Ezért kincs az agráradat – 4. rész: Gyomirtás és növényvédelem, okszerűen (x)

Támogatók:

Gyomirtás és növényvédelem, okszerűen

A tavasz megérkezésével – még ha vontatottan is – de megkezdődött az idei munkacsúcs folyam a mezőgazdaságban. Nem kedvez az évindulás sok tekintetben: a gyümölcsösökben a fagyok, a szántóföldeken a hűvös idő és a csapadék hátráltatja a munkákat.

Ám a vegetáció aktivitásának indulása máris kihívásokat rejt: egyes állományokban intenzíven folytatni, tavaszi vetésűeknél pedig megkezdeni kell a növényvédelmi feladatokat. A gyomirtás és a növényvédelem alternatív útjait járja körbe a jelenlegi cikk­gyűjtemény. Az álmagágykészítés, az éjszakai kultivátorozás, vagy a kémiai megoldásokkal szemben alkalmazott ujjas kapával végzett gyomirtás mind abba az irányba mutat, hogy a növények közötti kompetícióra megtaláljuk a megoldásokat, elősegítve a haszonnövények életfeltételeinek javulását.

A növényvédelem – mint számos más területe az életnek – szintén meg kell, hogy küzdjön a klímaváltozás hatásaival. Az invazív fajok megjelenésével új kihívásokat kell leküzdeni, sok esetben itthon még nem ismert megoldásokkal kell elvégezni a beavatkozásokat. A folyamatos megújulás nem engedi, hogy „földhöz ragadt” megoldásokkal végezzük a növényvédelmi feladatokat. A drónok megjelenése láthatóan új szemléletet hozott a mezőgazdaságba, hiszen a gyomfelvételezésre kiválóan alkalmasak ezek a légi járművek.

Érdemes tehát figyelmesen olvasni a cikkeket ebben a lapszámban is.

Idejében át kell állni a drónhasználatra, az okszerű permetezésre és a mechanikai gyomirtásra

Szekeres Lajos és családja a Fejér megyei Polgárdiban gazdálkodik, többségében kukoricát, búzát, napraforgót, repcét és cukorrépát termesztenek. Az intenzív termelés miatt jelentős a növényvédőszer felhasználásuk.

Odafigyelnek a gépeikre, megfelelő műszaki állapotban tartják őket, a fúvókák sem kopottak. A növényvédelmi kezelések sikere érdekében Lajos nagyon fontosnak tartja, hogy minden egyes készítmény pontosan abban a mennyiségben, olyan cseppméretben és oda kerüljön, ahová kell. Nem elég jó terméket vásárolni, azt jól és jókor kell kijuttatni. A kukorica és a napraforgó gyomirtásánál mindenféleképpen javasolt a gyomösszetételhez passzoló készítmény kiválasztása, és nagyon oda kell figyelni a gyomok és a kultúrnövények fenológiájára is a megfelelő időzítéshez – mondta a növényorvos szakember.

A drónokkal történő megfigyelést és állapotfelmérést speciális esetekben, mint például acat-, fenyércirok- és nádfertőzésnél már érdemes használni. A megfelelő információ begyűjtése után az adatokból kijuttatási térképet készítve lehet a védekezést a terület gyomborítottsága szerint megtervezni és végrehajtani. A drónos monitoring sikerességét jól szemlélteti, hogy nagyon költséghatékony: az első évben, amikor alkalmaztuk, a táblaszélről nézve 20 hektárt permeteztünk volna, de a légifelvételek alapján láttuk, hogy ennél jóval kevesebb is elég, így a kollégák összesen 5 hektárt kezeltek, ami jelentős költségmegtakarítást jelentett. Fontos, hogy a felvételezéskor meg kell várni, hogy minden gyom kikeljen és a drónos repülés időpontja minél közelebb legyen a permetezés tervezett napjához. Nagyon nem jó, ha a két esemény között egy hét telik el, mert a táblák ennyi idő alatt nagy eltéréseket mutatnak a korábbi állapotukhoz képest.

