Így került sor arra, hogy az érdeklődő gazdálkodók első alkalommal vehetnek részt mindenre kiterjedő bemutatón a RAPOOL egyik tulajdonosa, a Deutsche Saatveredelung AG RAPOOL's 360 fok elnevezésű platformjának használatával. Ez az online elérhető lehetőség egy új, innovatív eszköz, ami nem létezett korábban.  

A Lippstadtban lévő központ mellett, az ISTA vetőmag-tanúsító laboratóriuma található, ahol a repcemagot tisztítják, kezelik és csomagolják. Itt ugyanis DSV – amely cég a RAPOOL egyik tulajdonosa – számos növénynemesítő és tesztállomást is működtet. Itt a holnap repcéjét nemesítik.

Dr. Carsten Oertel, a nemesítésben közreműködő szakember az utóbbi években a nemesítésben tapasztalható kihívásokról beszélt, elmondta: a tarlórépa sárgaságvírusa (TuYV) terjedése felgyorsult a neonikotinoidok betiltása után. A meleg őszök és telek, a virágzás idején tapasztalható késői fagyokról és az aszályos tavaszok szintén gondokat okoznak a termelőknek és a nemesítőknek egyaránt. De kitekintést adott a jövőre is: a tapasztalatok szerint egyre gyakoribbá válik a fagy a virágzás elején, és a meleg időszakban több rovarkártevővel lesznek kénytelenek számolni a termelők. Ám nehézséget jelent, hogy mind kevesebb rovarölő szert tudnak majd használni a gazdák.

A nemesítő számára rendelkezésre álló egyik megoldás jelenleg a nagyon erőteljes növényfejlődés biztosítása, kiegészítve a tovább javított genetikai terméspotenciállal és minőséggel. Mivel egy új hibrid sem készül el egy nap alatt, ez ugyanis akár 10 évig is eltart, hosszú utat kell bejárni míg egy-egy új fajta eladhatóvá és termesztésre alkalmassá válik, és a vetőmagja kapható lesz széles körben.

Oertel hangsúlyozta: a szóban forgó foklyamatban fontos tulajdonságok a sárgaságvírus-, a fóma- és a kipergés-ellenállóság és a nitrogénhatékonyság is. Minden egyes tulajdonság azt biztosítja, hogy a hibrid védett legyen a betegségektől, és a gazda számára a betakarítás a lehető legjobban sikerüljön egy-egy szezon zártával. Ha ugyanis egy hibridet megfertőz a tarlórépa sárgaságvírusa, a terméspotenciál jelentősen, a szemtermés 3-5 százalékával csökkenhet. A TuYV már most erősen elterjedt Lengyelországban, Csehországban és Ukrajnában. A sárgaságvíruson túl a fóma is nagyon jelentős termésveszteségeket okozhat. A fertőző fómafajok lépésről-lépésre gyorsan terjednek Kelet-Európában – állítja a nemesítő.

Kitért a szakember arra is, hogy a tesztelésre szolgáló földek nagy területet fednek le, mivel a parcellákat, megfelelő távolságban kell izolálni, és a vetésforgó miatt egyre nehezebb megfelelő területet találni.

A vetőmag miatt nem lehet a területen árvakelésű repce, sem a vetésforgóval kapcsolatos betegségek, például gyökérgolyva. Azért, hogy az előfordulás esélyét minimalizálják, nem használnak keresztesvirágúakat takarónövényként. Általában olyan korán lekerülő előveteményeket kell választani, mint az árpa, vagy esetleg  parlagon hagyják a területet az olajrepce vetése előtt.

A cég tájékoztatása kitér arra is, hogy a kutatóhely thülei épületeit 1974-ben emelték, azóta bővítették a telephelyet a jelenlegi méretére. Így például egy nagy alapterületű épületet alakítottak át a kiterjedt géppark elhelyezésére. A tisztítócsarnokban modern feldolgozógépek találhatók. Egy fejlett, légkondicionált és szigetelt vetőmagraktárban tárolják az értékes vetőmagok több ezerre rúgó változatát. A 2000 négyzetméteres üvegházi terület kisebb részekre van felosztva, hogy megfeleljenek a növények izolálása érdekében és megfertőzése miatt támasztott különböző követelményeknek. Több hűtőhelyiség is rendelkezésre áll, amelyeket a repce vernalizálására (hidegkezelés) használnak.

A Thülében található nemesítő-állomás része egy több mint 25 helyszínre kiterjedő - uniós ellenőrzés alatt álló – hálózat működik szerte a kontinensen. Ez a  teszthálózat az alapja a hibridek legjobb tulajdonságokkal rendelkező széles választékú előállításának és azoknak a hibrideknek, amik a leginkább adaptálódtak Európa fő olajrepce-termesztő régióiban.

Ismertetik azt is, hogy a thülei DSV-laboratórium a főépületben kapott helyet. Dr Zeljko Micic, a laboratórium vezetője és csapata foglalkozik a repce, búza, árpa, takarmány- és gyepalkotó fűfélék fontos összetevőinek meghatározásával és a jelentős nemesítési tulajdonságok fehérje- és DNS-szintű kutatásával.

A thülei DSV-laboratóriumban végzett elemzések segítségével gyorsabbá és hatékonyabbá tehető a nemesítés. A thülei nemesítőállomás személyzete 35 teljes és 20 részmunkaidős alkalmazottat foglalkoztat.

Ezenkívül nagyszámú német és külföldi diák, egyetemi hallgató és ideiglenes munkatárs dolgozik itt áprilistól szeptemberig. 2015 óta növénytechnológusokat is képeznek a területen, ami hároméves szakmai képzést jelent – tartalmazza a cég közleménye.