Agro Napló • 2021. augusztus 8. 13:32
A martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetében folyó gabonakutatás és -nemesítés céljai megegyeznek az Európai Unió növénynemesítési, kutatási-fejlesztési irányvonalaival.
Lényegében a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok elsődlegességét szem előtt tartva a „többet kevesebbel” elvet követve olyan kalászos fajták nemesítésén van a hangsúly, melyeknek egyre jobb az ellenálló képessége, különösen a biotikus (betegségek) és abiotikus (időjárási v. klímaváltozási) stressztényezőkkel szemben. Az alkalmazkodóképesség igényével egyenrangú fontosságú a produktivitás, a beltartalmi minőség javítása valamint a tápanyag-hasznosító képesség fejlesztése.
A növénynemesítés végtermékének – az adott fajta megválasztásának – tehát kiemelt jelentősége van, mert a fajta genetikai potenciáljában rejlő valamely többlettulajdonság miatt illeszti azt a termelő a saját természeti és agrotechnikai adottságaihoz.
Mit vár el egy búzafajtától a piac?
Legyen kiváló a termésbiztonsága, mert nagyon eltérő feltételek között kell elfogadható, vagy jó (nagy) termést adnia. Ehhez párosuljon sokrétű, komplex rezisztenciatulajdonság, mely egyrészt a kórokozók okozta veszteségeket mérsékli, másrészt a növény toleranciáját növeli a hőmérsékleti-, vagy csapadékbéli szélsőségekkel szemben.
Számít-e a fajta korai, középkorai érése és az optimális vetésidő betartása?
Nem is keveset! A hőstressz kísérletek (is) igazolták, hogy a gabonák a generatív fejlődés időszakában (kalászhányáskor és azt követően) a legérzékenyebbek az extrém hőmérsékletre és a vele általában együtt járó vízhiányra. Az utóbbi évjáratokban tapasztalható klimatikus viszonyok között e két terméslimitáló stresszfaktor csökkenthető egy koraibb kalászolású és érésű fajtával, amely a június-július fordulója körül megérkező hőhullámok idejére már megérik, készen van, aratható. Mivel május elején virágzik, az ideális hőmérséklet miatt hosszabb ideje marad a termékenyülésnek, majd a tápanyagok beépítésének a magokba.
Október közepe az ideális időszaka a búza vetésének. Ha novemberre csúszik a kezdet akkor számolni kell a növénymagasság, a növekedési intenzitás és a kalászkaszám csökkenésével.
A martonvásári búzafajtákra már két emberöltő óta lehet számítani, a teljesség igénye nélkül emeljük ki „válaszainkat” a Marton Genetics® kínálatából.
Újoncok a porondon, az Mv Kondás, korai bőtermő rekorder tar búza, elsősorban speciális ipari vagy takarmánycélú hasznosításra javallott. Olyan kiemelkedő a betegségellenállósága, hogy akár egy gombaölő szeres kezeléssel is biztonságosan termeszthető.
Ellenpárja az Mv Felleg, ami a majdnem javító sütőipari kategóriából szintén koraiságával és szokatlanul nagy terméspotenciáljával emelkedik ki. (A prémium minőségű búzát termelőket ezúton biztosítjuk, hogy a nagy előd, az Mv Kolo még sokáig elérhető lesz!) Mindkét új fajtánk korlátozott mennyiségben a MG képviselői hálózatán keresztül előrendelhető.
Az egymással is folyamatosan versenyző martonvásári derékhad, akik már bizonyítottak, érésidő szerinti sorban: Mv Nemere, az ideális, könnyen termeszthető bőtermő malmi búza, névjegye a termésbiztonság. Átlagos termelési körülmények között sem enged nagy teret az évjárati ingadozásnak. Mv Nádor. A másik büszkeségünket nem méltathatjuk jobban, mint a magyar gazdálkodók, akik ez évben az összes búzatermő terület minden 5. hektárjáról Mv Nádort arattak. E nagyon jó terméspotenciálú csoport középkorai érésű, mind termésminőségben, mind rekord termésmennyiségében legstabilabb tagja az Mv Ménrót. Kalászolásban 3–5 nap választja el a Nádortól, állóképessége, komplex rezisztenciatulajdonságai intenzív üzemi termesztésben hektáronként 9 tonna A2-A1 farinográfos minőségű termény aratását hordozhatják.
Különcök vagy „egyéniségek” a palettánkon olyan speciális értékmérőkkel bíró búzafajták, mint például az Mv Nádor genetikai testvére, az Mv Krajcár. Szárazságtűréséből fakadó versenyképes termésével és stabilabb minőségi értékeivel jeleskedik. Az Mv Karéj a tápanyagellátás színvonalát tekintve az alkalmazkodás nagymestere, átlagos betegségellenállóságát feledtetik az átlag feletti hozamának kitűnő sütőipari értékei. Biotermesztésre az Mv Pántlika a legjobb, annál is inkább, mert a sárgarozsda ellenállóságát 15 országban vizsgálták és mindenütt dobogós lett. Speciális sikérminőségét a 8–9 t/ha-os hozamával együtt igényli a piac, így az őszi szezonra ismét elérhető lesz nálunk az Mv Lucilla.
A Marton Genetics® őszi vetőmagkínálatából az intenzív árpákkal speciális csávázással, a bőtermő tritikálékkal, a több termesztési célra használható rozzsal, az őszi durumok és a tönkölyfajták választéka mellett az őszi száraz- és takarmányborsók fémzárolt vetőmagjaival is a termelők rendelkezésére állunk.