A permetezés tervezésénél számítani kell az utókelésre, bár azt már gazdája válogatja, hogy összevárja, vagy sem a gyomokat, vagy inkább többször kezeli a területet. A helyspecifikus gyomirtási technológiák alkalmazásakor fontos a dózisszabályozás használata, ami már sok készítmény esetében elérhető. A gyengébb gyomborítással rendelkező területekre értelemszerűen kevesebb herbicidet kell kijuttatni, igaz ez akkor is, ha hátrébb vannak a fejlődési fázisukban. Kiemelten fontos a növényvédő szerek kijuttatásának humuszhoz való differenciálása, valamint a szakaszvezérlés használata is. Az teljesen világos, hogy aki egyik területrészét sem permetezi le kétszer, hatalmas pénzmegtakarítást ér el – mondta.

A mechanikai gyomirtás gyakorlatáról Szekeres Lajos azt mondta, hogy a sorköz kultivátorozásával, valamint a sort kamera vezérelte rendszerrel lekövető ujjas kapák használatával nagyon jó eredményeket lehet elérni. Kiemelte, hogy a rendszer a dózisszabályozással a sor mellé juttatott műtrágya kiadására is alkalmas, vagy akár második, differenciált tápanyag kijuttatására is megfelelő megoldást nyújt. A technikával lehetővé vált, hogy a sorközművelés közben levél alá permetezést is végre lehessen hajtani.

A szakember szerint az egyik legfontosabb, hogy a kijuttatási térkép legyen lepróbálva, és a termelő minden esetben olvassa el a gépleírást, győződjön meg róla, hogy az eszköze képes-e úgy kijuttatni a növényvédő szereket, ahogy arra az adott táblán szükség van. Ez összefügg azzal a feladattal, hogy az eszközöket és a traktorosokat is fel kell készíteni a kijuttatásra, hogy az éles helyzetben ne a „Hagyjad, menjünk!” elv érvényesüljön.

Azt Lajos is megerősítette, hogy a folyamatos szerkivonások miatt egyre inkább kapálásra lesz szükség a magyar földeken is, ami lényegesen nagyobb eszközigényt és gazdasági terhet jelent a gazdálkodók számára. A nagyobb területeken több kultivátorra lesz szükség, ami érzékenyen érinti a termelők költségvetését, de néhány szezon múlva már nem lesz választási lehetőség, ezért érdemes idejében felkészülni a beruházásra és a megfelelő művelőeszköz beszerzésére – mondta.

Polgárdiból vegyük az irányt dél felé, a Pécstől nyugatra található Bicsérd környéki földekre. Itt gazdálkodik modern szemléletben, nagy kísérletező kedvvel és korszerű gyomirtási megoldásokkal a Berki Gyula vezette cégcsoport.

Álmagággyal, éjszakai kultivátorozással és ujjas kapával irtják a gyomokat Bicsérden

A Baranya megyei Bicsérd körüli földterületeken gazdálkodik a Bicsérdi Aranymező Zrt. leányvállalata, a B-Aranykorona Kft. A fő feladat a szántóföldi növénytermesztés, amely minőségi takarmánnyal látja el a cégcsoport sertéstelepének 350 kocáját és a szaporulatot is, valamint kiszolgálja az anyacég tehenészeti telepének mintegy 1300 szarvasmarháját a borjúktól a tejelő tehenekig. A cégcsoport vezetője, Berki Gyula beszélt arról, milyen ötleteket és újdonságokat valósítottak meg a közel 1000 hektárnyi szántó gyomkezelésére és növényvédelmére.

A vetésszerkezet így áll össze: a kalászos gabonák része 400 hektár őszi búza, ebből 150 hektár durumbúza, a többi takarmánybúza saját felhasználásra, van még 130 hektár őszi árpa, valamennyi hibrid rozs szenázs készítésére, amit április közepén takarítottak be. Ennek helyére silókukorica kerül. A repcetermesztés 85 hektáron történik, amivel takarmányvetőmagot termelnek németországi megrendelésre. A tavaszi vetésű növényekből a vetőmagnak termesztett borsó 70 hektárra került, a cukorrépa pedig 190 hektáron van a talajban, szójából közel 70 hektárnyi vetőmagot és 65 hektárnyi ipari növényt termesztenek. Az idei takarmányár-emelkedés miatt arra törekszenek, hogy a gazdaságon belül tartsák a terményt, és szójadaraként hasznosítsák a takarmányozásban.

