Kiváltható-e a nitrogén műtrágya levéltrágyákkal?

És akkor, akár itt véget is érhetne ez az írás. Ugyanakkor, mint általában az életben, úgy ebben a kérdésben sem fehér vagy fekete a helyzet. Magyarország egyik legnagyobb levéltrágyagyártójaként úgy érezzük elérkezett az idő, hogy megfogalmazzuk véleményünket és javaslatainkat, mert a tavasz közeledtével egyre szélsőségesebb, hiteltelenebb és félrevezetőbb írásokkal, reklámokkal találkozunk országszerte.

Az, hogy a címben megfogalmazott kérdés egyáltalán felmerül, természetesen nem véletlen. Az elszabadult nitrogénárak és ellátási nehézségek okozta kiútkeresésben valóban érdemes minden lehetőséget számba venni. Ezzel együtt, ha nem akarjuk magunkat becsapni érdemes számolni. Első és legfontosabb feladat áttekinteni az alternatívaként felmerült levéltrágyák hatóanyag-összetételét, és ezt összevetni bármely szilárd vagy folyékony nitrogénforma adataival. A különbség általában 1 egységre vonatkozóan legalább 10-szeres az utóbbi javára, amiből az következik, hogy amennyiben ez a nitrogénmennyiség oldatba tud menni és a gyökérzónába tud szivárogni, még jelentős, 30–40%-os kimosódással számolva is jóval hatékonyabb és olcsóbb, mint bármely nagy nitrogéntartalmú levéltrágya – akár közel 100%-ban hasznosuló – felső dózisú adagja.

A fent leírt példában van azonban egy nagyon fontos feltétel, ami alapvetően megváltozik a tavasz folyamán, ez pedig nem más, mint a rendelkezésre álló „oldószer”, azaz a bemosó csapadék mennyisége, szélsőséges esetben megléte. Amíg egy februári nitrogén fejtrágyázásnál szinte biztos, hogy a kijuttatott nitrogénünk jelentős veszteség nélkül oldódik és leszivárog a gyökérzónába, addig az utóbbi években menetrend szerint érkező tavaszi aszály idején ez már komoly kockázatokat rejt magában. Ma már nem ritka jelenség, hogy márciusban vagy áprilisban – amikor egyébként óriási az őszi vetésű növényeink nitrogén- és vízigénye – egyszerűen nem esik az eső, sőt a hőmérséklet is 20 °C fölé emelkedik. Ebben a helyzetben a kijuttatott nitrogén műtrágya igen illékonnyá válik és napról napra sokat veszít hatóanyag-tartalmából.

Egy 6–8 ezer forintos mázsánkénti nitrogénár mellett ez a hasznosulási kockázat többé-kevésbé vállalható volt, ugyanis ebben az időben ezért az árért csupán 3–4 kg biztosan felvehető levéltrágya nitrogént kaptunk mikroelemekkel. 2022-ben azonban a 22–24 ezer forintért beszerezhető MAS áráért már a tavalyi duplája, mintegy 6–8 kg folyamatosan, és ami a legfontosabb: biztosan felvehető levéltrágya nitrogént kapunk jelentős mikroelem-kiegészítéssel. Ez a helyzet már csak azért is más, mint az elmúlt években, mert közben a terményárak is jelentősen emelkedtek –és minden remény szerint nagyjából ezen a szinten is maradnak –, ami miatt megéri majd jól táplálnunk és kondicionálnunk növényeinket és mérsékelnünk a nitrogénhiány miatt esetlegesen bekövetkező kieséseinket.

Ha a fent említett helyzetben a nagy nitrogéntartalmú levéltrágya beszerzése mellett döntünk, fokozottan figyeljünk annak formulázottságára. A nitrogén hatóanyag levélen keresztül csak karbamid-származékok formájában vehető fel hatékonyan, a perzselés veszélye nélkül. A hatóanyagnak tartósan és stabilan fel kell tapadnia a levéllemezre, és az sem hátrány, ha a nitrogén mellett egyéb, a növények számára nélkülözhetetlen mikroelemeket is tartalmaz. Kérjük Önöket, hogy ne csak az árat figyeljék a tankba, a fúvókákban történő kristályosodások komoly károkat okozhatnak a berendezéseikben és a növényeikben egyaránt. Soha nem látott emberek, soha ki nem próbált, feltűnően olcsó termékeit kellő gyanakvással fogadják! Sokan lesznek, akik ezt a helyzetet ki szeretnék használni a gyors meggazdagodás reményében!

Talán nem ennyire éles a helyzet a foszfor- és káliumtartalmú műtrágyák vonatkozásában. Egyrészt nem volt 3-4-szeres áremelkedés, mint a nitrogén esetén, másrészt aki az elmúlt években jól feltöltötte termőföldjeit, joggal bízhat azok pufferképességében. Ebben az esetben, ezen trágyaféleségek idén spórolósan tervezett adagja sem valószínű, hogy hirtelen nagy terméskiesést okozna, ha azok felvetősége az év során folyamatosan biztosított.

Ha mégis a kijuttatásra szánt P- és K-mennyiségek csökkentésén gondolkoznak, ne felejtsék el, hogy a felhalmozott makroelemek hatékony felvételére is csak az erős gyökérzettel bíró, jó növényegészségügyi állapotban lévő, és jól kondicionált növények képesek. Ebben óriási szerepe lehet egy megfelelő időben elvégzett makro- és egyéb mikroelemekkel kiegészített levéltrágyás kezelésnek. Ha itt is 100 kg MAS jelenlegi árát tekintjük viszonyítási alapnak, akkor a mögöttünk hagyott évvel ellentétben 8 l helyett nagyjából 20 l levél­trágya ára egyenértékű ezzel a befektetéssel.

Összességében tehát csak azt mondhatjuk, mint 40 éve eddig mindig: a levél­trágya nem helyettesíti, hanem kiegészíti a szilárd és folyékony trágyákra alapozott technológiát.

Az inputanyagárak jelentős átrendeződése miatt azonban a használatából fakadó előnyök, és a vele elérhető haszon, akár 2-3 szorosára növekedett, így továbbra is ajánljuk a technológiába való okszerű beillesztését.

A cikk szerzője: Gyói Gábor