Ráadásul a termelők még két szempontnak nagy figyelmet szentelnek és döntéseiket is meghatározza:

• minél magasabb terméshozam és minőség elérése,
• termésbiztonság fokozása.

Ez a két cél a napraforgó-termesztés technológiáját is átírja. Sokan, akik eddig hanyagolták az alapkezeléseket, most ők is elvégezték. Ezt bizonyítja az, hogy március elejére, közepére az összes ilyen készítmény elfogyott az országban. Mit tud tenni az a termelő, aki nem tudta elvégezni, vagy csapadékhiány miatt nem sikerült az alapkezelés. Számukra marad a posztemergens gyomirtás állománykezelő szerekkel. Először mindig a kétszikű gyomokat pusztítsuk el, majd az egyszikűeket.

A kakaslábfű (Echinochloa crussgalli) a kétszikű kapások legfontosabb magról kelő fűféle gyomnövénye. Május-június hónapban tömegesen csírázik, egyes helyeken, mint gyep borítja a talajt (lásd a képet). Magot nyár végén, ősz elején érlel, növényenként ez akár több ezer is lehet. Hasonló életmódot folytatnak a különböző muhar (Setaria ssp.) fajok (zöld, ragadós, pirók ujjas) is, annyi eltéréssel, hogy a csírázásuk, kelésük még jobban elhúzódik.

A kakaslábfű és társai kártétele nemcsak abban merül ki, hogy a kultúrnövénytől vizet, tápanyagokat, teret és fényt vesz el, hanem allelopatikus anyagokat bocsát ki, amelyekkel a környező magok csírázását, növények fejlődését gátolja.

Ha a fentieket végiggondoljuk, akkor azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a megjelent kakaslábfüvek, muharok ellen kötelező védekezni, mert a növénytermesztés gazdaságosságát nagymértékben rontja. A napraforgó-, szója-, cukorrépa kultúrákban megoldást jelenthet a Fitofop® (50 g/liter kizalofop-P-etil) szelektív egyszikű gyomirtó, amely nagyon kedvező hektárköltséggel rendelkezik. Fitofop® dózisa a gyomok nagyságától függően 1,0–1,2 l/ha, amelyeket apró cseppekben, hektáronként 200 liter vízzel juttassunk ki.