A kukorica összesen 380 hektáron foglal helyet, ezt teljes egészében a saját állatállomány eszi majd meg. A lucerna és a különböző takarmányfüvek pedig széna és szenázs formájában kerülnek majd a jószágok gyomrába. Ezeken kívül még 300 hektár bioterületen is folytatnak szántóföldi növénytermesztést, innen a termény nagy része külföldre kerül. A bio tönkölybúza, kukorica és cukorrépa mellett tökmagot is így termesztünk, ez utóbbiból tökmagolajat is készítünk – mesélte Gyula.

Ilyen a növényvédelem Bicsérden

A mechanikai gyomirtás technológiáját jórészt a biotermesztésben használjuk, két, a hagyományostól eltérő, különlegesebb megoldást alkalmazunk. Az egyik az éjszakai magágykészítés művelete, a másik pedig az álmagágy létrehozása. Ez utóbbi lényege, hogy a vetés­időig megpróbáljuk talajműveléssel és egy kis szerencsével a talajban lévő gyommagot olyan állapotba hozni, hogy kikeljen, és a gyomnövény legalább a szikleveles állapotot, vagy nagyobbat érjen el, majd ezt kezeljük hagyományos talajműveléssel. Ennek hatására később ennyivel kevesebb gyom jön ki. Főleg tavasszal alkalmazzuk a tavaszi gyomok ellen, a késő nyári használat kevésbé jellemző – mondta.

Amikor normálisabb az időjárás, mint az elmúlt években, és tavasszal van nedvesség a talajban, valamint a vetés előtt elkezd emelkedni a hőmérséklet, ezek hatására csírázni kezdenek a gyommagvak és kihajtanak. Majd, amikor elérik a szikleveles kort, mechanikai gyomirtással ki tudjuk irtani ezeket. Adott esetben 2-3 kelesztést is meg szoktunk valósítani, amikor nagyon gyorsan kiszőrösödtek tavasszal a talajok a gyomok miatt a sekély művelés után. A maradékot pedig egy újabb műveléssel le tudjuk kezelni. Ez a beavatkozás hasonló ahhoz, amit nyáron tarlóhántás után csinálunk, amikor igyekszünk mielőbb kikeleszteni a gyomokat, hogy aztán kezelhessük őket. Az évelőknél ezt a tarlókezelést totális gyomirtó szerrel érdemes elvégezni, ennek hatására a következő évben lényegesen kevesebb nem kívánt növény jelenik meg a táblákon.

Az éjszakai kultivátorozás lényege, hogy sötétben történik a magágykészítés, és másnap kora reggel vetünk. Ezt a gyakorlatot néhány éve végezzük el, és a gépkezelőink megerősítik, hogy ennek hatására a megelőző időszakhoz képest jól láthatóan kevesebb a gyom. A monitoros kultivátorunkat viszont nem csak biotermesztésben használjuk. A kapás kultúrákat és a szóját is 45 centis sortávra vetjük, és amíg a gépkezelő kollégák tudnak haladni benne, addig megy ez a gép is. Fontos egy 4-5 centiméteres biztonsági távolság beállítása a sorra, így ennyi marad műveletlenül. Az első 2-3 műveletnél fent van egy ujjas forgókapa, ami kiszedi a sorban lévő csírázó, kihajtott gyomot. Amikor pedig már akkora a növényállomány, hogy ezzel nem tudunk dolgozni, leszedjük ezeket a kapákat a művelőeszközről és addig kultivátorozunk, amíg a gép biztonságosan el tud menni az állományban a haszonnövények károsodása nélkül. Ezt 3-4 ismétléssel valósítjuk meg. Fontos, hogy minden második gépi kapálás után egy csapat végigmegy a területen és kihúzzák a sorban a felnőtt gyomokat a szójánál. Egyelőre ezt a műveletet nem tudtuk géppel kiváltani.

A kukoricánál és a napraforgónál a 76 centis sortáv teljesen más technológiát igényel, de a szisztéma közel ugyanaz, hátul az ujjas gyomirtó végzi a munkát. Amíg tudunk menni, ezzel haladunk, és a gépi kapával ritkítjuk a gyomokat. Aztán a fent említett brigád tagjai általában 2-szer végigmennek a területen kézi kapával és kivágják a hátrahagyott gyomokat. A szóját és a cukorrépát is egyszer megkapáljuk géppel, ilyenkor 10–12 kilométeres sebességgel lehet haladni.

