Agro Napló • 2022. január 4. 10:59
Bár megvan a szaktudás és a genetikai háttér, mégis jelentős piaci hátrányban vannak a hazai szereplők a vetőmagpiacon a külföldiekkel szemben, amiből sokat lehet lefaragni tőkeinvesztícióval, valamint az erős bázisként majdan működő, Martonvásárra tervezett zöldmezős beruházású vetőmagüzemmel – mondta a VG-nek adott interjújában Sándorfy András, a Marton Genetics cégcsoport ügyvezető igazgatója.
Az alábbiakban a Világgazdaság által készített interjút közöljük teljes terjedelmében:
Mindig hangsúlyozzák, milyen fontos szerepet játszik a magyar agrárgazdaságon belül vetőmagágazat. Számszerűsítené ezt?
A hazai vetőmagágazat jelenleg árbevétele mintegy 120 milliárd forint, aminek nagyságrendileg 60 százaléka az exporttevékenységből származik. A magyar vetőmagtermesztésnek nagy hagyományai vannak, évtizedes kutatási-fejlesztési háttér infrastruktúra és jelentős génbanki alapok. Martonvásár volt a kukorica hibridizáció bölcsője! Versenyképességünk fenntartásához azonban import genetikájú alapanyagokat is használunk, amelyeket hazai körülmények között, magyar termelők állítanak elő. Az ebből származó vetőmagok, elsősorban hibrid vetőmagok, mint a kukorica vagy napraforgó nagy része az exportpiacon landol, és ez az igazi hozzáadott értéke az ágazatnak.
Többször említette, mennyire fontos a vetőmag-önrendelkezésünk. Miért az?
Már az előbb elmondottakból is kitűnik, hogy a termékfejlesztésben nagyon erős versenyben vagyunk a külföldi genetikai alapokkal, ám ezek számunkra is hozzáférhetőek. Könnyű belátni, hogy például egy ilyen pandémiás időszakban, amelyet még most is élünk, bezáródhatnak a külföldi csatornák, akkor vetőmagot, vagy genetikai alapokat, frissítéseket sem tudunk importból beszerezni, csak hazai forrásból fejlődhetünk. Ezért nagyon fontos, hogy itthon is rendelkezésre álljanak azok a belső, változatos magyar genetikai alapok, amelyek bővítve és folyamatosan megújítva jelentik a vetőmag-önrendelkezésünk alapját.
Százalékosan mit jelent, hogy erős a külföldi genetikai háttér?
Azt, hogy a hibrid növényeknél erős 90 százalék körül van külföldi genetika, a nem hibrideknél, tehát a kalászosoknál, ott valamivel jobban állunk, 50-50 százalék körül.
Hogyan alakult a vetőmag felhasználásban a hazai genetikai alapok piaci részesedése?
Egyes növényfajoknál jelentősen csökkent a piaci részesedésünk, másoknál, például a búzánál viszont a hazai kiváló fajták expandálásával növekedésnek indult, ami napjainkban is tart és sikerként, mintegy fűtőelemként szolgál arra, hogy más növényfajokban is előbbre lépjünk. Ehhez pénz kell, tőke, hogy a kommunikációban, a fejlesztésekben, a marketingben egyenlő eséllyel induljunk a globalizálódó piacon. Egy genetikai alap kifejlesztése rengeteg idő és energia, hatalmas infrastruktúrát igényel, valamint jelentős és jól képzett személyi állományt, tehát anyagi forrást. De az, hogy piacra kerüljön a mag, a valós körülmények között zajló tesztek, és a piacra juttatáshoz szükséges marketingkommunikációs tevékenység ugyanilyen sokba kerül. Ha egyikre sem helyezünk hangsúlyt – ami az elmúlt 15 évben kijelenthetően igaz volt a magyar kutatóintézetekre –, akkor lemaradunk a versenytársaktól.
Most mintha mégis mozgás lenne ezen a téren…
Az elmúlt másfél-két évben a vetőmagágazat is előrelépett a kommunikációban, és ezt teszi a Marton Genetics is. Most ez a látványosabb, tehát az értékeink hangsúlyozása, és a meglévő – hangsúlyozom a nemzetközi összehasonlításban is kiváló – termékeink megjelenítése került előtérbe. Közben a háttérben nagyon intenzíven elkezdtük új alapokra helyezni a vetőmagfejlesztéseket – de egy-egy vetőmag kifejlesztéséhez és piacra juttatásához legalább 8-10 év kell,
Hogyan szerepeltek a hazai vetőmagok a Vetőmag Szövetség, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös posztregisztrációs kísérletein?
A piacon zajlik a verseny: ki milyen értékmérőket tud a portékájában felmutatni, amely a termelőket is meggyőzi. A fajtatulajdonosok egymás közötti versengésének objektív eredményei a posztregisztrációs kísérletekből közismertek, ahol mindenki a legjobbját igyekszik megmutatni. A rendszer működtetésének a célja, hogy az objektív eredmények birtokában a felhasználók kipróbált, megfelelő mennyiség és ismert minőség elérésére képes növényfajták közül választhassanak. Nos, míg a martonvásári kalászosok évente 11-12 fajtát méretnek így meg, addig hibridjeinkből 8 év után kettőt sikerült benevezni 2021-ben a magyar genetikából. Talán mert nem mertük megversenyeztetni magunkat. Tavaly tehát azzal léptünk előre, hogy kimondtuk: öntsünk tiszta vizet a pohárba, hiszen ahhoz, hogy előre tudjunk haladni, és új kutatási alapokat tudjunk a felszínre hozni, tisztáznunk kell, hol is tartunk.
