Agro Napló • 2021. november 9. 15:30
A víz az úr! Ezt már régen tudjuk, és mégis sokan elégé strucc módjára viselkednek. Jön a veszély és eltakarjuk a szemünket. Azt senki sem tagadhatja, hogy a klímaváltozás elért minket is. Amúgy ez egy természetes ciklikus folyamat. Lehűlés (jégkorszak) után jön a felmelegedés.
Annyi gond van most ezzel csak, hogy jelenleg a Föld lakossága a tevékenységével egy kicsit még rá is segít a felmelegedés felgyorsítására. A klímaegyezség egyik nyertese a mezőgazdasági termelő lehet. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, vagy karbonsemlegessé válást a mezőgazdaság tudja majd támogatni. Ehhez most el kell kezdeni a termesztési technológiák kialakítását, megtanulását, és a régi beidegződésektől egy kicsit továbblépni. A fiatalabb, innovatív generációnak biztos nagyobb az esélye erre.
A kukorica és a nagyobb szárazságot jobban bíró napraforgó vetésére az elmúlt néhány évben egyre jobban odafigyelnek a gazdák. A technika fejlődésével precízebbek lettek a vetőgépek, nagyobb sebesség mellett is. Azonban még mindig találni józan eszű parasztot, aki inkább vet két nappal tovább, minthogy ellenkező esetben két héttel hamarább fejezné be az aratást.
A gyors vetésnél a sebesség és a tőtávolság egyenletesség az egyik kérdés, a mélységtartás és az egyenletes kelés a másik.
Minél nagyobb sebességgel megyünk, a vetőgép annál jobban szeretne felúszni, kimászni a talajból. Azért, hogy nagy sebességek mellett biztonságos legyen a mélységtartás, nagyobb csoroszlyanyomással is kell dolgoznunk. A nagyobb csoroszlyanyomást a mélységtartó kerekek veszik fel, és ez által a vetőbarázda falát, és a vetőmag körzetét feleslegesen nagyobb mértékben tömörítjük, mintha néhány km/h sebességgel lassabban vetnénk. A technika képes rá, ugyanis a Horsch Maestro vetőgépekben akár AutoForce (AF), automatikus csoroszlyanyomás-állítási lehetőség is van. Ezzel a rendszerrel csak akkora nyomás kerül a vetőegységre, amellyel biztosítani tudjuk a precíz mélységtartást. Azonban a nagy sebességgel történő vetéshez muszáj megnövelni az alap csoroszlyanyomást, ellenben a vetőegység zötykölődni fog a talajon.
A magfogó kerék benyomja a magot a vetőbarázda aljába A robusztus és stabil paralelogramma - hidraulikus csoroszlyanyomás munkahengerévelMinden a mag körül forog! Az elvetett magoknak olyan feltételeket szeretnénk és kell is biztosítani, hogy egyöntetűen keljenek, így tudjuk megcélozni a maximális terméspotenciál kiaknázását.
A laza és kemény talajokon nagyon gyorsan látni a kelési és fejlődési különbségeket, abban az esetben, ha nem megfelelő nyomással dolgoztunk. A kísérletekben azt látni, hogy a túl nagy nyomás ugyanolyan káros, mint a túl kevés. Ezt kell optimalizálni, és ezt tudja az AutoForce!
Az egytárcsás műtrágyacsoroszlya ustán jön a rögterelőA kötöttebb talajokra például a mélységtartó kerékből a RID típust használjuk, amelyik a vetőtárcsa mellett kisebb átmérővel rendelkezik, így a nedves körülmények között a vetőtárcsa által amúgy is elkent vetőbarázda falát nem tömörítjük agyon. A kis gyökerek könnyebben áttörik a vetőbarázda falát, és könnyebben jutnak tápanyaghoz. Ellenkező esetben azt látjuk, hogy a vetőbarázdában hosszanti irányba nő a kis gyökér és habár néhány cm-re ott a tápanyag, csak későn ér oda.
Egy másik egyszerű de hasznos egység a lezáró tömörítő kerekek. A kötött talajokon sokszor találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a vetőbarázda nyitva marad, vagy amint el kezd száradni a talaj felszíne, szétnyílik a barázda és látni benne a magokat. A körmös vagy a szögben állítható tömörítő kerekek ennek a nehézségnek a leküzdésében segédkeznek. A jó magtakarás, mag-föld kontaktus eredménye az egyöntetű kelés. Gyakran olyan helyzet is előállhat, amit a föld felszínéről szabad szemmel nem látni, ugyanis a vetőbarázda teteje be van takarva földdel, de mégis egy légzárvány van a mag felett. Ezt is az ujjas tömörítővel jól ki lehet küszöbölni!
Az ujjas tömörítő kerekek zárják a vetéstA Horsch mindig is a logisztika tökéletesítésének a híve volt. Így a Maestro vetőgépekben már a 8 soros változatnál is megtalálható a központi magtartályos változat. A CX/CV (6 m munkaszélesség) vetőgépeknél ez 800 l, a műtrágyatartály pedig 3000; az SX/SV-nél (9 m-től felfele) 2200 l, a műtrágya pedig 5400 l. A mikro tartályok is 300 illetve 400 literesek. A központi magtartály előnye, hogy csak egy helyre kell vetőmagot tankolni, jóval többet tudunk egy tankolással magunkhoz venni, mintha soronként kb. 70 l-es tartályok lennének, valamint amikor zsákokat kell szétosztani akkor sincs gond, mert az utolsó kg vetőmagig az összes adagolóhoz szállít. A logisztika hatására lecsökkennek az állási idők, egy tankolással sokkal több ideig tudunk vetni, így megnő a napi hasznos munkaidő, és a sok tankolással kiesett időt nem kell a sebesség növelésével behozni.
Logisztika – Maestro 12 CX központi tartályokkalÚjdonság és nagyon sok termelő óhaja válhat valóra, egy legújabb Horsch megoldás, ugyanis a Maestro DV/CV/CX vetőgépekre a szemenkénti vetőegység aprómagvető egységre cserélhető. A 6 m munkaszélességű vetősín és a nagy tartály kombinációja egy Pronto vetőgép érzetét adja, annyi különbséggel, hogy ebben az esetben a vetőgép elejéről hiányzik a rövidtárcsa.
A legújabb MAESTRO család olyan intelligens és logikus megoldásokkal rendelkezik a precíz vetés mellett, amelyek meghálálják a beléjük vetett bizalmat! Minden a mag körül forog!
A Horsch magyarországi forgalmazója az AXIÁL Kft.
Szász Zoltán+36-30/743-0302
A cikk szerzője: Szász Zoltán