Az idei évben több kísérletet is elvégzünk Borsiczky Istvánnal, akivel évek óta azon törjük a fejünket, hogyan lehetne hatékonyabban és eredményesebben megvalósítani a gyomirtást. Az egyik, hogy a gépi kapálással egy menetben egyrészt sorgyomirtást is végrehajtunk, ezzel 10–15 centiméter szélesen a sort gyomirtó szerrel kezeljük azon a részen, amit a kapa nem ér el. A másik a szórófej-beállítás megváltoztatása abban az esetben, amikor nem szükséges a gyomirtás. Ilyenkor ugyanis akár lombtrágyát is lehet szórni az állományra. Át kell állítani a fújás irányát, így a levélfonákra lehet kijuttatni a tápanyagokat. Van még egy hasznos gyakorlat, amikor a kultivátorozással egy menetben folyékony műtrágyát is kiteszünk a kukoricának, ami egyszerűbbé teszi a műveletet.

A gyomirtási technológiák újításának az a lényege, hogy idejében felkészüljünk a főleg jövőre bekövetkező, fájdalmasan érzékeny szerkivonásokra és szabályozásokra. Ezek miatt mechanikailag kell megoldani a gyomok gyérítését, és elébe menni a folyamatoknak. Ehhez viszont komolyabb gépkapacitás-bővítésre is szükség lesz: plusz talajművelő sorközkultivátorokat és traktort kell beállítani hozzá a rendszerbe. A robotkormányzást is használjuk a napi gyakorlatban. A segítségével meg tudjuk valósítani a talaj sávos művelését, annak közepébe tudunk vetni, és meg tudjuk oldani, hogy a robotkormányzás segítségével haladjon a kultivátorozó traktor is. Mindezt egy adat alapján, egy monitorról irányítva.

A permetezéskor arra törekszünk, hogy az állománykezeléseknél, a gyomirtásnál és a gombaölős kezelésnél is az adott célnak megfelelő cseppméretet és fúvókát válasszuk ki. Ehhez az is hozzátartozik, hogy bár sok esetben van szükség finom porlasztásra, de a szeles időben, posztkezelésnél is nagyon figyelni kell a gyártók ajánlására, miszerint csak egy bizonyos szélsebességig lehet dolgozni. A szakaszolás is egy nagyon fontos segítség. Amióta megvan a technikánk hozzá, és a vetőgépet, a műtrágyaszórót és a permetezőt is lehet szakaszolni, minden esetben alkalmazzuk. Nem vetünk, nem szórunk és nem fújunk duplán, így a károkozás elkerülése mellett a megtakarításunk is jelentős.

Ahogy a mezőgazdaságban szinte mindenre, a gyomirtásnál is kiemelten figyelni kell az időzítésre. Azt javaslom, ha lehet, akkor a gazda, vagy az illetékes munkatárs 2-3 naponta nyitott szemmel járja végig a területet. Ebben segíthetnek a monitoring drónok is, amelyeket kísérleti jelleggel szoktunk használni. Már most látjuk, hogy ez az eszköz hamarosan egyre több termelőnél a technológia része lesz, hiszen a kártevők okozta foltokat, mint például a vetésfehérítőt is, jól le lehet határolni. Ez alapján térképet készítve meg lehet tervezni a védekezést, így a drónoknak komoly jelentősége lesz a növényvédelemben is – mondta Berki Gyula.

Bicsérdről nyugat felé haladunk, túl egészen a megyehatáron, Somogyországba. Innen járja be a régió mezőgazdasági tábláit Horváth Attila növényorvos, növényvédelmi szaktanácsadó.

Amikor megtérül a szabálykövetés és a szakmai ismeret

Horváth Attila Somogy megye keleti végéből, Darányból indul el nap mint nap a termelőkhöz, hogy növényorvos végzettségét és gyakorlati tapasztalatát alkalmazza az egészségesebb növényállomány és az okszerű gyomirtás elérése érdekében. A növényvédelmi szaktanácsadót a szezon aktualitásairól, a legkomolyabb kihívásokról és a jövő fontos változásairól kérdeztük.

Hogyan alakul a kukorica vetése után a gyomirtás, a gyomszabályozás és a növényvédelem?

