A korábbi korlátozott használat oka a műholdképek felbontásában és az adatfelvétel sűrűségében keresendő, de ugyanilyen fontos gátló tényező volt, hogy a rendelkezésre álló adatokat nehéz volt összekötni egy gazdaság napi működésével, munkálataival és azok eredményeivel. Utóbbi kapcsán az érzékelőkkel, mérőeszközökkel ellátott mezőgazdasági gépek és az egyéb helyszíni adatfelvételi lehetőségek, például az időjárási szenzorok, képezhetik a hiányzó láncszem egyik felét, amely révén megtérülhet a műholdalapú adatok elemzése a gazdálkodási döntések meghozatalakor. A láncszem másik fele ezen adatok összekötése, adatbázisszintű rendszerezése és tisztítása, minőségbiztosítása. Ezekre már specializálódtak adatszolgáltatást nyújtó cégek világszinten és Magyarországon egyaránt.

A precíziós mezőgazdaság lényegében az adatalapú gazdálkodási döntések kiterjesztését jelenti azon felbontási szintig, ahol még értelmezhető az információ a gazdálkodási, naturális szempontok mentén.

Műholdalapú adatból – Sentinel1-2 és Landsat8 – már Magyarországon is négyévnyi feldolgozott és eltárolt mennyiség áll rendelkezésre távérzékelésre specializálódott szereplőknél, 10×10 méteres parcellaszinten, a mindenkori felhőtakaró függvényében majdnem heti rendszerességgel. A heti adatsűrűség már szinte valós idejű beavatkozásra ad lehetőséget, ha érdemi elváltozás látható az egyik parcellában, például a növények tömegében, egyik hétről a másikra.

Magyarországon a műholdalapú adatok felhasználásának elterjedésénél az igazán nagy áttörésre még várni kell, de már egyre több hazai szereplő nyújt a gazdálkodók számára is áttekinthető hozzáférési felületet, ahol az adatok jól értelmezhető információként, és nem nyers formában jelennek meg, akár közvetlenül a szántóföld szélén, egy mobileszközön keresztül.

A műholdalapú adatok felhasználásának terjedését a hazai mezőgazdaságban a Takarékbank Agrárcentrum finanszírozói és szakértői is fontosnak tartják.

A konkrét beruházási, fejlesztési tervek, hiteligények értékelésekor nemcsak a finanszírozási lehetőségek, hanem a naturálisan mért eredmények vonatkozásában is visszajelzést adnak külső partnerként a várható eredményekről és a megtérülésről.

A cikk szerzője: Antal Áron