Egyik orchidea szebb, mint a másik! (x)

A divat, a trend mindent meghatároz és irányít, amihez a termelő alkalmazkodik, de hol vannak a határok? Számos kérdésre választ kapunk Szép László kertészetvezetőtől, aki idestova 50 éve elkötelezte magát az orchideák virágzó gyöngyszemeinek.

Itt állunk a szemet gyönyörködtető orchidea dzsungel közepén, ami leírhatatlanul gyönyörű és jó kedvre derít mindenkit. Hogyan és mikor, de főleg miért kezdett ezzel foglalkozni?

1970-ben lettem önálló vállalkozó, de akkor még autóvillamossági szerelő lettem, miután elvégeztem az ipari iskolát. Az apám és a nagybátyám már akkor is kertész volt, a családban ők voltak az első kertészek. Abban az időben is munkaerőhiány volt, ugyan úgy, mint most és ezért inkább otthon maradtam apámnak segíteni. Pár év múlva önálló lettem, amihez apámtól sok segítséget kaptam.

Tulajdonképpen átvette a stafétát. A kertész szakmán belül nagyon sok területen lehet mozogni, miért éppen a virágokat választotta?

Igen, átvettem a stafétát és ezzel együtt a virágkertészetet is. Abban az időben apám az egyik iskolatársával, Dimó István bolgárkertésszel nagyon jóban volt, Szolnok környékén, ahol én is sokszor nyaraltam. Engem a zöldségtermesztés nem tudott megfogni, és ahogy apám csinálta a virágkertészetet, úgy folytattam én is.

A 70-es években jobban meg lehetett élni a virágkertészkedésből, mint most?

Sokkal jobban, mert zárva voltak a határok, tehát import virág sehonnan nem tudott bejönni. Amikor már gyakorló kertész voltam a jó minőségű szaporító anyagot csak külföldről, Hollandiából lehetett beszerezni, ezért gyakran kiutaztunk, de az keserves és kínszenvedés volt. A rendszerváltás előtti pár évben már könnyebb volt a beszerzés, amit mi „zsebimportnak” hívtunk.

Amikor kimentünk Hollandiába szakmai útra, - három évenként egyszer engedtek ki-, visszafelé, Ausztria elején elkezdtünk izgulni, hogy vajon be fog a határőr engedni, vagy nem. Ha jó kedve volt, akkor nem foglalkozott azzal, hogy van 100 palánta a kocsiban, ha meg rossz kedve volt, akkor mind elvette.

Összességében és mindezek ellenére mégis a virágok fogták meg, ma is ugyan úgy érez irántuk?

Feltétlenül és ma is úgy gondolom, hogy nem lennék zöldségkertész. Sok kollégám átállt, anyagilag jobban is járnak, de itt van az, hogy miért csinálja az ember, csak az anyagiakért, vagy szeretetből is? Szeretet nélkül ez nem megy!

Mekkora területen és mióta gazdálkodnak ebben az üvegházban?

Nem egészen 1 hektáron, de azt nem tudom megmondani, hogy hány tővel, mert az folyamatosan változik. Ezt az üvegházat a rendszerváltás utáni második évben, 40 évesen vettem Hollandiában, bontottan, amihez 40%-os állami támogatást kaptam és 23%-os hitelkamattal, nem kis kockázattal, de felépítettem. Belevágtam és nem bántam meg, mert ha akkor nem indítja el az ember, nem lehetett volna később fejlődni. Akkor a piac nagyon jó volt, mert korlátlanul el lehetett adni a virágot, az import éppen csak kezdett indulni.

Az orchidea igen közkedvelt, ezért elmondhatjuk azt, hogy virágkorát éli?

Ez így igaz, nagy kultusza nincs, de az egyik legtartósabb virág. Az emberek eljutnak odáig, hogy kapnak párszor csokrot és, amikor a hölgyek beleteszik a csokrot a vízbe, másnap azt veszik észre, hogy már nincs is csokor. A jó minőségű virág egy pár napig megmarad a vázában, de az orchidea 2 hetet is kibír.

