Vetésre készülés

A mezőgazdaságban, ha időjósok lennénk, sok mindent másként tennénk. De nem vagyunk azok, így csak készülhetünk a jóra vagy kevésbé jóra. Információkat gyűjthetünk, elemezhetünk, jobban megérthetjük a növényeink igényeit, a talajaink életét, működését.

Talaj(élettel)gazdálkodás

A talajaink a növényeink közvetlen élettere, takarmánya és istállója is egyben, ha hasonlítjuk az állattenyésztéshez.

A nitrogénellátottságot most érdemes vizsgálni, mert ha tudjuk mi van bent a talajban, még érdemileg is beavatkozhatunk. A módszer, mint ásványinitrogén-vizsgálat ismert. A vizsgálatra addig van lehetőségünk, míg a talaj hőmérséklete 5 oC alatt van. A minta tárolás és szállítás idején sem melegedhet fel ettől jobban.

A Syngenta kísérleteiben a napraforgó talajvizsgálatra vonatkozólag itt olvashat

Az eredmények ismeretében kevésbé lőhetjük mellé a tavaszi nitrogéndozírozásunkat. Több országban ezt a tél végi vizsgálatot elvégzik kalászosok alatt 60 cm-ig, míg napraforgónál legalább 90 cm-ig.

Az előző évi károsító élmények felidézése

Az elszórt gyommagvak, megerősödött rizómák hatással lesznek a követő növény gyomviszonyaira is! Ahol tavaly láttuk őket, 2022-ben is számolni kell velük (1. ábra).

1. ábra: Kukoricabogár károsítása napraforgótáblában (Ha az utónövény kukorica, fel kell készülni a talajfertőtlenítéssel, Cegléd, 2021.)

A kukoricabogár-kártétel kivédésére a talajfertőtlenítés alkalmas! A Syngenta megoldásairól itt olvashat

Tárjuk fel tábláink titkait

2. ábra: Kukorica hozamtérkép

David Hula észak-amerikai kukorica-világrekorder szerint, ahol a vetőgép elhaladt, ott már eldőlt mekkora hozamot adhat a táblánk.

A Syngenta kukoricavetésre vonatkozó anyagáról itt olvashat

A vetés hibáit utólag már nem lehet kijavítani. Az ideális magágy, azaz „kemény vánkos, puha dunyha” kedvezőtlenebb körülmények között is a mag alatt tarthat elegendő nedvességet a jó keléshez. A „vánkos” a mag mélységében is egyenletes legyen (3. ábra).

3. ábra: A jó magágy a jó termés alapja (Forrás: CIBA-GEIGY, 1992.)

A helytelen beállítás, nem megfelelő magágy következményei

A Syngenta Kft. saját kísérletei szerint a kikelt tőszám 5–22%-kal is eltérhet, csökkentve a tervezett termést a tervezettől. Az egyenlőtlen tőeloszlás, a kihagyás, vagy a duplázás is 5–10%-os terméskiesést okozhat.

Elhúzódó kelésnél 2 napnál még kicsi lesz a terméskülönbség, de 3-4 vagy több nappal később kelő növényeknél már kisebb lesz a cső.

A 4. ábrán vetés után jelölt növényeket láthatunk eltérő színű szalaggal jelölve. A kék az első, piros a 2., fekete 3., míg a fehér
4. napon kelt ki. A csövek mérete mindent elárul.

4. ábra: Késett kelés hatása a csőméretre

Agrotechnika közvetett hatása

A Syngenta Kft. több éven át jelentős számú mintával és vetőgéptípussal végzett összehasonlító vizsgálatokat a vetőmag és a vetőgép kölcsönhatásáról. Az erről készült kiadvány elérhető a területi képviselőinknél és rendezvényeinken „Tippek a jó vetéshez” címmel!

Dr. Bódi Zoltán, Szeleczki Attila
fejlesztőmérnökök
Syngenta Kft.

A cikk szerzője: Dr. Bódi Zoltán