Vélhetően nemcsak az autókból szemlélik a határt a gazdálkodók és a szakirányítók, hanem az őszi vetésű kultúrnövényeket közelebbről is megtekintik, bejárnak gyalog a tábla belsejébe, hogy teljes rálátásuk legyen a kultúrnövény fejlettségi, egészségi állapotára, az esetlegesen jelen lévő károsítók, jelen esetben a gyomnövények fejlettségére, a borításuk mértékére. Remélhetően már nincsen olyan gyomnövény a területen, amelyet nem ismernek fel a gazdálkodók és/vagy a szakirányítók. Ha esetleg mégis lenne ilyen, akkor azokat még a vegyszeres gyomirtás összeállítása előtt meg kell határozni annak érdekében, hogy a felállított technológia hatékony legyen a gyomnövények ellen.
A jelenlegi határszemlék során a gazdálkodók azt tapasztalják, hogy az őszi vetésű kultúrnövények igen heterogén fenológiában vannak. Ezek a különbségek nemcsak abból adódnak, hogy az ország melyik részén van az adott tábla, hanem sajnos az ősz nem kedvezett a kultúrnövények egyöntetű fejlődésének. A „tél” is jelentős befolyásolással volt a jelenleg tapasztalható fenológiai különbségek kialakulásában, mivel február közepét leszámítva nem is volt igazi tél. Azokon a területeken, ahol a gazdálkodók ősszel valamilyen okból megkéstek a vetésekkel, ott jelenleg is látszanak ezen fenológiai különbségek nemcsak a kalászosok tekintetében, de még az őszi káposztarepce állományokban is.
A határt járva szembesülhetünk azzal, hogy sajnos az őszi vetésű kultúrákban, ahol elmaradtak az őszi vegyszeres védekezések, ott a gyomnövények jelentős számban vannak jelen, amely ellen majd biztosan fog kelleni védekezni tavasszal, annak érdekében, hogy a gazdálkodás sikeres legyen. A tavaszi herbicides növényvédelmi munkák tervezésekor az idei évben is szem előtt kell tartani, hogy a gyomnövények érzékeny fenológiájában kell majd végrehajtani a kijuttatásokat a hatékonyság érdekében.
A kalászosok tavaszi vegyszeres gyomirtása tekintetében újabb technológiai elem nincsen a „láthatáron”, így továbbra is a már megtanult aranyszabályokat kell alkalmazni. A gyomnövények érzékeny fenológiájában kell védekezni, a fitotoxikus tünetek elkerülése érdekében a fenológiai korlátokat be kell tartani. A védekezésekkor a hőmérsékleti értékek igen fontosak és nem utolsó szempont, hogy a tankkeverékek alkalmazásánál ragaszkodjunk az észszerűséghez.
Ami viszont szinte minden őszi vetésű kalászosban negatív tendencia és még mindig nem kap kellő figyelmet, az egyszikű gyomnövények elleni védekezés, amire sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az egyszikű gyomnövények elleni védekezés nagyobb figyelmet, nagyobb odafigyelést igényel, mert látjuk, tapasztaljuk, hogy az egyszikű gyomnövények egyre nagyobb teret hódítanak. Jelennek meg újabb és újabb egyszikű gyomnövények (vékony egércsenkesz, parlagi ecsetpázsit, perjefélék), illetve a „régi motorosok” is egyre nagyobb teret hódítanak maguknak (nagy széltippan, vadzab, rozsnok-fajok, tarackbúza).
Ezen egyszikű gyomnövények ellen, ha az „odafigyelést”, a védekezéseket ősszel nem tettük meg, akkor most van itt az ideje, hogy észrevegyük (bejárjuk a táblát, táblákat), felismerjük az ott kikelt gyomnövényeket (minden kikelt egyszikű növényt) és ha jelen vannak az egyszikűek, akkor hatékony herbicides védekezést kell alkalmazni.
Ha nem védekeztünk ősszel és nem is tervezzük a védekezést tavasszal sem az egyszikűek ellen, mert „drágának” véljük, akkor az egyszikűek a jelenlétükkel nagyságrenddel nagyobb veszteséget fognak okozni, már csak a terméscsökkenéssel is, mint amennyivel többet költünk a gyomirtó szerre. A további károkozást, tehát a talajok gyommagfertőzöttségének növekedése, a gyomnövények továbbterjedése, a következő kultúrában okozott károk pedig további veszteséget fognak okozni. Tehát, ha van egyszikű gyomnövény a táblánkban, akkor időben fel kell ismerni azokat, majd vegyszeresen védekezni kell az engedélyezett hatékony gyomirtási technológiák valamelyikével.
Természetesen nemcsak az egyszikű gyomnövények elleni védekezéseket kell időben megtervezni, de a magról kelő és az évelő kétszikű gyomnövények ellen is hatékonyan kell fellépni a sikeres gazdálkodás érdekében.
Az őszi káposztarepce tavaszi gyomirtásában sincsenek az idei évre lényeges újítások, így ott is a már megtanult védekezési technológiákat kell alkalmazni. Az alkalmazásnál azonban ne essünk abba a hibába, hogy sablonosan évről évre ugyanúgy védekezünk, mert a környezeti feltételek, a kultúrnövény, a károsítók, így a gyomnövények is minden évben tudnak újabb és újabb újdonsággal szolgálni. Szerencsére azon gazdálkodók, akik ősszel megfelelő gyomirtást végeztek a repcében, ott a táblák jelenleg gyommentesek, illetve alacsony gyomborítottság tapasztalható, így a gyomnövények okozta stressz nem mutatkozik az állományokon, így „csak” a tél okozta nehézségek legyőzésében kell segíteni a kultúrnövényünket. Ha viszont az őszi gyomirtások nem voltak kellően hatékonyak, vagy esetleg elmaradtak, mert ősszel nem keltek a gyomnövények olyan intenzitással, ami miatt védekezni kellett volna, vagy esetleg az időjárás nem tette lehetővé a vegyszeres védekezéseket, ott az „áttelelő”, el nem fagyott, a „tél” folyamán kicsírázott gyomnövények ellen, illetve a majd tavasszal kelő gyomok ellen időben,
a lehető legnagyobb odafigyeléssel kell védekezni.