Ha megfelelő kezelésben részesül, pl. levágják a szárát, friss vizet kap, akkor biztos vagyok abban, hogy 3 hétig is ugyan olyan friss és szép marad.

Az orchidea igazi otthona az őserdő, valójában honnan származik?

Nagyon sok van, ami trópusi eredetű, de ez a Cymbidium fajta, amelynek az őshazája a Himalája déli lejtője. Ez az 1500 m körüli magasság, ahol már kiegyenlített a hőmérséklet, vagyis nincs nagyon se hideg, se meleg. A virágtermesztése nagyon kezd Afrikába, Kolumbiába áthelyeződni és ott is a magasabb részeket keresik, ahol már nincs forróság és hideg. Nálunk ezt nehéz volna megtalálni, hiszen nincs ilyen fennsíkunk, mint ott.

Az orchidea őse vadvirág volt, mióta nemesítik?

Legalább 200 éve biztos, hogy nemesítik és Hollandiában sokan a nemesítésre tették fel az életüket. Ugyan úgy, mint bármely más virágnál, hamar kimennek a divatból bizonyos formák és mindig újak jönnek be, amelyek szebbek, mint a régiek. A virág színe és nagysága is meghatározza azt, hogy mi a divat. A hölgyek is gyakran lecserélik a ruhatárukat, tehát az emberek 2-3 évente szeretnek új típusú virágokat megismerni, megcsodálni. 

Rengeteg orchideám volt a lakásban, 20-30 darab, amit gyakran átültettem és még több virágot hoztak, de 3-4 év után elfáradtak. Ennek mi az oka?

Az egy természetes dolog, hogy leöregszik a növény. Nálunk is nagyon sok időt itt töltenek, de ha nem osztja szét az ember, nem indítja újra, akkor nem maradnak ilyen szépek, életképesek. Megfelelő szakmai háttérrel és ismeretekkel, törődéssel újra lehet őket indítani és ezzel tulajdonképpen a növény megfiatalodik.

Az itt található, mellettünk lévő tövek milyen idősek?

Ez fiatal, amit 3 éve vásároltam, az elején 1-1 virágot hozott, de most már 3 virág is van rajta és körülbelül még két évig növekszik a virág mennyisége és szebb is lesz, de utána kezd majd visszaöregedni.

Mi az ideális, mennyi virágnak kell lennie?

Ez mindig változó, azt mondom, hogy a szép, exkluzív színek fele annyit virágoznak, mint egy standard. Ezeket nem szívesen termeli az ember, mert nagyon rossz a hozama, de az emberek ezt szeretik, és mi ezt vesszük figyelembe. A Nevada típusú rengeteg virágot hoz, de ez most nem annyira közkedvelt.

Az orchideának van szezonja?

Ennek a fajtának van egy virágzási ideje, amikor elvirágzik, nyugalmi időbe kerül. A Himaláján előfordulnak mínusz 2 fokok is, de azt átvészeli és jön az ottani nyár, ami éppen fordítottja a mi időjárásunknak, akkor kezd el fejlődni és őszre virágzik ki. Nagyon lassú a virágfelhozás, az ún. indukcióhoz képest 6-7 hónapra virágzik ki a növény. Az indukció, azaz a hideghatás után kell neki egy megfelelő környezet, de ha valaki ezt a Cymbidium fajtát beteszi egy lakásba, akkor egészen biztos, hogy nem fog többé virágozni, mert ezt a ciklikusságot nem fogja megkapni. Az őshazájában a nappali hőmérséklet 25 °C , éjszaka 0-ra is lehűl, és ez kell ahhoz, hogy rügyet képezzen. 

Milyen környezetet kell teremteni ahhoz, hogy a növény jól érezze magát?

