Amikor jó csávában, pácban lenni!

Nem egyszerű cikket írni egy ilyen témában SEM. Gondolhatnánk, gondoltam, hogy e téma, a kalászosok gombaölőszeres csávázása IS már lerágott csont, de kicsit magamba nézve rájöttem, hogy nem csak kötelességem e cikkre való felkérésnek eleget tenni, hanem van benne öröm is, ráadásul kihívás is. Vannak vélt, vagy valós „örök” aktualitások. Lehetnek új információk is, amit érdemes közreadni, de az is lehet, hogy valakinek pont e cikk kapcsán ugrik be valami és akkor már megérte.

Miért, mióta, mivel, hogyan, meddig csávázunk?

A MIÉRTET a szakembereknek, a gazdáknak nem kell magyarázni.

A MÚLT sokakat nem érdekel, pedig érdekes. Én igen fontosnak tartom a „gyökerek”, a múlt, a honnan ismeretét.

A MIVEL talán többek szerint csak kereskedelmi kérdés – én is a cégem mundérért szolgálom –, de van mögötte szakma is, főleg, ha egyedi a termék, mint a BIOSILD DUO.

A HOGYANT általában nem nézzük, nem elemezzük, noha sok esetben ez is fontos.

A MEDDIG csávázunk, azaz milyen jövő előtt áll a csávázás egyelőre nyitott kérdés – lásd EU növényvédőszer-szabályozás, stratégia –, de igazából a meddig visszakanyarodik, visszakanyarodhat a MIVELHEZ.

A MIÉRTET nem kell magyarázni, de azért mégis idézem Szentey László (Növényvédelem 2017/09/10) tömör összefoglalását: „Összegezve a fungicides gabonacsávázásról való ismereteket, a készítmények hatékony védelmet biztosítanak a csak vetőmaggal terjedő gombabetegségek ellen (pl. por vagy repülőüszög), a vetőmaggal terjedő és a talajból egyaránt fertőző gombabetegségek ellen (pl. kő vagy fedett üszög, törpeüszög, fuzáriózis, penicilliózis), valamint a talajból és gabona árvakelésekről a kelő állományt fertőző (pl. rozsda, lisztharmat, szártörő gomba, torzsgomba) korai fertőzések ellen.”

Kutakodásom során a MIÉRT, MÚLT kapcsán az alábbi színes, ízes, több, mint 200 éves megfogalmazást találtam: „A mag bétsávázásának, mindenkor az a haszna van ... hogy nedves időben, mikor nevekedésre kész dudva nyomon ott terem ... az árpa egyszerre s egy indulattal nyomja el és hogy a gabona életét valamivel rövidebb határ közé szorítsuk, az aratást valamivel közelebb húzzuk” (Pethe F. 1805: 421).

A XIX. század második felétől az üszög leküzdésére egyre jobban terjedt a vetőmag csávázása. (mek.niif.hu/02100/02152/html/02/166.html#167)

Ezen információk messze régebbiek, mint a Wikipédia, ami az 1930-as évekre visszanyúlóan említi az Ustilago avenae és a Tilletia tritici kapcsán a higanyos csávázást. (en.wikipedia.org/wiki/Seed_treatment)

A MIVELRE tanulmányainkból tudjuk, hogy eleinte rézgáliccal csáváztak, de talán az alábbi sorokat nem árt ismerni, közreadni:

Az abaúji Hegyközben emberemlékezet óta, mely a 19. század második felére terjedt ki, mindig csáváztak. Ez az első háború előtt rézgáliccal történt, amibe egy kis meszet is kevertek. Egy nagyobb edényben megcsinálták a keveréket, beszórták a vetnivalót, majd jól összekeverték. Később porzócsávával is kísérleteztek, de az körülményes lévén, felhagytak vele. Újabban megint rézgáliccal csáváztak, mert még mindig az bizonyult a legjobbnak, de meszet már nem raktak hozzá. A lében öt percig áztatták a magot, majd ponyván szárogatták; elvetésére a következő nap került sor (Balassa I. 1964a: 72).