A tavalyi évet alapul véve idén az elkésett tavasz miatt csak próbálunk okosak lenni. Az elhúzódó gyomkelés következtében egy kezelés nem volt elég tavaly sem. Erre már készülünk, ha hasonlóan alakulnak a vetések és gyomkelés környékén a csapadékviszonyok, akkor már megvannak azok a hatóanyagok és adalékok, amikkel jó minőségű gyomirtást tudunk végezni. Nyugat-Baranya és Dél-Somogy területeire jellemző, hogy a tavasz minden évben sokkal hamarabb érkezik meg, mint az ország többi részén. Emiatt sokszor kell kapkodniuk a gazdáknak a vetéssel és a növényvédelmi feladatokkal is. A fenyércirok és a kakaslábfű évek óta nagy gondot okoz a környéken, a gyérítésük (rizómás kivételével) 4-5 évvel ezelőtt még 60–80 százalékban pre/korai posztemergens szerekkel történt és ez tűrhető eredményt is hozott. Azonban a szárazság és az egyre nagyobb mértékben jelentkező kakaslábfű miatt ma már megfordult a tendencia, nagyobb a felülkezelések aránya. Az időjárás változása és szélsőséges eseményei, az általánossá váló kevés csapadék miatt a termelők maximális dózist adnak ki a szerekből.

Mire érdemes figyelnie a termelőknek a permetezéskor?

Fontos, hogy amennyiben nincs évelő egyszikű gyom a kezelendő területeken, az akármelyik alapkezelés során kiadott korai poszt, vagy poszt szer is jó megoldást nyújthat a gyomirtásra. Nagyon oda kell figyelni a felülkezelő szerek használatakor a 4-5 kilogramm karbamid, vagy hasonló dózisú, magas nitrogéntartalmú lombtrágya hozzáadására is. Ezekhez mindenképpen az előírt mennyiségű nedvesítőszert kell alkalmazni, ami plusz 20–25 százalékot jelent a hatékonyságban. Ez viszonylag gyakran kimarad, nem megfelelő dózisban kerül felhasználásra. Amennyiben a vízkeménység, vagy a pH nem kielégítő, feltétlenül állítsuk be, ennek hiánya ugyanis bizonyos készítmények esetében 10–30 százalék hatékonyság-csökkenést is okozhat.

A permetezéshez használt víznél – amennyiben kútból, árokból tankolunk – alapvető fontosságú a mechanikai szűrés, illetve a vegyszerek, egyéb készítmények keverési sorrendje. A szívóágba építhető, gyári, cserélhető szűrőbetétes eszközök és a peszticid címkék elolvasása sok problémától kíméli meg a termelőket. Nagyon bosszantó és időigényes feladat a kicsapódott vegyszer miatt szétszedni és újra kipucolni a fúvókákat és 10–20 hektárra elegendő vegyszert kezelés után elveszíteni ahelyett, hogy a növények védelmét szolgálnák vele.

Lényeges, hogy a termelők több és az adott problémának megfelelő hatóanyagot válasszanak a gyomirtáshoz. Az alapkezelések elég speciálisak; ott, ahol nincs évelő egyszikű fertőzés vagy speciális gyomprobléma, 80–100 százalékos megoldást lehet elérni az alapkezelő szerekkel, csapadék függvényében. Ám, elsősorban a hektikus időjárás miatt a legjobbak a komoly felülkezelők, felénk a szerválasztásnál alap egy magas dózisú szulkotrion, vagy mezotrion, 40–60 gramm nikoszulfuronnal, természetesen a gyomflórához igazított hatóanyagokkal kiegészítve. Extrém gyomnyomás, nikoszulfuron-toleráns fenyércirok, gyökérváltott kakaslábfű esetén tembotrionnal fokozható a hatás.

Hogyan ajánlott eljárni a napraforgó és a kukorica növényvédelmi feladatai során?

