Felkapott lett a cirok

Feczák Gábor, az Agroszemek Kft. tulajdonos ügyvezetője a hazai ciroktermesztés helyzetéről, kihívásairól és a jövőképet taglalva elmondta: a 1970–2000 évek korszerűtlen hibridjei nagymértékben megpecsételték a cirok hosszú éveken keresztül betöltött szerepét Magyarországon, sok esetben negatív megítélést kapott. Kis termőképességgel rendelkeztek, a gyenge beltartalmi értékeik meg sem közelítették a ma köztermesztésben szereplő új anyagokét. Takarmányozási szempontból a tannintartalom igen lényeges kérdés a szemescirok tekintetében, meghatározza az állati takarmányba történő bekeverési százalékának mértékét. A nemesítés elindult tehát elsősorban a tannintartalom csökkentése, illetve a hozamnövelés irányába a '90-es évektől. Mára már ott tartunk, hogy tanninmentes szemescirkokat is vethetünk, a hozamuk pedig azonos környezeti feltételek és tápanyag-utánpótlás mellett megközelítik a szemeskukorica hozamát, gyengébb talajadottságok és egy száraz év esetében pedig meg is haladhatja. A silóciroknál elsősorban az emészthetőségre fektették a hangsúlyt a szakemberek és a nemesítőházak, aminek eredményeképpen megjelentek az úgynevezett BMR (Brown-Mid-Rib) típusú hibridek, mely óriási áttörést hozott a kérődző állatok tömegtakarmányozásában. A korszerű silócirkok cukortartalma kiemelkedő hatással van az erjedés folyamataira, nagyon jó minőségű silótakarmányt tudunk készíteni belőlük.

A termelők szándéka a szemescirok termesztésével kapcsolatosan már évtizedek óta fennállt, a szűk keresztmetszetet az értékesítési lehetőségek határozták meg, a piac szabott gátat a termőterület bővülésének. Növénytermesztési ágazat oldalról többszörösen bebizonyosodott, hogy van létjogosultsága a kultúrának a vetésforgóban, kimondottan olyan kitettebb területeken, ahol a kukorica termesztése már nem rentábilis, a cirok jövedelmezősége kimagasló lehet. Egyre több esetben viszont intenzív körülmények között is termesztik, jobban kihasználva a terméspotenciálját.

Az elmúlt 5 évben nagy hangsúly lett fektetve a termesztéstechnológia fejlesztésére – kimondottan a növényvédelemre és az optimális betakarítási időpontra koncentrálva –, emellett a hazai felhasználására, mivel a takarmánykeverő és -feldolgozó üzemek számára értékes alapanyagot (GMO- és toxinmentes, kukoricánál magasabb fehérjetartalom) jelent. Elindult az integrációk kialakítása a takarmányalap biztosítására. A takarmányreceptúrába beillesztve növekszik a GMO-mentes élelmiszer-előállítás lehetősége, ezáltal nő a versenyképessége a végfelhasználó gazdaságoknak és üzemeknek akár hazai, akár export viszonylatban.

Új hasznosítási irányként felfutó szerepet tölt be az emberi reformtáplálkozásban GMO- és gluténmentessége, magas ásványianyag tartalma és toxinmentessége miatt. Az exportpiac is folyamatosan bővül a meglévő madáreleség-piac mellett. A megnövekedett igény jól érzékelhető, 3 év alatt a vetésterület háromszorosára növekedett Magyarországon, ami 2020-ban meghaladta a 35.000 hektárt. A kereslet meghaladta a kínálatot, kevesebb árualap képződik itthon, mint amire igény lenne, ez értékesítési biztonságot jelent a növénytermesztők számára. Ezenfelül a silócirkot megközelítőleg 15.000 hektáron hasznosítják a gazdák, ami szintén komoly növekedést jelent.

A cirokfélék termesztése nem igényel speciális eszközöket, illetve gépeket, a sortávolságra és növénysűrűségre több bevált technológiai megoldás is kidolgozott, az adott gazdaságnak a lehetőségeire és az adott területre kell a megfelelőt adoptálni.

Előnyt jelenthet vetésideje, mely a napraforgó és a kukorica után kezdődik (talajhőmérséklet: 11–13 oC) és május végéig biztonsággal kitolható, így egy adott szélsőséges időjárású tavasz esetében a cirok jó választás lehet.

