Méltó módon ünnepelte a 30. jubileumát a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete (MCTE) a XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napokon. A szervezet szakmai és családi programokkal várta a sátrukba betérő mintegy kétezer érdeklődőt, és mutatta meg nekik az emberöltőnyi munka eredményét a hódmezővásárhelyi gazdanapokon május 5-7. között.

Az Egyesület sátránál érlelt charolais marhahúsból készült steaket lehetett kóstolni a hagyományos fajtabemutatón és a showbírálaton túl, a családbarát műsorfolyam házigazdája pedig Rákóczi Feri volt. A népszerű műsorvezető kvízzel készült, a játékban pedig kiderültek érdekességek a charolais marháról:

• Egy 200 grammos steak fedezi a napi vasszükséglet 30 százalékát.
• Az érlelt marhahús 55-60 napos, 4 °C-on történő száraz érlelés következtében lesz olyan puha és ízletes.
• A charolais fajta produkálja az egyik legtöbb húst egy egyedre vetítve a húsmarhafajták között.
• A húsmarhák környezettudatosak: az ember számára fogyaszthatatlan takarmányokat nagy biológiai értékű marhahússá képesek konvertálni, és még a feltétlen gyepeket is karbantartják közben.
• A charolais szarvasmarhatartás 2000 fő közvetlen megélhetését biztosítja Magyarországon.

Rákóczi Feri nyilvános beszélgetésen kérdezte Dr. Török Mártont, az MCTE ügyvezetőjét. A 30. jubileum alkalmából 30 kérdést tett fel az Egyesület történetéről és munkájáról, illetve a charolais szarvasmarháról, majd egy séf mesélt a charolais marhahús gasztronómiai értékéről. A programsorozatot a péntek esti Charolais Bál zárja, amelyet a hódmezővásárhelyi Fekete Sas Rendezvényházban tartanak, csaknem 150 hazai és külföldi résztvevőnek. Az ünneplésre okot az a tény is, hogy a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete elnyerte a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSz) Tenyésztőszervezeti Nagydíját május hatodikán.

A charolais azért is érdekes, mert a legmagasabb színhús arányt mutató fajták között található, ráadásul húsa csak kismértékben faggyús, emiatt a minőséget igénylő fogyasztók körében is népszerű. Ízletes, puha húsa miatt a világ legjobb séfjei is szívesen dolgoznak vele. A puhaságáért és kiváló ízéért az izomrostok közé beépült, intramuszkuláris faggyú (márványozottság) a felelős. A charolais megfelelő hízlalást követően kimagasló márványozottságú húst produkál, amelyet az MCTE külön mér és értékel.

A charolais-t apácák kezdték tenyészteni Franciaországban, és az első forrás már 878-ban említi, kelta nyelven fehér marhaként hivatkoznak rá. 4 kontinensen, a világ több mint 100 országában tenyésztik jelenleg. 1971-ben kezdődött magyarországi honosítása, amikor tenyésztési céllal az akkori Jugoszláviából, a mai Szlovénia területéről 67 üszőt importáltak a Szikszói Állami Gazdaságba.

Ez a nagytestű húsmarha kiváló legelőkészségű és takarmányhasznosítású, kitűnő gyarapodású, tűri a gyenge csapadékviszonyokat, a magas hőmérsékletet és a hegyi terepet is. Könnyen kezelhető, nyugodt fajta, és a leginkább alkalmas a kézhez szoktatáshoz.

A charolais marhák gyomra akár 270 literes is lehet, az eddigi legnagyobb charolais bika pedig 1836 kilogrammot nyomott. A magyarországi viszonyok között a charolais tehenek átlagsúlya 650-750, a bikáké pedig 1000-1200 kilogramm körül van. A franciaországi tehenek jellemzően 50-100 kilogrammal nagyobbak.

A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete (MCTE) 1992-ben alakult meg a charolais húsmarhafajta törzskönyvezésére és teljesítményvizsgálatára. A 19 alapító tag közül 5 rendelkezett húsmarhával, mintegy 1700 anyatehénnel. Az MCTE-nek jelenleg csaknem 250 állattal rendelkező tagja van az ország 18 megyéjéből, a tehénlétszám pedig meghaladja a 13 ezret. A fajta szerepe azonban ennél is nagyobb az ágazatban, évente 50-70 ezer tehenet fedeztetnek charolais bikákkal hazánkban. Az Egyesület nagyjából 1.500 állatot minősít évente, amely során 19 küllemi tulajdonságot vizsgál meg egyenként.

Az Egyesület 2000-ben végezte el az első BREEDPLAN tenyészértékbecslést, és ugyanabban az évben vezették be – a húsmarhafajták között elsőként – a showbírálatot is. Két évvel később megerősítették együttműködésüket a Charolais Világszövetségben, 2003-ban pedig szakkönyvet adtak ki A charolais fajta és magyarországi tenyésztése címmel. 2004-ben megkezdték az aubrac fajta törzskönyvezését.

Az Egyesület 1996 óta rendelkezik a „Kiváló Minőségű hús – Charolais” ábrás védjeggyel. Csak azoknak az egyedeknek a húsa értékesíthető a rendszeren belül, amelyek eredetét garantálni tudják, és charolais fajtajelleget mutatnak.

További információk az Egyesület honlapján és Facebook-oldalán találhatóak.