A napraforgónál az alapgyomirtás nem marad el – nem tudunk csak poszt szerekre alapozni –, erre még mindig a fluorkloridon (Racer) a legjobb választás. A kezelés viszonylag kevés bemosó csapadék esetén is megfogja a magról kelő kétszikű gyomok jelentős részét, egy sorközműveléssel kiegészítve kiváló. Amit a kapa nem ér el, arra az esetek túlnyomó részében megoldás a halauxifen-metil (Viballa), így lehet tiszta növényállományt elérni. Idén sajnos nagy talajlakó kártételre lehet számítani, a drótféreg különösen nagy létszámban van jelen a földekben az enyhe telek miatt. Ezért talajfertőtlenítő szert mindenképpen javasolt alkalmazni a megfékezésükre. A kukorica alapkezelésekor figyelni kell rá, hogy a talajlakó kártevők egy jó része polifág. Ezért aztán ha egyszerre kel a gyommal a kukorica, akkor a termés szempontjából jobb, ha a károsító egy négyzetméternyi területen 100 darab növényt talál és nem 3 darab kukoricát. Ezt is fontos figyelembe venni a károk mérséklése érdekében.

Mik okoznak gondot a gabonákban?

Komoly ütemben terjednek a hatóanyag-toleráns gombák. Az árpában nyugatról Dél-Somogyba már 5–7 éve beérkeztek a triazol és strobilurin toleráns/rezisztens pirenofóra fajok és folyamatosan terjednek Kelet felé. Az SDHI hatóanyagú gombaölőkkel fel lehet venni a harcot ellenük, mindegyik ilyen termék még jól működik, főleg, ha rotációban használják azokat. A búza szeptóriával pillanatnyilag nincs komoly gond, viszont oda kell figyelni a helyes szerkombináció választására. Az erősebb gabonákban egyre gyakrabban okoz gondot a lisztharmat, újra elővettük az elemi ként tartalmazó készítményeket, természetesen szisztemikus fungicidekkel kombinálva. Az elmúlt években borzasztó mértékben felszaporodtak a levéltetvek, sajnos ez most látszik is a környéken, az árpa sárga törpülés vírus az őszi árpa táblák 15–20 százalékában jelen van, változó mértékben. Nem volt eddig technológiai elem az őszi felszívódó rovarölő szerrel elvégzett kezelés, a határban ez látszik is, a pirimikarb (Piridex, Judo) hatóanyagot egyre többen beillesztik a technológiájukba. A vörösnyakú árpabogár már márciusban jelen volt, imágót, tojást és „csigát” is folyamatosan találtunk az állományokban. Elhúzódó keléssel kell számolnunk, ilyenkor egy jól időzített acetamiprid + piretroid (Blade, Inazuma) hatóanyagú készítmény sokkal jobb módszer, mint egy – szinte biztosan többszöri alkalommal kijuttatott – normál dózisú szóló piretroid.

Érdemes-e drónokat használni a növényvédelmi munkák elősegítésére?

A drónos felvételezés egyre fontosabb szerepet tölt be a növényvédelmi feladatok támogatásában. Bízom benne, hogy a technológia fejlődésével néhány év múlva elérhetővé válik, hogy akár konkrét betegséget is definiálni lehessen a repülés után. Ültetvényben már talán van, de szántóföldön egyelőre nincs még olyan algoritmus, ami megfelelne erre, ám a kezdődő betegséggócok egy része már kiszúrható a feldolgozott kameraképek alapján is. A drónok használata nagymértékben rövidíti a tavaszi gabonabejárás idejét, és vadkár felmérésére is jól szolgál. Idén egyébként a kukorica differenciáltan kijuttatott poszt kezelést próbáljuk a lehető legjobban alkalmazni légi gyomfelvételezés alapján. A tervek szerint a kísérletek során két kezelést alkalmazunk, az elsőnél csökkentett dózissal megyünk a táblákra, a másodikat pedig ennek az eredményére alapozva végezzük majd el.

Melyek a legalapvetőbb hibák, amikre érdemes figyelniük a gazdáknak?

A helyes gyomirtási gyakorlat kiindulási alapja a keverésre vonatkozó táblázatok ajánlásainak figyelembevétele és betartása. Sajnos már itt sokan elcsúsznak a megszokásból való gyakorlati hibák miatt. Fontos a vízminőség-javító anyagok alkalmazása, és a 10-es metodika (német, francia ajánlások alapján) szerint végrehajtott keverési sorrend. Csak a jó minőségű permetlével lehet minőségi munkát végezni, ezért a metodikát minden gazdálkodónak, vagy érintett munkatársnak el kellene sajátítania. Már csak pár év van kikísérletezni a minőségi permetleveket és elérni azt, hogy ez a művelet rutinszerű gyakorlattá váljon. A növényvédő szerek kínálata ugyanis egyre csökken, valamint az Európai Unió mezőgazdasági-környezetvédelmi politikájának törekvései is azt mutatják, hogy kevesebb vegyszert lehet majd használni a növényvédelemhez. Ahhoz pedig, hogy a gazdák megfeleljenek az egyre szigorúbb feltételeknek az egyre szűkülő szerkínálattal, okszerű, szabályos és minőségi permetlékeverésre lesz szükségük.