Jelenleg a növényvédelme a szemes- és silóciroknak alapvetően megoldottnak mondható (amennyiben megfelelő időpontban történik a szer kijuttatása), viszont a legnagyobb kihívást továbbra is az egyszikű gyomok kikapcsolása jelenti. A vetőmag antidótumos csávázásának köszönhetően szélesedett az alapkezelés (preemergens) és korai poszt kezelés lehetősége, az állományban történő egyszikű gyomok elleni védekezésben pedig még óriási a potenciál a növényvédőszer-gyártó cégek számára. A cirok gyökérváltás utáni (kb. 3 levél) fenológiájában egyszikűek ellen védekezni a jelenleg forgalomban lévő növényvédő szerekkel már nem lehet hatékonyan. Kétszikű gyomnövények tekintetében szélesebb a paletta, erre a cirok 3–8 leves állapotában van lehetőségünk, a buga differenciálódását megelőző időszakban. 

Fontos felhívni a figyelmet a jól megválasztott betakarítási időpontra. A silócirok esetében a hibridre jellemző indikátor jelek (levélszáradás, szemek érettsége) határozzák meg, ennek az optimális szárazanyag- és beltartalom elérésének szempontjából van jelentősége.

Nem egy szokványos aratható kultúra látképe, amikor a szemescirok az ideális betakarítható szemnedvesség-tartalmát eléri (16-17%), ilyenkor a növény még „él”, a szár és a levél még zöld állapotban van (kivéve nagyon aszályos tenyészidőszak). Sajnos a gyakorlatban ebből kifolyólag sok esetben várnak a betakarítással, viszont az időjárási tényezők hatására (harmat, csapadék) a szemek képesek a nedvességet felvenni, a betakarítási időpont lényegesen kitolódik, a hozam csökken, a minőség romlik.

Magyarország már most jelentős szereplővé vált az európai cirokpiacon, ami még koránt sem érte el a hazai optimális kb. 100.000 hektáros nagyságrendet. Az egész világon nő a vetésterülete, Európában a szemescirkot kb. 400.000 hektáron, a silócirkot közel 200.000 hektáron vetették 2020-ban.

Charles-Antoine Courtois, a 2016-ban alapított Sorghum ID francia szakmaközi szervezet munkatársának tájékoztatása szerint a cirok globálisan az ötödik leg­gyakrabban termesztett gabonaféle, Afrikában (Nigéria, Szudán, Etiópia) és Észak-Amerikában különösen népszerű. 2020-ban világszerte közel 58 millió tonna termést állítottak elő a gazdálkodók. A szemes cirok legnagyobb európai termesztője Franciaország és Oroszország (85, illetve 80 ezer hektáros területtel), de Magyarország is jelentős tényező a maga 35 ezer hektáros termőterületével. Takarmánycirkot 2020-ban 15 ezer hektáron vetettünk, amivel a franciák mögött (28 ezer hektár) a második helyen állunk Európában. A magyar export elsősorban Olaszország és Lengyelország felé irányul. Kontinensünkön 1700 hektáron folyik vetőmag-előállítás, amelyből Magyarország 575 hektárral veszi ki a részét.

A hazai integráció elindítása hozzájárult a cirok hazai térnyeréséhez. A tapasztalatokról beszámolva Ujvári Sándor, a Tranzit-Ker. Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta: az elmúlt évtizedekben a hazai szemes cirok termesztése marginalizálódott a búza és a kukorica jelentős térnyerésének köszönhetően. Mind az élelmezési, mind a takarmány célú felhasználása drasztikusan lecsökkent. Azonban 5-6 évvel ezelőtt elkezdtünk gondolkodni azon, hogy a cirok előnyeit, melyek a GMO-mentesítésben, az aszálytűrésben, a kedvezőtlen talajadottságú területek hasznosításában jelentkeznek, hogyan lehetne a takarmányozásban és növénytermesztésben hasznosítanunk. Elkezdtük a kísérletezést és megállapítottuk, hogy a cirok jó alternatíva a takarmányban, kiegészíti vagy akár teljesen helyettesítheti is a kukoricát. Viszont kiépített integráció hiányában partnereket kerestünk a szemescirok-termelés felfuttatására és az integráció kiépítésére.

A Tranzit-Ker Zrt. az Euralis Kft. hibridjeivel, a KITE Zrt. és az Agroszemek Kft. szakmai támogatásával kezdett bele a ciroktermeltetés kiépítésébe. Ez az együttműködés a mai napig meghatározó a magyarországi integráció szerveződésében, a vetőmagtermeléstől egészen a takarmánygyártásig.

