Az ÁRPÁD történetében az állattenyésztés, tehenészet és tejtermelés szintén hosszú múltra tekint vissza, régóta működik biztos lábakon állva, stabilan a háttérben.

Manapság a legújabb technológiák alkalmazása szinte elkerülhetetlen a versenyképesség fenntartásához, és a változó piac, hirtelen árnövekedések is jelentős kihívások elé állítják mind a mezőgazdaságot, mind pedig az állattenyésztést. Az ÁRPÁD-AGRÁR ZRT. Szentes melletti Szegi tanyáján Kellerné Mencser Máriával beszélgettünk, aki már sok-sok éve az ágazat vezetője. 1984 óta dolgozik a cégnél, sokadik generációs állattenyésztő és „Árpádos”. Ezer szállal kötődik a céghez, és mint mondja: számára ez egy „Nagy Család”. Őt kértük meg, hogy tartson egy kis évértékelőt, foglalja össze az ágazat aktuális helyzetét és kihívásait:

Hogyan zárta az ágazat a 2021-es évet, mi az, amit érdemes kiemelni? Történt-e az állományban valamilyen változás?

Még nincsenek meg az év végi pontos számaink, de azt már tudjuk, hogy a támogatással pozitív lesz a 2021-es évünk is. Állománylétszámunk nem sokat változott, hasonló maradt a korábbi évekéhez képest. Az összes megtermelt tej legutolsó év végi összesítőnk szerint 6 597 191 liter volt, teheneink átlagos létszáma 651 körül mozog. Itatásos borjaink száma jelenleg 166, különböző korú növendékek pedig 622-en vannak. Összesen tehát 1439 Holstein fríz szarvasmarhából állt legutóbbi számláláskor az állományunk.

Hogyan befolyásolja az ágazatot az infláció és az energiaárak növekedése?

Az infláció és az energiaárak növekedése hozzánk leginkább a takarmány árak drasztikus növekedésével gyűrűzött be. Az energiaár változást még úgy is megtapasztaltuk, hogy nem jutottunk hozzá az eddig etetett melléktermékhez. PWF nevű terméket etettünk, mely a kukorica ipari feldolgozása során keletkezik, ám a gáz ár növekedése azt hozta magával, hogy ez a melléktermék biogáz üzembe került, és így mi nem tudtunk vásárolni.

A bérek növekedését hogyan lehetséges kigazdálkodni? Az ún. árstop milyen módon befolyásolhatja, vagy befolyásolhatja-e egyáltalán – hiszen csak átmeneti?

Az ágazat rendelkezik-e a szükséges munkaerővel?

Azt gondolom, hogy az árstopnak a bérekre jelenleg nincs hatása. A bérek növekedéséről nem tudok egyelőre beszámolni, most tárgyalja a vezetőségünk. Csak azt látom, hogy ahhoz hogy meg tudjuk tartani a dolgozóinkat, égetően szükséges hozzányúlnunk a bérhez is. Jó lenne, ha az erkölcsi elismerésen túl anyagilag is tudnánk dotálni számukra azt, hogy minden nap hajnali 4 órakor kelnek, hogy 5 órakor elkezdődhessen a fejés, takarmányozás, szalmázás. Este 10 óra után érnek csak haza a családjukhoz, nincsenek közös vacsorák, akinek kisgyermeke van, az lemarad az esti fürdetésről, altatásról… És teszik ezt minden nap, ha esik, ha fúj, ha húsvét van, ha karácsony, hiszen élő állatokkal dolgoznak, akiknek az igényeit minden nap ugyan olyan magas szinten kell kielégíteni. Minden munkatársamnak csak megköszönni tudom a helytállását. Nagyon jó kis dolgozói csapat kovácsolódott össze, rendelkezünk a szükséges munkaerővel. Munkatársaim Szentesről és a környező településekről járnak dolgozni, Mindszenttől Eperjesig vannak kollégáink.

A tej értékesítése stabilnak mondható, milyen a felvásárlás?

Több éves szerződésünk van a SOLE-val, a tej értékesítése zavartalan. A tej átvételi ára emelkedett az utóbbi hónapokban, azonban ez az emelkedés továbbra sem tudja fedezni a növekvő takarmány, és egyéb alapanyag árakat.

Milyen beruházások, pályázati forrásokból tervezett fejlesztések vannak folyamatban, mi várható 2022-ben?

2022-es terveink között szerepel egy új silótér építése. A szálas takarmányokat egyre inkább kiszorítják az erjesztett takarmányok, ezért szeretnénk fejleszteni a tároló kapacitásunkat.

Az állatok komfortérzetét növelő fejlesztésekre van-e kilátás, terv, elképzelés és forrás lehetőség?

Állataink komfortját is jó lenne növelni, hiszen a 40 éves mélyalmos istállóink össze sem hasonlíthatók a mai korszerű, pihenőboxos, vizes matracos, klimatizált istállókkal.

„Az elképzelés, a teremtés kezdete…”.(George Bernard Shaw, 1921)