Meg kell teremtenünk a szükséges környezetet hőfokban, fényviszonyokban, tápanyagellátásban, amit a hollandoktól tanultunk. Ezt el kell mondanunk, mert nagyon régóta foglalkoznak ezzel, amit már 40 évvel ezelőtt megalapoztak.

Milyen a hazai orchidea piaca, sok a versenytárs?

Cymbidiumot ketten termesztünk, ami az importhoz képest 20-30%, a többi fajta is szintén külföldről érkezik. A jelen helyzetben sajnos több temetés van, mint esküvő és egyéb rendezvények, amely a mi értékesítésünket is nagyban befolyásolja, de bízunk benne, hogy ez rövid időn belül változni fog, mi is és a növények is fellélegezhetünk.

Az orchidea termesztésének van jövője?

Jövője mindenképpen van, mi folyamatosan figyeljük a hollandokat, akikkel nagyon jó kapcsolatot ápolunk. Közülük a korábbi válság idején és a járvány időszakában is sokan kiestek, de vannak, akik éppen, hogy növekedtek és tovább bővülnek, fejlesztenek. A Cymbidium kertészetek leginkább ott is családi vállalkozások és ők a legsérülékenyebbek, mert nem nagyon van tőke felhalmozva. A jövőt illetően pedig csak annyit mondhatok, hogy folyamatosan résen kell lenni a világban és itthon is, hogy mire van kereslet és ehhez milyen kínálattal tudunk igazodni.

A nyílási és virágzási időszakok tervezhetőek?

Igen, hiszem úgy válogatjuk össze a fajtákat, hogy folyamatosan virágozzanak, egyenletes legyen az év minden időszakában. Természetesen Erzsébet, Katalin névnapok és Karácsony egy nyílási időszak, aztán februárban is legyen több Valentin napra és utána nőnapra. Ezeknek be lehet a virágzását állítani 2-3 hetes csúszással, hogy például nyíljon anyák napjára.

Minden idejét itt tölti, akkor szép a virág, ha dédelgeti?

Sokat jelent az, hogy naponta köztük vagyok és figyelem, mert a dolgozók nem mindig veszik észre azokat a dolgokat, amit én. Ha elmennek a dolgozók, mindig végig járom a területet és megnézem, hogy esetleg vannak-e problémák, kinek mi baja van, mit szeretne, de azt, hogy a növény is úgy gondolja-e, ahogyan én? Azt nem tudom, de úgy érzem, hogy mindent megteszek értük.

Elégedett azzal, amit elért?

Már 10 évvel ezelőtt azt mondtam, hogy elértem azt, amit szerettem volna. Ugyanekkora volt a kertészet, akkor értünk el oda, hogy az egész szezont végig tudtuk csinálni, akkor volt virág, amikor kellett és azt mondtam, hogy én most elértem a csúcsot és szívesen oda adtam volna a lányomnak, hogy csinálja tovább, mert a kisujjában van minden. Eddig még nem sikerült átadnom, amiért nem haragszom, mert ezt a lekötöttséget vállalni kell. Itt a jelzőberendezés akármikor szólhat és lássuk be, hogy ehhez mindig itt kell lenni.

Szép Klára, aki az orchideák lelkét mindennél jobban ismeri, ma még nem tudja, hogy mikor veszi át édesapja vállalkozását, de van remény, hogy az unoka, Titi talán éppen azért szeretne agrármérnöki diplomát szerezni, hogy tovább vigye és fejlessze családja örökségét.

Európa közepén számos példa van arra, hogy apáról fiára, vagy lányára és unokára száll az évtizedek alatt létrehozott, épített és felépített családi vállalkozás, amely őrzi a hagyományokat, miközben új jövőt teremt egy következő generációnak.

A múlt letéteményeseinek tiszteletével megalapozható a jövő, amely építi nemzetünket, kultúránkat és utat mutat egy virágzó gazdaság felé.

„A szép, szebb, legszebb-csodálatos képek közül igen nehéz volt választani…tegyék meg Önök, kedves olvasók!”

Budapest, 2021. március 23.