A termelőknek mind az input anyagok biztosításában, mind a termesztéstechnológia helyi viszonyokhoz történő adaptálásában, mind a szemes cirok piaci elhelyezésében segítséget tudunk nyújtani. Egy ilyen régi-új növénykultúra termelésének a felfuttatásához szükség van az integrátorok munkájára. Egyrészt a szakmai támogatás nagyon fontos, hiszen a kezdeti nehézségeken egy tapasztalattal rendelkező szervezet támogatása mindig jókor jöhet, másrészt az áru elhelyezéséhez biztosítani szükséges a megbízható, beazonosítható felvásárlót is, különben nem alakul ki a termelő részéről a bizodalom a termékpálya irányába. Kevésbé a népszerűség, sokkal inkább a szükségszerűség az, amely megteremti az integrátorok létjogosultságát, hiszen a vetőmagbeszerzéstől az agrotechnikán át az értékesítésig egyengetik a minőségi termék elhelyezésének útját. A legfőbb előny, hogy összehangolhatóak az igények és elvárások az integráció szereplői között és a láncolatban az együttműködés eredményeként a termelő, a szolgáltató, a kereskedő és az árut felhasználó is el tudja érni a kitűzött céljait. A piaci nehézségek is könnyebben leküzdhetőek, ha érdekazonosság van a termékpálya életképességének a fenntartását illetően a szereplők között. Minden bizonnyal szerepet játszik a magyarországi vetésterület növekedésében az együttműködés. A hazai szemes cirok 5-6 000 hektáros területe 4 év alatt 40 000 hektár körüli szinten van. Míg korábban ezzel az áruval jobbára csak a madáreleség-piac és némi sertáságazati felhasználás számolt, mára a volumennél fogva bekerült a nagy takarmánygyártók érdeklődési körébe és export árualapként is gondolnak már a nemzetközi kereskedelemben a termelt mennyiség egy részére. Nem látok problémát a szemes cirok piaci elhelyezésében, van tere a további növekedésnek, a termelők bizton számolhatnak alternatívaként ezzel a kultúrával a vetésváltásban.

A fajtakérdésről, valamint arról, hogy mit is jelent a korszerű cirok, az Euralis munkatársa, Balogh László elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt megjelentek olyan korszerű hibridek a hazai kínálatban, amelyek mind a növénytermesztők, mind a végfelhasználók számára biztos nyereséget garantálnak. Egy mai korszerű cirok a hazai viszonyok között biztonságosan termelhető, betakarítható, illetve termése keresett a takarmányiparban, élelmiszer-feldolgozók körében az exportpiacokon és a hazai állattenyésztési ágazatban. A felhasználási céltól függően lényesen eltérőek a végtermékkel kapcsolatos elvárások, de a cirok mégis tudja ezeket teljesíteni. Hogyan lehet ez? A cirok növény nemesítése a felhasználási lehetőségek alapján gyakorlatilag két irányba indult el: szemes és silócirok.

A szemes cirok fő felhasználási területe a takarmányipar és az állattenyésztés, ahol még mindig sok szakember elutasítja a cirok beépítését az etetési technológiába. A korábban köztermesztésben lévő korszerűtlen fajták termésének magas volt a tannintartalma, ami a ma már elérhető korszerű fajták esetében takarmányozási szempontból gyakorlatilag nulla. Emellett jelentős igény mutatkozik a speciális (humán élelmezés – a termés gluténmentessége, kedvező beltartalma miatt és madáreleség) piacokon a cirok iránt, ahol fontos egyedi tulajdonság az adott hibridre jellemző szemszín, ami jellemzően fehér vagy a vörös eltérő árnyalata lehet.

A fajtaválasztás stratégiai döntés. Sok eltérő képességű szemes cirok érhető el a hazai piacon. Olyan hibrideket kell választani, amelyek évek óta bizonyítják, hogy jól beilleszkednek a hazai termesztési környezetbe és termésük elfogadott, keresett, találkozik a célpiac igényeivel, ezért könnyen és biztosan értékesíthető.

Köszönhetően az elmúlt években megjelent újgenerációs silócirkoknak lassan, de biztosan változik a korábbi negatív megítélése az ilyen hasznosítási irányú cirkoknak is, amelyek fő felhasználási területe a szarvasmarha-ágazat. A tömegtakarmány-bázis tervezésénél egyre több döntéshozó úgy tekint rájuk, mint a silókukorica alternatívájára. Ennek oka az egyértelműen kedvező termesztési és takarmányozási tapasztalat. Az állattenyésztésben javasolt cirkok lehetnek steril bugás silócirkok vagy bugásak – utóbbiakban a takarmányozás szempontjából teljes értékű szemek találhatók. Mindkét típusban már elérhetők a legújabb nemesítési irányt képviselő BMR típusú silócirkok, amelyek közös jellemzője, hogy belőlük még kiválóbb beltartalmú és emészthetőségű szilázs készíthető.

