Ismét napirenden a madárinfluenza

Számos cikk született már a megelőző járványvédelmi intézkedések – mint leghatékonyabb eszköz – fontosságáról, de az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy nem lehet elégszer ismételni az alapokat. Ha járványvédelemről van szó, a megfelelő telepi higiénia szerepe megkérdőjelezhetetlen a siker érdekében. Sok esetben a járványvédelem eszközei ugyan rendelkezésre állnak, de a napi szintű, folyamatos használatuk nem megoldott. A következő tényezőket a termelési periódusban és az állományváltások közötti időszakban is érdemes megvizsgálni, szabályozni, működtetni, szükség esetén korrigálni.

Általános higiénia, napi telepi menedzsment a termelési időszakban

A kórokozók jelentette veszély jelentősen csökkenthető a megfelelő telepi higiéniai körülmények kialakításával, konzekvens napi működtetésével. Célszerű a baromfitelepet más állattartó telepektől, településektől, természetes vízfelületektől, forgalmas utaktól távol létesíteni. Mivel a madárinfluenza terjesztői elsősorban a vadon élő madarak, ezért az állományokat a külső környezettől, és a vadon élő állatoktól a lehető a leghatékonyabban izolálni kell. Az állattartó telepet megfelelően magas és folytonos kerítéssel körbe kell keríteni, a kapukat pedig használaton kívül (mindig) zárva kell tartani. A telep területén rendszeres fűnyírást kell végezni, és megfelelő rendet kell tartani annak érdekében, hogy elkerülhessük a vadon élő állatok számára alkalmas fészkelő- és búvóhelyek létrejöttét. A baromfiállományokat zárt rendszerű épületekben kell tartani (pl. madárhálóval védett légbeejtők). Sajnos a madárinfluenza kórokozóját akár a teleptulajdonosok, telepi dolgozók is behurcolhatják (pl. lábbelin, ruházaton, személyes tárgyakon, gépeken, munkaeszközökön keresztül), ezért a jármű- és személyforgalomra mindenképpen kiemelt figyelmet kell fordítani, idegen gépjárművek csak a legszükségesebb esetben hajthatnak a telep területére. A gépjármű-fertőtlenítésre használható eszközök (pl. járműfertőtlenítő kapu és/vagy medence) épségét és működését rendszeresen ellenőrizni kell. A telep területét elhagyó, majd visszatérő gépjárművet is idegen járműként kell kezelni. Ügyelni kell a fertőtlenítőszer munkaoldatának rendszeres cseréjére (pl. esős-saras időjárási körülmények) és a téli időszakban az oldat fagymentesítését is biztosítani kell. A személyforgalom szintén kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon a telep mindennapi működése során. Csak előzetes bejelentkezést és regisztrációt követően lehet a szociális helyiségbe lépni. Az öltözőket fekete-fehér elveknek megfelelően kell kialakítani és a gyakorlatban működtetni (teljes civil ruházat cseréje, személyes tárgyak elhelyezése, és teljes befürdés). Minden kritikus helyen (telep bejárata, szociális helyiségek, istállók be- és kijáratai) kéz- és lábbeli fertőtlenítési lehetőséget kell biztosítani igazoltan széles hatásspektrumú fertőtlenítőszerekkel és könnyen, egyértelműen használható eszközökkel. Az egyes istállókhoz saját kézi eszközöket kell biztosítani, melyeket az épületeken kívül tilos használni.

A telepre bekerülő anyagokat, eszközöket (pl. szerszámok, tartalék alkatrészek, vegyszerek kannái) minden esetben fertőtleníteni kell. Az alomanyagot mindig fedett és zárt tárolóban kell elhelyezni és ráalmozás előtt hasznos lenne fertőtleníteni. Nem hanyagolható el a folyamatos és szakszerű rovar- és rágcsálóirtás sem. A takarmányt kizárólag zárt, a telepen kívülről tölthető silókba javasolt tölteni.

A telepet biztos vízforrásból származó, ivóvízminőségű vízzel kell ellátni, melyet zárt rendszeren keresztül kell biztosítani. Az elhullott madarakat a telep kerítésvonalában kialakított, zárható hullatárolókban kell tárolni úgy, hogy azok ürítésekor ne kelljen a telep területére hajtania az elszállítást végző tehergépjárműnek. A legbiztonságosabb megoldás a saját hullaégető berendezés üzemeltetése.

Állományváltás időszaka, szervizperiódus (karbantartás-tisztítás-fertőtlenítés):

Az egyes állományok lehetőleg egyidejűleg – „all in – all out” elv szerint – települjenek és kerüljenek elszállításra. A szervizperiódusban elvégzendő munkafolyamatok első lépéseként az ivóvízrendszerből kell kitisztítani a biofilm réteget, majd a keletkezett trágyát el kell távolítani a padozatokról, illetve lehetőség szerint minél rövidebb időn belül (és minél távolabb) a telep területéről. Az istálló belső és külső felületeinek, berendezéseinek, kézi eszközeinek tisztítószeres tisztítása szintén kiemelt jelentőségű a fertőtlenítést megelőzően. A tisztítási folyamatot követően, de még a fertőtlenítési fázis megkezdése előtt kerülhet sor az épület felületi sérüléseinek, és a technológiai elemeknek a javítására, karbantartására is. Fertőtlenítésre kizárólag hatósági engedéllyel rendelkező, igazoltan széles hatásspektrumú (baktericid, virucid, fungicid), felület- és környezetbarát vegyszer használható a gyártó vagy forgalmazó által javasolt koncentrációban és töménységben. Ezek mellett a minimum követelmény, hogy az alkalmazott fertőtlenítőszernek az EN 14675 szabvány szerint, magas környezeti terhelés mellett is igazolt virucid hatékonysággal kell rendelkeznie. További előny, ha az adott fertőtlenítőszer rendelkezik független laboratóriumban elvégzett, igazolt hatékonysági teszttel a madárinfluenza kórokozójával szemben is.

A cikk szerzője: Litz Tamás