A hazai növénytermesztés egyik legnagyobb kihívása, hogyan tudjuk természetes anyagokkal pótolni a talaj tápanyagtartalmát a termőföld fizikai, kémiai, biológiai állapotának egyidejű megőrzése és javítása mellett.

A szerves trágyák pozitív hatása a jelentős makro- és mikrotápelem tartalmukból adódik, ám a talaj fizikai-kémiai tulajdonságaira, szerkezetére, vízgazdálkodására, illetve a talajéletre, annak aktivitására is befolyással bírnak. Ugyanakkor kijelenthető, hogy ezek – növénytermesztés sikerességét jelentősen javító – hatások csak a szakszerűen kezelt szerves trágyától várhatók el.

A helyenként nagy mennyiségben keletkező trágyát megfelelő körülmények között kell tárolni, majd később a legoptimálisabban felhasználni, ám mindezt úgy, hogy az ne fertőzze a talajvizet, a szaghatás ne terhelje túlzottan a környezetet, a kórokozók és gyommagvak a kezelés során elpusztuljanak. Ez a feladat azonban esetenként komoly kihívások elé állíthatja az állattenyésztő telepeket.

A szerves trágya tápanyagainak jelentős része szerves formában található. E tápanyagbázis csak a szerves kötések felbomlása után, mikrobiológiai folyamatok eredményeképpen alakul át a növények számára is könnyen felvehető szervetlen formákká.

Az érési folyamatok közben lejátszódó tápanyag átalakulás mindenképpen időigényes folyamat, az eredményessége számos dologtól függhet. Ugyanakkor a bontásban élenjáró és a tápanyagok mobilizálását végző baktériumtörzsek használatával, a szerves trágya beoltásával sokat tehetünk a folyamatok sikerességéért. Ebben segít a Phylazonit Organic TK!

Több éves, állattenyésztő telepeken elvégzett kísérlet sorozatainkban vizsgáltuk a szerves trágyák tápanyagtartalmát, C:N tartalmát, nehézfém tartalmát, térfogatváltozását.

A kedvező C:N arányú szerves trágyával gazdagítjuk a talaj növények számára felvehető NO3-nitrogén tartalmát. A tág C/N arány nitrogén immobilizációt okozhat a talajban (a lebontó szervezetek a talajból lesznek kénytelenek a nitrogént felvenni), ebben az esetben kiegészítő nitrogénműtrágyázásra lehet szükség.

Kísérletünkben a Phylazonit Organic TK készítménnyel kezelt trágyakazlakban 4 hónap elteltével a kedvezőtlenül tág C/N arányt (35:1, 42:1) sikerült egy kiváló (14:1, 22:1) C/N arányra szorítanunk, míg a kezeletlen kazlakban ezek az érékek még mindig a gyenge istállótrágyának megfelelő értéken maradtak (30:1, 28:1).

A kezelt és kezeletlen trágyák makro és mikroelem tartalmának változását vizsgálva a három, eltérő trágyakezelési technikát alkalmazó szarvasmarha telepen azt tapasztaltuk, hogy a nitrogén, a foszfor és a kálium, illetve számos mikroelem mennyisége a mikrobiológiai oltás hatására magasabb értékeket mutatott.

A tápanyag mobilizáló baktériumok a szerves kötésekből jelentős mértékben szabadítják fel és mineralizálják a tápanyagokat, mely formában már azokat a növények is fel tudják venni.

A diagramon a kezeletlen trágyához viszonyítva tüntettük fel a kezelések során bekövetkező tápanyagtartalom változásokat. Foszfor esetében a kezelés hatására 14-59%-kal, kálium esetében 27-32%-kal magasabb értékeket mutattunk ki.

A hígtrágya tárolása és hasznosítása szintén egy óriási problémája a nagyüzemi állattartásnak. Gyakorlatilag az egyetlen megoldás az elhelyezésére, ha a homogenizált vagy szeparált hígtrágya a szántóföldre kijuttatható.

A nagy mennyiségben keletkező, magas szervesanyag-tartalmú, változatos tápanyagtartalmú hígtrágya tápelemeinek ehhez először át kell alakulniuk a növények számára hasznos, könnyen felvehető formákká.

Kísérleteinkben 3 hónap alatt sikerült a kezelt hígtrágya szerves anyag frakcióját lebontani, hígabb, könnyebben kezelhető trágyát kaptunk. A szárazanyag tartalom közel 10 %-kal csökkent ez idő alatt, a szerves anyag tartalom csökkenése pedig meghaladta a 23 %-ot.

Összegezve eddigi kísérleteink eredményét, a Phylazonit Organic TK trágyakezelő készítményünk használata a következő pozitív hatásokat eredményezte:

• Jelentősen magasabb nitrogén, kálium és foszfor tartalom a nem kezelt kontrollhoz képest
• Megszünteti hígtrágya esetében a fenékiszap és a felszíni kéreg kialakulását.
• A hígtrágya hígabbá válik, a durvább szervesanyag-frakciók lebomlanak.
• A bór és a kalcium magasabb értékei a nem kezelt kontrollhoz képest
• A C/N arány szűkülése
• Térfogatcsökkenés
• Az állatok antibiotikumos kezelése miatt a trágyába jutó szermaradványok hatására csökkenő baktériumkultúra újraéledése
• Ammónia megkötése, szaghatás csökkenése.
• Trágyalegyek számának csökkenése.

A kísérletek eredményeiért és értékeléséhez keresse tanácsadóinkat!