A piacon elérhető kínálat azonban egymástól lényegesen eltérő jellemzőkkel (beltartalom, emészthetőség, elérhető zöldtömeg…) rendelkező hibridet jelent, ezért a fajtaválasztást megelőzően már tudni kell, hogy milyen célcsoportot akarunk vele takarmányozni! Az eltérő igények alapján az egyes hibridek egyedi értékmérő tulajdonságainak értékelésével, illetve a hazai termesztési és takarmányozási tapasztalatok alapján lehet, kell és javasolt meghozni a döntést.

Többször is szó esett a cirok takarmányozásban betöltött szerepéről. A témáról bővebben Szabó Béla, a Vital-Feed Kft. kereskedelmi igazgatója beszélt lapunknak, aki elmondta: Az elmúlt időszakban nagyon is leegyszerűsítve több alkalommal jegyeztem meg, hogy új típusú cirokhibridekkel pár év alatt megváltoztattuk az állattenyésztők és a takarmányozási szakemberek véleményét, miszerint a cirok csak seprűnek való. Úgy gondolom bátran mondhatjuk, hogy a cirok reneszánszát éli az állattenyésztési ágazatban is, olyan kimagasló genetikát hordozó hibridekkel, melyek magasan „ugorják meg azt a lécet”, melyet az intenzív szarvasmarhatartás megkövetel. Ezt a tényt mi sem bizonyítja jobban, minthogy  2020-ban hazánkban 15 ezer hektáron került silócirok termőföldjeinkbe, és ma már tudjuk a gazdák legnagyobb megelégedettségére, a belőlük készített tömegtakarmányok hozama és takarmányozási értéke vonatkozásában. A silócirkok mellett rohamosan fejlődik a szemes cirkok takarmányozási vonatkozású felhasználása is.

Ma több mint fél tucat eltérő típusú és eltérő beltartalmat biztosító silócirok érhető el a hazai piacon, melyek közül a legmagasabb minőségű tömegtakarmány kívánalmainak a BMR típusú hibridek felelnek meg, melyek közül hímsteril és bugás változatok is elérhetőek. A takarmányozási szakemberek számára alapvető a tömegtakarmány megteremtésének biztonsága valamint, hogy a magas hozam mellett kiváló beltartalmi mutatókkal rendelkező takarmányt állítsanak elő. A takarmánybiztonságot maga a cirok morfológiája hordozza, miszerit 30–40%-kal kevesebb vizet használ fel tenyészidőszaka során mint a silókukorica, amely szempont felett nem hunyhatunk szemet.

Silócirkok sikere takarmányértéküket tekintve nem véletlen, hiszen közös jellemzőjük, hogy lignintartalmuk alacsonyabb és emellett a lignin összetétele is eltér más hasznosítási irányú fajtákéhoz képest. Az állattenyésztés számára értékes és kimagasló emészthetőségi mutatókkal rendelkező tömegtakarmány készíthető belőlük, ami méltán veszi fel a versenyt, sok esetben pedig takarmányozási vonatkozásban több, a jóval költségesebb – és az elmúlt évek tapasztalatai alapján –, kevésbé biztonságosan termeszthető silókukoricával szemben. Tapasztalataink alapján minden korcsoportban a „telepi összes TMR-ben „kiváló homogén összetételű takarmányt biztosíthatunk – melyre a bugás silócirkok kiválóan alkalmasak – a rendkívül magas laktációs energia- és általánosságban 70% feletti emészthető rosttartalommal.

A különböző hasznosítási irányokat tekintve mindenképpen meg kell említeni a szemes cirkokat, melyek takarmányozásban betöltött szerepe szintén komoly lehetőségeket rejt, ami az abraktakarmányok  készítése, a szemes cirok nedvesen – (30–40%) közötti víztartalommal – történő darált, roppantott tartósításos technológiával történő felhasználását jelenti. A technológiát partnereink egyre szélesebb körben sikerrel alkalmazzák, mely egy kukorica esetében már jól ismert költséghatékony és a terményt a  „túlszárítástól” megóvó eljárás, mellyel a megőrízni kívánt fizikai és kémiai beltartalmi paraméterek akár extrém hosszú ideig is megtarthatóak, megfelelő higiénia és homogén tömörítés mellett.