Létkérdéssé vált az internet-hozzáférés, a digitális megoldások pedig az élet minden területén megjelentek az online csoportmegbeszélésektől és virtuális konferenciáktól kezdve a videós születésnapi köszöntőkig.
Az üzleti működés és a mindennapi élet szempontjából egyaránt az otthoni munkavégzés és a távoktatás széles körű elterjedése volt az egyik legnagyobb változás 2020-ban. Egymás után jelennek meg a tanulmányok, kutatási eredmények ezzel kapcsolatban, melyek igen érdekes képet mutatnak. A Microsoft legfrissebb Work Trend Index 2021 felméréséből – amelyet 31 országban több mint 30 000 munkavállaló megkérdezésével készítettek el – például többek között kiderül, hogy a munkavállalók 73 százaléka szeretne a járványhelyzet után is rugalmas feltételekkel, leginkább otthonról dolgozni. Több mint 40 százalék tervezi, hogy – kihasználva a távmunka adta flexibilitást – még ebben az évben munkahelyet vált.
A kutatás alapvető megállapítása szerint a járvánnyal hosszú távon is beléptünk a hibrid munkavégzés új korszakába – mind a munkaadók, mind a munkavállalók erre készülnek. A vállalatvezetők kétharmada (66%) már tervezi az irodák belső tereinek hozzáigazítását a megváltozott feltételekhez. Ma kétszer annyi időt töltenek a munkavállalók online megbeszéléseken – és globálisan több mint 40 milliárddal több e-mail váltás történt idén februárban –, mint egy évvel ezelőtt. A felmérésből kiolvasható trendek szerint ezek az adatok a járvány lecsengésével sem fognak lényegesen megváltozni. A pandémia új jelenségeket hozott a felszínre, amelyekre a jövő vezetőinek is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk. Nyilvánvalóan számításba kell venniük a rugalmas munkavégzés iránti fokozódó igényt. Ám közben biztosítaniuk kell a munkatársak közötti személyes találkozás lehetőségét is, hiszen a megkérdezettek kétharmada (67%) hiányolja jelenleg a megszokott kontaktusokat. A felmérés szerint hiába távolodtak el a munkavállalók a fizikai térben egymástól, a viszonyuk mégis közvetlenebbé vált az otthoni munkavégzés során. Érdemes továbbá több figyelmet fordítani az otthoni munkavégzés eszközeinek biztosítására is, mert a felmérés szerint ezzel jelenleg a munkavállalók 42 százaléka elégedetlen.
Az AgroStratéga évente felméri a mezőgazdasági árutermelő gazdaságok döntéshozóinak IKT-használati szokásait. A legutolsó kutatást 2020. augusztus 19. és szeptember 20. között végeztük. Az 1425 fős minta a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságokat reprezentálja.
Általában elmondható, hogy a nehezebb, nagyobb méretű asztali készülékek használata minden évben mérséklődik. Arányuk 2020-ban már csak 57%-os, míg 2012-ben még 77%-os volt. A helyüket – eddig – kevésbé a hordozható számítógépek, inkább a táblagépek és a zsebben is elférő okostelefonok vették át, amelyek tavaly már 23%-os, illetve 84%-os arányt képviseltek a kutatásban részt vevők körében. Adataink alapján 2017 volt az első év, amikor az okostelefonok használata (69%) megelőzte az asztali gépekét (65%), 2019-ben pedig már a hordozható számítógépekért is gyakrabban nyúltak a válaszadók (61%). 2020-ban a legtöbbet használt IKT-eszköz az okostelefon (84%), ami még mindig emelkedő trendet mutat.
A folyamatok átlátásához, a trendek felvázolásához fontos az egyes generációk közötti különbségek és hasonlóságok feltárása is. Tavalyi felmérésünk válaszadói 46%-ban a 40–59 év közötti korcsoportba tartoznak. A válaszadók 29%-a betöltötte a 60. életévét, és mindössze minden tizenharmadik harminc év alatti. Átlagéletkoruk 50 év. Generációs besorolás alapján a válaszadók háromnegyede a Baby Boomer (37%) és az X generáció (38%) tagja. A mintában egyelőre elhanyagolható a Z generáció (2%) jelenléte, de már 23%-os arányt képvisel az Y generáció.
A döntés-előkészítés során más eszközöket használ és eltérő csatornákat részesít előnyben a három különböző generáció. Talán nem meglepő, hogy a fiatalabbak nagyobb arányban vesznek igénybe mobil infokommunikációs eszközöket, mint az idősebbek. Amíg az Y generációs döntéshozók 96%-a az okostelefont preferálja, addig az X generáció esetében ez az arány 88%, a Baby Boomereknél pedig 72% (mindhárom generációnál növekedést mutat). Hasonló trend figyelhető meg a hordozható számítógépek és táblagépek használatában is, viszont asztali számítógépen az idősebb generációk képviselői dolgoznak nagyobb arányban.
Az AgroStratéga 2020-ban már kilencedik alkalommal végezte el azt a felmérést, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési és döntési szokásaival, preferenciáival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz.
Az országos felmérésnek 2020-ban is szakmai partnere volt az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége), a FRUITVEB (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács), a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége) és a MÁSZ (Magyar Állattenyésztők Szövetsége). E négy szakmai szervezet mellett az EUROCHEM, a HARDI, a NUFARM, a RAPOOL és a SAATEN-UNION is támogatta kezdeményezésünket.
Az országos felmérés eredményeit bemutató kiadvány letölthető ide kattintva.
Pólya Árpád – Varanka Mariann