Debrecenben a két világháború között a parasztbirtokokon is rendszeresen csáváztak 1%-os kénkővel. Minden mázsa vetőmagra 4–5 liter oldatot szántak. A köves helyre garmadába rakott búzát locsolóval jó alaposan megöntözték, majd az egészet falapáttal átforgatták, hogy a csávázás egyenletes legyen. Régebben ritka szövésű ponyvába tették a gabonát, és úgy mártogatták bele a lébe. Ezt az eljárást csak akkor lehetett alkalmazni, ha másnap biztosan el tudták vetni, mert különben a mag csíraképessége látta kárát (Balassa I. 1940: 26).

Várongon (Tolna m.) ennek az eljárásnak pácolás a neve, amit kékköves, rézgálicos oldattal végeznek. „Pácolni régi, használaton kívüli dagasztó- vagy mosóteknőben szoktak, mégpedig úgy, hogy a teknő egyik felében összehalmozzák a búzát, és a pácos lét, mit egy vödörben vagy fazékban készítettek el, ráöntözték, majd kézzel átforgatva, megkeverve a teknő másik oldalára hányták. Kétszer-háromszor átkeverve el is készült. Ha viszont nem volt pácos teknyő, hanem például a pitar egyik sima sarkán, netán az udvaron keményre taposott egyik szögletén kellett a keverést elvégezni, akkor többnyire lapáttal, ha volt, falapáttal keverték. Egyszerre különben csak keveset, amit másnap elvetettek, pácoltak be, nehogy megpenyhedjen vagy csírázni kezdjen vagy esetleg mint felesleg megmaradjon” (Takács L. 1976: 104). Rábagyarmaton (Vas m.) hogy „... a búza üszkös ne legyen, a vetőmagot kétasszonynap (augusztus 15.–szeptember 8.) között kiteregetik a napon (éjjelre is künn hagyják). Vetés előtt a vetőmagot azonban pácolják is: a csáva kékgálic és trágyalé keverékéből készül, amibe még kerül az úgynevezett Szent János-bor is” (Moór E. 1932: 159).

A MIVEL áttekintése során most „ugorjunk” 1990-be, amikor a Sumi Agro a hazai piacon megjelent a Biosidl márkenévvel. Ekkor került engedélyezésre ill. forgalomba a Biosild BD. 2009-ig a Biosild BD (karbendazim + dinikonazol) szép pályát futott be. Magyarország egyik meghatározó kalászos csávázószerévé nőtte ki magát. Hatóanyagait közel két évtizedes sikeres használat után Európában visszavonták, így 2010-ben bevezettük az új Biosildet, a Biosild Topot.

A Biosild Top hatóanyagai, a tiofanát-metil és a tetrakonazol  10 évig ”állták a sarat”. A Biosild Top lassan a hazai kalászos fungicid csávázópiac vezetőjévé vált. Rövid ideig, 2016–2018 között az imidakloprid hatóanyagú Lotus 600 FS-sel ikercsomagban komplex gomba- és rovarölőszeres csávázásra is szolgált.

A tiofanát-metil újraengedélyezése során várható volt, hogy e hatóanyagot az EU előbb-utóbb visszavonja, ezért 2020-ban már bevezetésre került a legújabb Biosild, a BIOSILD DUO. Hatóanyagai a mélyhatású prokloráz rézklorid komplex és a felszívódó tritikonazol minden kórokozó ellen megoldást biztosítanak. Magyarországon e hatóanyagokat kizárólag csak a BIOSILD DUO gombaölő csávázószerben kerülnek forgalomba és kizárólag a Sumi Agro Hungary Kft. forgalmazásában.

A Biosildek mindig is kiváló tapadó- és színezőképességgel rendelkeztek. A BIOSILD DUO a színezőképesség terén még „egy lapáttal” rátett. A vele kezelt mag mindenki megelégedésére igen tetszetős színű.

Hatására erősebb és hosszabb gyökérzete fejlődik a kalászosoknak és növekszik azok fagy- és szárazságtűrő képessége.

A BIOSILD DUO dózisa 2,0 l/t és valamennyi agrár-környezetgazdálkodási programban felhasználható.

A vele kezelt búza egyenletesen kelt és még az idei nem túl kegyes időjárásban is szép tél végi-kora tavaszi képet mutatott.

Összegezve elmondhatjuk, hogy a Sumi Agro palettán sajnos trágyalé és Szent János bor nem található meg, de a BIOSILD DUO igen!

Használja megelégedésére, bizalommal!

Nem hagyjuk pácban!

A cikk szerzője: Jáger Ferenc