MIMIC – ünnep a növényvédelemben: új rovarölő szer, új hatóanyag!

Márpedig a Sumi Agro Hungary Kft. ezzel az örömhírrel lepi meg a termelőket: 2022-től kukoricamoly ellen kukoricában használható a tebufenozid hatóanyagú Mimic, mely a szabadföldön engedélyezett készítményekhez képest eltérő hatásmechanizmussal rendelkezik, tehát kiváló lehetőséget biztosít a szerrotációra, ezáltal a rezisztencia megelőzésére.

Hatóanyag, hatásmechanizmus

A Mimic hatóanyaga (tebufenozid) a növekedésszabályzók csoportjába tartozik, azon belül a vedlési hormon (ekdizon) agonista, azaz „vedlésgyorsító” csoportba. A tebufenozid molekula egyik fő jellegzetessége, hogy kizárólag lepkefélék lárvái ellen hatékony. Vedlési hormon agonistaként viselkedik, vagyis a megfelelő receptorhoz kapcsolódva „eljátssza” (mímeli) a vedlési hormon szerepét. Ennek következtében a rovarlárvákban rendellenes vedlési folyamat kezdődik. A lárvák táplálkozása néhány órán belül leáll, majd beindul a vedlési folyamat, melynek nincs meg a valós alapja: a lárvák 2-3 nap alatt saját testük tápanyagait felhasználva „halálra vedlik” magukat. A lárvákon ilyenkor megfigyelhető az ún. „dupla fejtok” jelenség, illetve a potrohon is rendellenes kinövések jelennek meg.

A tebufenozid hatóanyag a kultúrnövényen kontakt módon viselkedik. Nem szívódik fel, de a formuláció eső- és UV-állóságának köszönhetően 14–21 napig védi a kezelt felületet. A rovarlárvákban gyomorméregként hat, vagyis a hatóanyagnak táplálkozás útján be kell kerülni azok tápcsatornájába, hogy onnan felszívódva fejthesse ki vedlésgyorsító hatását. A hatóanyagból mindössze néhány nanogramm fogyasztása elegendő a lárvák elpusztításához, ezért a folyamatot már az első falatok elfogyasztása is kiváltja.

Egyes kutatások szerint a tebufenozid mérhető ovicid (tojásölő) hatással is rendelkezik, de ez a hatás a frissen lerakott tojások esetében jelentős, lárvakelés előtti állapotban már gyengébb (Pons et al, 1999). A hatóanyag legnagyobb erőssége a lárvák elleni hatékonyság: amíg indukálható a vedlési folyamat, addig hatékony a készítmény. Az imágókra azonban a hatóanyagnak nincs hatása. Időzítés szempontjából ezért általában a lárvakelés kezdetét célszerű megcélozni, de bizonyos kártevők esetében, amelyek hajlamosak azonnal berágni a növénybe (pl. almamoly) „tojás alá permetezést” javasolnak, vagyis közvetlenül tojásrakás elé időzítik a kezelést.

A szakirodalom szerint (Dhadialla et al. 2005) minél fiatalabb a lárva, annál hatékonyabb a kezelés, de kukoricamoly elleni üzemi kezelések során egészen fejlett, nagyméretű gyapottok bagolylepke lárvák ellen is kiváló hatékonyságot tapasztaltunk (kép).

Tudományos és gyakorlati tapasztalatok a károsítók körét illetően

A magyarországi engedélyokirat kukoricamoly elleni használatot engedélyez takarmány-, hibrid- és popcorn kukorica kultúrákban, 0,75 l/ha dózisban, 42 nap élelmezés-egészségügyi várakozási idővel. A hatóanyag azonban szakirodalmi adatok alapján nemcsak a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis), de számos lepkeféle kártevő hernyója ellen magas hatékonysággal bír. Ezek a legfontosabbakat kiemelve, a teljesség igénye nélkül (Dhadialla et al., 2005 alapján): Lymantria dispar (gyapjaspille); Cydia pomonella (almamoly); Lobesia botrana (tarka szőlőmoly), de a gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) is ide tartozik (Deng et al., 2015) és saját tapasztalataink is ezt mutatják. Mindezek ismeretében a Sumi Agro Hungary Kft. igyekszik az okiratot tovább bővíteni további kultúrák és károsítók tekintetében.

Időzítés, kijuttatástechnika kukoricamoly ellen

A megfelelő hatékonyság eléréséhez szükség van a kártevők rajzásának nyomon követésére, figyelni kell a kultúrnövény fejlődését és fenológiáját, illetve a kijuttatás során megfelelő fedettséget kell biztosítani.

A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) előrejelzéséhez fénycsapdát, vagy biszex feromoncsapdákat alkalmazhatunk, a kezelések időzítését pedig a fogásszámhoz kell igazítani. Érdemes figyelni a tojáscsomók megjelenését is a kultúrnövényen, ez is segítheti a pontos időzítést. Más hatóanyagokhoz hasonlóan a Mimic kezelések esetében is megfelelő hatékonyság „a rajzáscsúcsot 6-7 nappal követő célzott, frissen kelt, de még be nem furakodott lárvák elleni védekezésektől várható. Magyarázata, hogy ebben az időszakban kelő lárvák száma a legtömegesebb és e, még a növényfelszínen aknázó fejlődési alakok növényvédő szerekkel elérhetők.” (idézet: Keszthelyi, 2019). A Mimic esetében ez azért is lényeges, mert a tojásból kikelt lárvák egy ideig a levelekből táplálkoznak, tehát nagy biztonsággal fogyasztanak a hatóanyagból. Amennyiben a hatóanyag tojásölő hatását kívánjuk kihasználni, a kijuttatással a tojásrakás kezdetét is megcélozhatjuk, de a hatóanyag intenzív lárvaölő hatása miatt sokkal célravezetőbb, ha a kezeléssel megvárjuk a lárvakelést.

A megfelelő fedettség eléréséhez Keszthelyi (2019) a szántóföldön megszokottnál nagyobb, 400 l/ha lémennyiséget javasol. A megfelelő terülés biztosítására célszerű adjuvánsokat használni (pl. Spur).

Környezetre gyakorolt hatás

A Mimic egészségügyi és környezetvédelmi szempontból számos kiváló tulajdonsággal rendelkezik. Melegvérűekre gyakorlatilag nem veszélyes, munkaegészségügyi várakozási ideje 0 nap. Méregjelzés nélküli (LD50>5000 mg/kg), méhekre nem jelölésköteles készítmény. Amellett, hogy a méhekre semmilyen káros közvetlen hatással nem bír, a fiasításnál sem okoz problémákat – ellentétben más, már kivont növekedésszabályozó hatóanyagokkal. A tebufenozid talajéletre gyakorolt hatását több kutatás is vizsgálta, melyekből kiderült, hogy a hatóanyag a talajlakó faunát (puhatestűek, rovarok, fonalférgek stb. – Dhadialla et al. 2005) nem károsítja, így a földigilisztákat sem (Addison, 1996; Booth et al. 2003).

Kedvező paramétereinek köszönhetően várhatóan hosszabb távon is számolhatunk a Mimic használatával.

Felhasznált irodalom:

A cikk szerzője: Gáspár Gergely