Szakmaközi szervezetté alakul a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület, erről döntött az egyesület idei közgyűlése – mondta az Agro Naplónak Vadász Attila, az egyesület elnöke. Vele és Popovics Tamással, az egyesület elnökségi tagjával – a szóban forgó elhatározás kapcsán – beszélgetett lapunk munkatársa.
Az egyesület elnöke elmondta: már korábban is célul tűzték ki a szakmaközi szervezetté válást, ám ennek néhány éve még jogszabályi akadályai voltak. Ezek időközben elhárultak, és most az egyesület idei közgyűlésén döntöttek úgy a tagok, hogy a szakmaközi szervezetté történő alakulást meglépik. A hazai fehérjepiac – kezdve a vetőmag-termesztéstől a feldolgozásig – lényegében szervezetlen, ezáltal erősen kitett a világpiaci mozgásoknak. Jelentős továbbá a növényifehérje-behozatal Magyarországra, a szakmaközi szervezetté történő alakulás ezt a folyamatot is szabályozott mederbe terelné, ami pedig erősítené a GMO-mentes fehérjefelhasználást is – jegyezte meg Vadász Attila.
Agro Napló (A. N.): A hazai növényi fehérje-előállításban a szójabab meghatározó jelentőségű, mégis mekkora ez a szerep?
Vadász Attila (V. A.): Ma Magyarországon az összes fehérjenövény vetésterülete évente mintegy 80 ezer hektár. Az említett területnagyságból 62–63 ezer hektár a szója vetésterülete, ami az éves hazai növényifehérje-szükséglet mintegy 25–30 százalékát teszi ki. Mindez mintegy 180 ezer tonna szójabab megtermelését jelenti évente Magyarországon, hektáronkénti 3 tonna közeli átlagos terméshozammal számolva. Az éves szójaszükséglet jelenleg Magyarországon mintegy 500–550 ezer tonna. A hazai termelést meghaladó mennyiséget Észak-, de leginkább Dél-Amerikából, főként Brazíliából, Argentínából, valamint Uruguayból szerezzük be. Mivel a Magyarországon megtermelt szója jelentős hányada GMO-mentes, ez leginkább exportra kerül, amelyet importtal helyettesítünk.
A. N.: Jelenleg mi az egyesület szerepe és milyen hatáskörökkel rendelkezik majd, ha szakmaközi szervezetté alakul?
V. A.: Az egyesületnek jelenleg abban van a legnagyobb szerepe, hogy a gazdálkodók megismerjék azokat a fajtákat, amelyeket Magyarországon érdemes és jó hatásfokkal lehet termeszteni. Ezért minden évben az ország több pontján – jellemzően hat helyszínen – fajtabemutatókat szervezünk oly módon, hogy a vetéstől a betakarításig nyomon követhető legyen egy-egy fajta tenyészideje. Helyszínenként mintegy 25 fajtát mutatnak be a gazdáknak a szakemberek. Emellett az egyesület a minisztériummal együttműködve a jogszabályalkotásban is részt vesz. Ez főként a piaci információk megosztását jelenti, hogy a fehérjenövény-termesztők érdekei minél jobban érvényesülhessenek a terület szabályozásában. Amennyiben az egyesület szakmaközi szervezetté alakul, úgy piacszervezési kérdésekben is döntési helyzetbe kerülhet és képviselheti mind a termesztők, mind pedig a feldolgozók érdekeit a jelenleginél hatékonyabb módon és eszközökkel. A Vetőmag Szövetséghez hasonlóan a piaci koordináció érdekében az egyesület évente meg kívánja hirdetni árjavaslatát a Magyarországon termesztett fehérjenövényekre, amely egyúttal a hazai piac védelmét is szolgálná. Továbbá a feladatkörbe tartozik az is, hogy a termelői támogatások stabilan a gazdák rendelkezésére álljanak, mivel ezek garanciáját is csak a szakmaközi szervezet tudja biztosítani.
