Néhány kultúrára egyszerűsödött vetésváltás is fokozza a pattanóbogár lárvák számának a növekedését. Termelői tapasztalatok alapján a kötelezően előírt zöldítések is segítik a drótféreg felszaporodását, így növeli a kártétel valószínűségét. Ráadásul a klímaváltozás sem segít, mert a száraz tavaszokon vontatottan fejlődnek a kapások, így hosszabb ideig vannak kitéve a kártevő támadásának.

A kifejlett pattanóbogár (imágó) általában virágzó növényeken, fűféléken, kalászos gabonán táplálkozik, kárt nem okoz. Lárvája, a drótféreg viszont annál kártékonyabb. Fajtól függően 3–5 éven át fejlődik a talajban, eközben a növények fiatal gyökérzetét rágja.

Ezek a kártevők különösen jól érzik magukat a kalászos-kapás növények vetésváltásában, közepesen kötött és kötött talajokon is. A drótféreglárvák a talaj melegedésével a felszín közelébe vándorolnak és legnagyobb tömegben pont a napraforgó, kukorica, szója vetésének időszakában jelennek meg (1. ábra). Ha már megjelentek, akkor táplálkozni is fognak. A csírázó magot, szemet furkálják, vagy a kibújó rügyecskét, gyököcskét rágják, odvasítják. A szikleveles, egy-két lombleveles állapotban a növények hervadása, pusztulása jelzi a drótféreg okozta károsodásukat, de sok esetben a növény el sem jut a talaj felszínéig, a probléma így rejtve marad.

1. ábra: A drótférgek tavaszi vándorlása a hőmérséklettől és a talaj nedvességtartalmától függ. Megállapítható, hogy a napraforgó és kukorica vetésidejében pont azok vetésmélységében tartózkodnak. Mivel a kultúrnövény csírázása során más tápnövény nem áll rendelkezésre, ezért a napraforgót és a kukoricát fogják károsítani.

Nedves közegben jóval könnyebben mozognak, mint például egy szárazabb talajú gabonatáblában. Ez az oka annak is, hogy öntözetlen táblákon, aszályos évjáratban, az egyébként fertőzött, „drótférges” körzetekben sincs komoly kártétel, míg egy csapadékosabb évjáratban jelentős a fertőzés.

Drótféreg kártétellel az egész ország területén számolhatunk, ezért érdemes tavasszal, a vetés előtt lárvafelvételezést végeznünk. Erre alkalmas csapdákat is vásárolhatunk, de a klasszikus „csalogató vetés” módszer is alkalmas. Sajnos a lárvák elhelyezkedése lokális, azaz nem mindig lehet egy egész területre meghatározni az egyedszámot. Az előrejelzés jelentősége különösen fontos, hiszen így kapunk képet a területeink fertőzöttségéről. Az előbb említett tényezőket viszont mindig vegyük figyelembe, ha a csapdákat ellenőrizzük. Kapás kultúrákban a védekezési küszöbérték 2-3 drótféreg/m2.

A Belem 0,8 MG hatékonyan csökkenti a drótféreg fertőzést a napraforgó- (2. és 3. ábra) és a kukoricakultúrákban (4 és. 5. ábra) a vizsgálataink szerint. Extrém fertőzöttség esetén a magárok talajfertőtlenítése viszont nem mindig elegendő. A károsítók egyedszámának csökkentését a helyes vetésváltással, a kalászos monokultúra kerülésével is segíthetjük.

A termékben lévő, a piretroidok közé tartozó cipermetrin azonnali taglózó hatást biztosít az idegsejtek ingerületátvitelének megakadályozásával. A hatóanyag mikrogranulátum formában kerül a magárokba, így biztosítja a vetőmag hosszú távú védelmét. Egyedi formulációjának köszönhetően a hatóanyag kevésbé mobil a talajban, így a mag környékén tudja kifejteni rovarölő hatását. Ennek köszönhető az is, hogy a gázosodó talajfertőtlenítőkkel ellentétben sokkal kímélőbb a talaj hasznos szervezeteivel (földigiliszták, ugróvillások stb.). Mert a Belem 0,8 MG a magárokban marad, az elvetett magot védi az oda vándorló és táplálkozni akaró drótférgekkel szemben, míg a hasznos szervezetek elkerülik ezt a kezelt részt. Egész más a helyzet a gázosodó hatású talajfertőtlenítők esetében, mert a hatóanyag gőzei, gázai a talaj pórusain keresztül sokkal távolabbra is eljutnak és minden hasznos szervezetet elpusztítanak, ami az útjukba kerül.

A termék felhasználóbarát, hiszen egyszerű a kijuttatása (12 kg-os zsák/1 hektár) és nem porosodik. Amennyiben biztosra akarunk menni, célszerű a Belem 0,8 MG talajfertőtlenítő szert használni. A kezelés viszonylag már kis fertőzöttségnél megtérülő befektetés, hiszen 5%-os tőpusztulásnál is a terméstöbblet bőven fedezi a készítmény árát. Összehasonlítva a versenytársak hektárköltségével (6. ábra) megállapíthatjuk, hogy azonos hatékonyság mellett hektáronként akár 3000–5000 forintot is megtakaríthatunk.

6. ábra: 2021-es hektárköltség (Ft/ha) néhány országos lefedettségű kereskedő átlagárán