Agro Napló • 2021. február 13. 11:45
Általában kedvezően alakult a repce őszi fejlődése és magas felvásárlási árajánlatokkal kezdődött az új év, ezért érdemes olyan intenzív technológiát tervezni, majd alkalmazni, amellyel maximalizálni tudjuk a hozamot és a nyereséget.
A kártevők károsítási küszöbérték alatt tartása a szűkülő inszekticid-kínálat ismeretében egyre nehezebb. A termés mennyiségét döntően befolyásolja a rovarkártevők elleni védekezés sikere. Egy megkésett szárormányos elleni védekezés akár 30–40%-kal is csökkentheti a termést. A szárormányos és nagy repceormányos korán betelepülő és nehezen felderíthető kártevő. Napos időben már márciusban megjelennek a repcében, amit sárga színcsapdákkal vagy az érési táplálkozásról árulkodó hámozás nyomaival észlelhetünk. Napos, enyhe időjárás esetén hamar megerősödnek és a párosodás után néhány napon belül a levélnyélbe vagy a szárba helyezik petéiket, amit feltétlenül meg kell előzni! Nem sokkal követik őket a fénybogarak, melyek tényleges kártételt csak a sárgabimbós állapotban okoznak majd, de a piretroid rezisztencia kialakulása miatt egyre nehezebb ellenük védekezni. A virágzás elejétől nagy egyedszámban érkeznek meg a becőormányosok és csapadékosabb körülmények között a repcebecő gubacsszúnyog több nemzedéke is kifejlődhet a hosszú virágzási időszak alatt. Az egymást követő károsító csoportok ellen 3-4 rovarölő kezelés is szükséges, külön figyelemmel a virágzásban döngicsélő méhrajainak épségére!
Kora tavasszal gyakran láthatók tápanyaghiány-tünetek a repcében. Ennek oka, hogy a lassan felmelegedő talajok tápanyagleadási dinamikája még nem követi a repce hirtelen megugró tápelemigényét. Gyakori ilyenkor a nitrogén- és kénhiány. Előbbit az idősebb repcelevelek lilás elszíneződése, majd elsárgulása, utóbbit pedig a fiatalabb levelek klorotikus foltosodása, kisebb levélszél-deformálódása jelez. Ezek a tünetek gyakran együtt jelentkeznek, mert mindkét tápelem felvehetőségéhez szükséges a mikrobiális talajélet beindulása vagy az első fejtrágyázás kellő bemosódása. A repce kifejezetten magas nitrogén- és kénigénye folyamatosan emelkedik egészen az érési időszakig, gyakorlatiasan szinte minden plusz hatóanyag termésnövelő, de a fejtrágyázásnak fizikai korlátot jelent a gyorsan fejlődő állomány, „gyorsan kinő a traktor hasa alól”. Ezt figyelembe véve használjuk ki a virágzás alatti permetezéseket is a N- és S-pótlásra kiegészítő lombtrágyázással.
A repcetermesztők által jól ismert, hogy a mikroelemek közül kiemelt fontosságú a bór. Hozzávetőleg tonnánként 100 g bórt igényel, amit elsősorban lombtrágyázással tudunk biztosítani, mert a kifejezetten vízoldékony borát-ionok könnyen lemosódnak a gyökérzónából. Kevésbé ismert, hogy bórra nemcsak a jó virágtermékenyüléshez, a szénhidrát-szállítás stimulálása miatt az egész intenzív növekedési időszakban szükség van! A sejtfalképződési és sejtosztódási folyamatokban is intenzíven részt vesz, így nem csoda, hogy akár 5–10% termésveszteséget is okozhat az elégtelen bórellátás. Súlyosabb hiányában a levelek halványzöld színűek lesznek, a levélszéleken vörös foltok jelennek meg, a szár megrepedhet, a gyökérnyak üregessé válhat. A bór-lombtrágyát célszerű megosztva és más fontos tápelemekkel kombinálva kijuttatni, mivel így kedvezőbb élettani hatást tudunk elérni. A virágzási időszakban a N-P-B-tartalmú lombtrágyák ideálisak a jó kötődéshez.