízigényű növény termesztése nem sikeres. Ugyanakkor fajlagos vízfelhasználása viszonylag alacsony (250–400 kg/kg sz.a). Szárazságtűrése kiváló, de az időszakos vízborítást is elviseli. Ezért a szélsőséges évjáratokat, extrémitásokat jól tűri. Kivételes tulajdonságai folytán a klímaváltozás nyertes növénye lehet.
A világviszonylatban végbemenő atmoszferikus CO2-koncentráció-növekedés és a klímaváltozás cirok esetében pozitív hozadékkal jár. A kutatások azt bizonyítják, hogy a száraz körülmények között tartott és nevelt cirok növényeket a CO2 nem csak, hogy megvédte a szárazságtól, de hozzájárult a metabolizmus olyan irányú megváltozásához, hogy a termésnövekedésen túl a magvak jelentős fehérjetartalom-növekedéséhez is vezetett. A növekvő atmoszferikus CO2 javította a növény vízgazdálkodását, amely így közvetetten növelte a karbonlekötést és a biomassza-növekedést. Amennyiben az atmoszférikus CO2-koncentráció a jövőben növekedik, a totális ciroktermés is növekedni fog azokon a vidékeken, ahol a víz korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. Európában a klímaváltozás perspektivikus növénye lehet.
A KWS 2013 óta szemescirkot is nemesít, azzal a céllal, hogy magas hozamot, kiváló beltartalmi értéket, jó hidegtűrést és magas betegségtoleranciát érjen el a korai és középkorai szegmensben. A KWS számára fontos, hogy a klímaváltozás hatásainak különösen kitett országok termelőinek alternatívát nyújtson, hogy alkalmazkodjanak az egyre bizonytalanabb éghajlathoz. Míg a globális klímaváltozás hatása nagyságrendjében behatárolható, addig egy-egy térség klímájának alakulása már sokkal bizonytalanabb. Azokban a régiókban, ahol az aszály gyakran visszatérő jelenség, az alacsony kukoricatermésekre a szemes cirok lehet a válasz. A hangsúly elsősorban Dél-Európa, Délkelet-Európa, Közép-Európa és Kelet-Európa régiói, ahol a szemes cirok legnagyobb növekedési területei vannak.
Célunk, hogy megfelelő számú és minőségű hibrid álljon partnereink rendelkezésére a sikeres gazdálkodáshoz.
A KWS 2021-ben a KWS NEMESIS hibrid bevezetésével folytatja elkötelezettségét a ciroktermesztés iránt.
Portfóliónkban továbbra is megtalálhatók a KWS LUPUS és az ARSENIO szemes cirokhibridek is.
Dr. Kismányoky AndrásAgroszerviz menedzser
KWS Magyarország Kft.
A cikk szerzője: Dr. Kismányoky András