A. N.: Van realitása a szója vetésterület növekedésének?
Popovics Tamás (P. T.): Magyarországon optimális esetben mintegy 300 ezer hektáron lehetne szóját termeszteni. De ez irreális elvárás lenne, mert a vetésváltási szabályok és a növényegészségügyi problémák miatt reálisan mintegy 100–110 ezer hektárra lenne növelhető a hazai szója vetésterület. Vagyis gyakorlatilag meg lehetne kétszerezni a jelenlegi 62–63 hektárnyi vetésterületet. A megnövelt vetésterülettel már a hazai szójaigények mintegy a felét lehetne fedezni. Emellett azonban még más fehérjenövényeket, például borsót is lehetne a jelenleginél nagyobb területen termeszteni. Ez utóbbiakkal más fehérjehordozókat lehetne kiváltani.
A. N.: Miként fejlődhetünk, milyen ösztönzők állnak rendelkezésre?
P. T.: A termésátlagokat kell növelni, például szója esetében stabilan megcélozva a hektáronkénti 3 tonnát vagy a valamivel efölötti termésmennyiséget. Nagy segítséget jelenthet a gazdák számára a most elérhető, a precíziós gazdálkodást segítő, gépbeszerzést támogató pályázat, ami által technológiai színvonalat növelő eszközök beszerzésére van lehetőség. A szója tudásigényes növény, a termesztését meg kell tanulni! Jelentős haszonra számíthat ugyanis az, aki szakértelemmel termeszti a szóját. Mindez azt jelenti, hogy jelenleg Magyarországon a szója termelési költsége mintegy 200–250 ezer forint átlagosan. A jelenlegi szójaárakkal számolva, amely telephelytől függően ma cca. 175-185 ezer forint, egy 3 tonnás termésátlaggal számolva a bevétel meghaladhatja az 550.000.-Ft/ha összeget. Mindehhez pedig még hozzájön az uniós termeléshez kötött támogatás, aminek összege hektáronként 60–70 ezer forint. Így összességében több mint 300 ezer forintos eredményt lehet elérni hektáronként.
Popovics Tamás hozzátette: a hazai fehérjenövények között a szója mellett a borsótermesztésnek Magyarországon nagy hagyománya van, az utóbbi időben viszont – a megkésett vetések, a tavaszi és kora nyári meleg, aszályos periódusok, valamint a betakarítási veszteségek okán – a termesztési kedv visszaszorult. Kiemelte, hogy a korai vetésidő betartásával, valamint a tavaszi fajták mellett a nemesítők által kínált őszi fajták térhódításával újra fénykorát élheti a borsó. Életképes alternatíva a fehérjefüggőségünk csökkentésére, hiszen sertéseknél kiválóan beilleszthető az egyes korcsoportok takarmányozásába, így csökkentve akár a szójától való függőséget is. A takarmányborsó értékesítését megkönnyítik a kultúra köré szerveződő termelési integrációk és térségi összefogások, melyek olykor már a takarmánycélú feldolgozásban is részt vállalnak.
A gazdaságos fehérjenövény-termesztés sikere a megfelelő technológiában rejlik. Mindebben pedig sokat segíthet a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület. A szervezet tagdíja évente egy jelképes, 5.000 forintos összeg. Ezért a tagok megkapnak minden olyan segítséget, ami a termesztésben szükséges lehet számukra, az egyesületi tagság pedig még érdekképviseletet is jelent. Ez fontos, mert az unió új pénzügyi ciklusában a támogatásokat társadalmi szakmai kontroll alá szeretnék helyezni. Az egyesület ezért is folyamodik a szakmaközi szervezetként való elismerésért. „Ezt a támogatást pedig nem szeretnénk elveszíteni” – mondta az elnök.
A támogatás garanciáját a szakmaközi szervezet jelenti. Ezért Vadász Attila minden szemesfehérje-növény termesztésével foglalkozó gazdálkodót arra ösztönöz és hív fel, hogy legyen tagja az egyesületnek.
A belépési nyilatkozathoz szükséges dokumentumot az alábbi linken találja:
magyarszoja.hu/letoltesek/dokumentumok
