Agro Napló • 2021. október 13. 12:36
A nagyüzemi tejelő szarvasmarhák takarmányadagjaiban található ásványi és vitaminkiegészítők rutinszerűen tartalmaznak A-, D3- és E-vitaminokat, pl. az NRC (2001) ajánlás alapján. Ezzel szemben a B-csoportbeli vitaminok alkalmazása mind a mai napig marginális mértékű a tejelőállományokban, aminek oka az a korábbi megállapítás, miszerint a bendőmikrobák képesek az állat szükségleteinek megfelelő mennyiségű B-vitamint előállítani (Girard, 1998).
A B-csoportbeli vitaminok különböző állatfajokban történő etetésének előnyeit már régóta vizsgálják a kutatók, és ma már szép számmal vannak tapasztalatok arra nézve is, hogy a B-vitaminok etetése pozitív hatással lehet a tejelő tehenek egészségi állapotára, illetve termelésére (Girard és Matte, 2005; Evans és mtsai., 2006; Sacadura és mtsai., 2008; Juchem és mtsai., 2012).
Hazai tapasztalatok egy nagyüzemi tejelőállományban
2020 őszén tehénpáros etetési kísérletet végeztünk a Cosinus-Gamma Kft. Bugyi község mellett található tejelőszarvasmarha telepén. A telep tehénlétszáma 950, amiből a kísérlet ideje alatt 800 tehenet fejtek. A telep fejési átlaga a kísérlet indulásakor 35, istállóátlaga 32 kg volt. A teheneket naponta háromszor fejték.
A kísérlet során a bendővédett B-vitaminok (JEFO, Jefo Secure Lactation) tejtermelésre, a telepen előforduló anyagforgalmi betegségekre és a szaporodásbiológiai paraméterekre gyakorolt hatását vizsgáltuk. A kísérletbe a fogadó csoportban termelő első ellésű, valamint többször ellett (2-4. laktáció) állatokat vontunk be. A laktációs napok száma a kísérlet indulásakor átlagosan 21 nap volt. A rendelkezésre álló állatokból termelési paraméterek alapján összesen 22 tehénpárt alakítottunk ki (8 első ellésű és 14 többször ellett pár). A párok kialakításánál a laktációszámot, a laktációs napokat, az aktuális laktáció és az előző laktáció tejtermelését, valamint a tej táplálóanyag-tartalmát (zsír- és fehérjetartalom) vettük figyelembe.
A kísérleti csoport állatai az etetés ideje alatt naponta és egyedenként 4 g bendővédett B-vitamin komplexet (Jefo Secure Lactation) kaptak, míg a kontroll csoport esetében nem történt kiegészítés. Az alkalmazott kiegészítő takarmány összetétele és kis mennyisége miatt a kontroll és a kísérleti csoport komplett takarmánykeverékének (TMR) energia-, fehérje-, zsír-, rosttartalmában stb. nem volt különbség. A telep kukoricaszilázs-fűszenázs alapú takarmányozást folytat.
A kísérleti kiegészítő termék etetése 2020. október 22. és december 14-e között zajlott. A szaporodásbiológiai adatok rögzítése 2021. március 31-ig tartott.
A kapott adatokat az SPSS Statistics 26.0 programmal (IBM Corp., Armonk, NY) elemeztük, melynek során leíró statisztikát, normalitásvizsgálatot, t-próbát, illetve nem-parametrikus teszteket végeztünk. Az értékelés során a választott szignifikancia szint p≤0,05; p≤0,1 esetén pedig tendenciát állapítunk meg.
Eredmények
Mivel a kísérlet indulása egybeesett az új kukoricaszilázs depó etetésének elkezdésével, a kísérlet első hetét előetetési szakaszként értékeltük. Az első ellésű és a többször ellett tehenek tejtermelési eredményeit külön értékeltük, mert az első ellésű állatok közel egy hónappal több időt töltenek el a telepi technológia szerint a fogadó csoportban.
Tejtermelés
Az elsőborjas tehenek tejtermelését 2020. 10. 22. és 12. 14. közötti időszakban vizsgáltuk, amelyek párosítása a rendelkezésre álló adatok hiányában véletlenszerű volt. A kísérleti csoport tejtermelése a kísérlet kezdetén szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a kontrollé (37,9 kg/nap vs. 34,7 kg/nap), ezért az értékeléskor azt vizsgáltuk, hogyan változik a két csoport közti különbség. Megállapítottuk, hogy a bendővédett B-vitaminokat fogyasztó egyedek tejtermelése az etetés során nagyobb mértékben növekedett, mint a kontroll csoporté, így az etetés végére a két csoport közötti különbség gyakorlatilag eltűnt (1. ábra).
Az elsőborjas tehenek tejtermelését szakaszokra bontva is értékeltük, különválasztva az előetetés időszakát (első hét), valamint a főszakaszt is két részre bontva. Az I. és II. szakasz közti határvonalat a többször ellett állatok vizsgálatának végpontjánál határoztuk meg (2020. 11. 27.). A kapott eredményeket a 2. ábra mutatja be. Az ábra utolsó oszlopai a kísérleti időszak átlagos tejtermelését mutatják. Az ábrán látható, hogy az előetetés időszakában tapasztalt 3,2 kg-os különbség (p
A cikk szerzője: Roszkos Róbert