Felkészülés a tavaszi vetésű növények gyomirtására, gyomszabályozására
A legnagyobb területen vetett tavaszi növények közül a kukorica és a napraforgó tekintetében sincsenek lényeges változások a gyomirtási technológiákban, hacsak az nem, hogy egyre precízebben kell kivitelezni a technológiákat annak érdekében, hogy hatékonyak legyenek a készítmények.
A gyommentes napraforgó is zavartalanul tudott idén növekedniTovábbra is aranyszabály, hogy a napraforgónál a vetésforgónak óriási szerepe van a termésbiztonság tekintetében, továbbá a napraforgóban nem tudunk minden gyomnövényre (leginkább itt a parlagfűre és a mezei acatra kell gondolni), tökéletes megoldást nyújtani. A napraforgó vegyszeres gyomirtása elsősorban a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények ellen kell irányuljon. Ennek elérése érdekében a tökéletesre kell törekedni már az elővetemény gyomirtásában, a tarlókezelés helyes kivitelezésekor, illetve minden munkaműveletnél. A preemergens gyomirtásnál (azokon a területeken, ahol a parlagfű első helyen szerepel a megjelenő gyomnövények között), ott egy teljes értékű preemergens gyomirtást kell alkalmazni, mert másképpen nem leszünk sikeresek. A kultúrnövényünk kelése után, optimális időpontban kell elvégezni a posztemergens védekezéseket annak érdekében, hogy a kikelt gyomnövények ellen sikeresek legyünk. Itt szem előtt kell tartani, hogy egyik gyomirtó szerrel sem tudunk csodákat művelni. Fontos tudni, hogy a napraforgó a szántóföldi növények közül nem abba a kategóriába tartozik, mint az őszi kalászosok, illetve a kukorica, hogy minden megjelenő gyomnövény ellen tökéletes gyomirtási technológiáink vannak. A napraforgóban sajnos nincsenek ilyen „bombabiztos”, mindent elsöprő technológiáink, még akkor sem, ha folyamatosan ez a cél a növénynemesítők és a gyomirtó szereket gyártó cégeknek: hatékony preemergens készítmények, a növénynemesítés segítségével hatékony állománykezelések, szükséghelyzeti engedély, amely a további hatékonyság növelése érdekében 2021-ben is a rendelkezésre fog állni.
A napraforgó esetében el kell fogadni, hogy ahol jelen van a parlagfű, ott minden lehetséges technológiai elemmel védekezni kell, annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb gyomnövény maradjon életben a kultúrnövényben. Ezáltal nem tud kialakulni a virágbimbó a parlagfűnél (a növényvédelmi bírság így elkerülhető), továbbá, ha nem marad parlagfű a napraforgóban, akkor a magérlelés sem fog bekövetkezni, így a parlagfű magjaival nem fertőzzük tovább a talajunk gyommagkészletét.
A kukoricatermesztésben továbbra is a legfontosabb szabály a korai gyomosodás kikapcsolása, mivel a fiatal gyomnövények tavasszal nagyobb terméskiesést okoznak, mint a nyárutói, erősebb és látványosabb a gyomosodás. A kukorica vegyszeres gyomirtása tekintetében elmondható, hogy minden gyomnövény ellen létezik tökéletesen alkalmazható megoldás. Azt viszont el kell fogadnia a gazdálkodóknak, hogy ezen gyomirtó szerek többsége már megköveteli, hogy a termelő tisztában legyen az adott gyomirtó szer erősségével, gyengeségével. Tudnia kell a gazdálkodónak a gyomirtó szer választásánál, hogy mely gyomnövények ellen kell majd védekezni, illetve a megjelenő gyomnövények ellen mely technológia alkalmazása nyújtja a legjobb hatékonyságot. Be kell tartani a kijuttatásnál a technológiai fegyelmet, precíz kijuttatás-technológiát kell alkalmazni, mert ezen elemek nélkül eredményes vegyszeres gyomirtást már nem lehet végezni kukoricában sem. Szerencsére minden lehetséges eszköz a termelők, felhasználók kezében ott van annak érdekében, hogy gyommentes, alacsony gyomborítottság legyen a kukoricaállományunkban.
A gyomirtások időzítése idén is fontos leszA további tavaszi vetésű, ültetésű kultúrnövények esetében kiemelt hangsúlyt kell kapjon az idei évben is a megfelelő talajmunka elvégzése, mivel egy helyes talajmunkával rengeteg gyomnövényt mechanikai úton tudunk megsemmisíteni. Továbbá a most tapasztalható időjárási körülmények miatt még inkább előtérbe kell kerüljön a minél hatékonyabb vízgazdálkodást segítő talajművelés, mert az látszik, hogy jelenleg van elég mennyiségű nedvesség a talajokban, de ez a mérték ha tovább fog emelkedni, akkor már sok lesz a víz a talaj felső rétegében, ha pedig nem lesz utánpótlás, akkor pedig vízhiány mutatkozhat a csírázási zónában, amely komoly nehézséget jelenthet.
Hornyák Attilaherbológus
Nógrád Megyei Kormányhivatal
A cikk szerzője: Hornyák Attila