Mi derült ki, hol tartunk?
Meggyőződhettünk arról, hogy a magyar genetikák igenis erősen helyt tudtak állni. A Marton Genetics portfoliójából például a FAO-400-as, vagyis a Magyarországon legkeresettebb, a legnagyobb területen vetett kukorica-éréscsoportban szereplő vetőmagja lett az első. Azt el kell mondanom, hogy ez nem magyar genetikai alap, de mi szelektáltuk, mi tesszük mögé a marketinget, amiben óriási hozzáadott érték van.
Hogyan lehet innen továbbfejlődni?
Most van egy pontos képünk magunkról, arról, hol tartanak a versenytársak, és hogy milyen irányban kell továbbfejleszteni, hogy szárazságtűrőbb legyen, bőtermőbb legyen, alacsonyabb szárú legyen és így tovább, amit a piac elvár és preferál. Újrafogalmazzuk – mondhatnám illesztjük – a vetőmag fejlesztési koncepciót, mi is képesek vagyunk arra amire a konkurencia. Tenni kell hozzá innovációt és tőkét – ez utóbbit nem győzöm hangsúlyozni és akkor már középtávon sem beszélhetünk versenyhátrányról.
A teljes agrár- és élelmiszerágazatot érinti az az árrobbanás, ami az inputnyagok, a munkaerő és a gabona piacán bekövetkezett. A vetőmagtermesztésre hogyan hat ez?
Ha csak az inputanyagokat nézzük, akkor például a műtrágya, vagy a növényvédő szer árai a világpiaci trendeknek megfelelően folyamatosan emelkednek, a gyártók az energiaárak, a logisztikai és a gyártási költségek változást azonnal lekövetik és emelik az árakat. A kukoricának és a búzának van tőzsdei jegyzése, amely szintén reagál ezekre a piaci változásokra. A vetőmag viszont – bár egy nagyon speciális bizalmi termék – mindezek ellenére nem tudja lekövetni ezeket az árváltozásokat. A búzánál 105 ezer forintos kötések is voltak, ami a vetőmag esetében olyan, mintha a Vetőmag Szövetség által ajánlott kezdeti 123,1 ezer forintos ár most 160-170 ezer lenne. Ezt a piacon nem tudjuk érvényesíteni. 2021-ben a vetőmag alapanyag megtermelése egyértelműen veszteséges volt, a termékpálya megingott. A kereskedelemnek a hibrid vetőmag készleteket 3-4 évre előre kell tervezni, hogy miből mennyit és hogyan állítunk elő és a kalászosok esetében is két-három éves előrelátással kell rendelkezni. Tehát amikor én elvetem ezt a magot, akkor azokkal az input anyagárakkal számolok ennek az előállítása során, ami éppen akkor van. Óriási lutri egész évben, hogy ami megtermett, azt az akkori piaci szintre kell beárazni. De általában, ha drasztikusan emelkednek az árak, akkor se tudjuk ezt a piacon érvényesíteni, mert adott esetben az előző szezonból áthúzódó készletek kitömhetik a piaci réseket. És ha mondjuk a versenytársak úgy döntenek, hogy az áttárolt készletekből származó árelőnyt piacépítésre fordítják, akkor, ha nem akarunk piacot veszteni, bele kell mennünk az árversenybe.
Mi a legnagyobb különbség, ami miatt a versenytársak ezt könnyedén megtehetik?
Az, hogy mi olyan, nagyon nagy piaci szereplőkkel versenyzünk, akik évtizedek alatt jelentős tőkét tudtak fölhalmozni, amit kutatásba és marketingbe pumpálnak megalapozva a további növekedésüket. Ezen felül még óriási előnyük a hazai szereplőkkel szemben a nagyságukból adódó globális lefedettség. Vagyis, ha mondjuk az adott évben nem termelnek profitot Európában, attól még például Dél-Amerikában vagy Ázsiában megtehetik.
Hogyan lehet ezzel versenybe szállni?
Tőkét kell bevonnunk, ahogyan azt részvénytársaságként működő versenytársak megtehetik. Azon dolgozunk, hogy egy olyan cégstruktúrát hozzunk létre magyar tulajdonosi alapokon, amelyben tulajdonosi összetétel lehetővé teszi a hiányzó tőkeinvesztíciót.
Javíthatja a piaci pozíciókat, az új martonvásári vetőmagüzem. Hol tart most ez a beruházás?
Már kinéztünk egy 15 hektáros területet az ipari parkban és terveink szerint január közepéig aláírjuk a szerződéseket, értve azalatt a telekvásárlást, a tervezést, meg a kivitelezési szerződéseket, majd ezek után természetesen a bankkal a finanszírozási szerződést. Maga a termelés reményeink szerint 2024-ben indulhat. Továbbra is meggyőződésem, hogy ennek a vetőmagüzemnek a létrehozásával, és nyereséges működtetésével számíthatunk arra, hogy a magyar agrárkutatás, a magyar genetikai alapokon nyugvó vetőmagtermelés hosszú távon megmaradhat.
Az építőiparban bekövetkezett drágulás átírta a terveket?
A 2021. januári terveinkhez képest jelentősen változott a helyzet, és látszik, jól tettük, hogy tartalékokat építettünk be már az akkori költségvetésbe, így még mindig tudjuk tartani a számainkat, vagyis beleférünk a 20-22 milliárd forintos büdzsébe.
Forrás: agrokep.vg.hu