Egy további nagyon komolyan érezhető hatást is érdemes kiemelni. Az a termelő, amelyik semmilyen talajjavítást nem végez, eszméletlenül leromlott állapotú talajokon kell dolgozzon, és a helyzet egyre csak romlik.

A humusz pusztul, a pH egyre alacsonyabb, a táp­anyagok felvehetősége korlátozott. Ezeknél a területeknél nagyon látványos és kedvező eredményt lehet elérni az okszerű kalciumos kezeléssel. Amennyiben nagymértékben savas a talaj, kalcium-oxidból javasolt 5–7 mázsát kiszórni hektáronként. Ennek hatására 2 éven belül óriási javulás várható, akár 15–20 százalékos terméstöbblet formájában.

Fontos még a keverhetőségre figyelni. Ami nem működik, azt nem szabad erőltetni. Nem jó, ha emiatt stresszelik a növényt a gazdák, érdemes inkább még egy menetet betervezni, így nem csökken az ellenálló képessége, amivel a betegségek is jobban elkerülik az állományt. A napraforgó esetében az a mondás járja, hogy egy kapálás 3-4 mázsa plusztermést jelent, így azzal nem érdemes spórolni. A legfontosabb tanácsom, hogy érdemes több szakember összehangolt munkájával, odafigyelve, az előírásokat betartva tervezni és végezni minden munkaműveletet.

A permetezéshez hozzátartozik, hogy a tapasztalatok alapján nagyon jól működnek a dupla réses fúvókák, általánosítani mégsem lehet, az elsődleges szempont a jó minőség és a jó szóráskép. Természetesen itt is alapvető a karbantartás, a kopott, nem megfelelő fúvókák cseréje. Az állandó légmozgás mellett is fontos a megfelelő cseppméret és a tökéletes fedettség biztosítása, a légzsákos technológia használata ajánlott a pontosság és a hatékonyság miatt. Sajnos egyre inkább indokolt, azért is, hogy az elsodródás okozta károkat el lehessen kerülni. Sok Nébih-es ügy van abból, ha akár néhány csepp is szőlőre, vagy gyümölcsre jut, bizonyos készítményeknél teljesen letarolja azokat és minden elsodródott csepp a kijuttató felelőssége.

A virágzó kultúrákban, beleértve a kalászosokat, virágzó gyomokkal tarkított táblákat is, használjunk méhekre nem veszélyes rovarölőket, a tau-fluvalinát itt is engedélyezett, ha komolyabb készítményt választunk, azt méhkímélő technológiával juttassuk ki. A megyében nem engedélyezett szerek használata miatt az elmúlt hetekben több tábla megsemmisítésre került.

Többek között emiatt is érdemes permetező szakembert, vagy szolgáltatót fogadni, hogy a növényvédő szer pontosan oda kerüljön, ahol annak lennie kell. Az se csüggedjen, akinek nincs pénzügyi kerete csúcsszuper, full extrás permetezőt venni, hiszen bérelni is lehet ezeket. A ráfordított összeg pedig többszörösen megtérül, ha pontosan és profin végzik a kijuttatást.

Ezekkel a témákkal érkezünk a következő részben

Júniusban folytatjuk az adatalapú gazdálkodás összefüggéseinek és értelmének bemutatását. A sorozatunk következő részében a növénymonitoring, a távérzékelés, a műholdképek használatának technológiai megoldásairól kérdezzük meg az ezeket alkalmazó termelőket a tapasztalataikról, és bemutatunk néhány, a gazdákat foglalkoztató kérdésre adott helyes gyakorlati választ is.

Sorozatunkban korábban:

• Ezért kincs az agráradat – 1. rész: Adatgyűjtés és adatvagyon
• Ezért kincs az agráradat – 2. rész: Növényvédelem és kijuttatástechnológia
• Ezért kincs az agráradat – 3. rész: Középpontban a vetés: technológiai javaslatok a legpontosabb kijuttatáshoz